Önkormányzati tulajdonba kerülő utak elszámolása

Kérdés: Társaságunk üzlet- és irodaház építéséhez kapott építési engedélyt. Ebben kötelezték cégünket az építkezés területével határos – az önkormányzat tulajdonában lévő – utak elkészítésére. Kérdésünk az, hogy a fenti útépítést hogyan számoljuk el, idegen ingatlanon végzett beruházás vagy térítés nélküli eszközátadás?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet azt üzemeltetni tartozik. A közterületen lévő építményeknek(utak, járdák) az átadása az önkormányzat részére történhet ellenérték fejében (az értékesítés általános szabályai szerint, természetesen az áfa felszámításával) vagy térítés nélkül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Könyvelési díj számlázása

Kérdés: Vállalkozásunk olyan alapítvány részére végez számviteli szolgáltatást, amelyik vállalkozási tevékenységet is folytat. Felmerült az alapítvány részéről az az igény, hogy a könyvelési díj számláját bontsuk meg alapítványi és vállalkozási teljesítésre. Eddig közvetett költségként kezeltük a könyvelést, és az áfát nem igényeltük vissza. Megtehetjük-e, hogy például a rögzítési szám alapján megbontva a könyvelési díjat, a felmerült igény alapján minden hónapban két számlát állítunk ki?
Részlet a válaszából: […] ...bekerülési értékébe. Ezt az előírást az alapítvány költségeinek elszámolásánál is alkalmazni kell. A könyvelés számlázott ellenértéke nem tartozik abba a költségkörbe, amely az eszköz-előállítással, a szolgáltatásnyújtással bizonyíthatóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Halasztott fizetéssel történt értékesítés

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. 1999-ben – halasztott fizetéssel – értékesített egy telket. 2000-ben az eladó hozzájárult ahhoz, hogy a vevőt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék, bár az ellenértéket azóta sem fizette meg (az eladó javára a telken felépülő ingatlanra jelzálogjogot alapítottak). A bt. 2000. évi társaságiadó-bevallásában kellett-e szerepeltetni a telek könyv szerinti értékének kivezetését?
Részlet a válaszából: […] ...és az eredménylevezetésben. Ebből következően, már az 1999. évi adóbevallásba be kellett volna állítani, függetlenül attól, hogy az ellenérték pénzügyi rendezése a mai napig sem történt meg.A régi és az új Szt. előírása szerint is az értékesített tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Export: szállítási és rakodási költség megosztása

Kérdés: Az új Szt. 74. §-ának (3) bekezdése szerint az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási költség. Hogyan kell a számlát megbontani és kontírozni, hogy az előírásnak eleget tegyünk, ha az exportáló végzi a szállítást, illetve ha más vállalkozó végzi azt?
Részlet a válaszából: […] ...a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási tevékenység ellenértékét.Ennek a követelménynek csak akkor lehet egyértelműen megfelelni, ha a szállítást, a rakodást végző vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Halasztott fizetés kamatának elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a halasztott fizetéssel (6 hónap) történő értékesítésnél a számlán külön sorban feltüntetett finanszírozási kamatot?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítés esetén az új Szt. 72. §-ának (3) bekezdése szerint az eladott termék számlázott – áfát nem tartalmazó – ellenértékét árbevételként kell elszámolni. Ezzel egyidejűleg könyvelni kell a számlában külön tételben felszámított kamatot is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Kártérítés érvényesítése

Kérdés: A kft. szállítási, raktározási tevékenységét egy külső szállítmányozási kft. végzi. A hó végi leltár alapján az esetleges leltáreltérés mint kártérítés kerül kiszámlázásra, áfamentesen. Elfogadható-e ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...értékéről nem kell (nem szabad) számlát kiállítani. Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a kártérítés nem ellenérték, így az Áfa-tv. szerint sem kell arról számlát kiállítani.Számlát akkor kell kiállítani – mind a számviteli, mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Tagi kölcsön kamata

Kérdés: A magánszemély tulajdonos a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő vállalkozásnak csak piaci kamatláb mellett adhat (tagi) kölcsönt, azaz kamatkikötés nélkül tagi kölcsön nem adható?
Részlet a válaszából: […] ...viszonyban. Abban az esetben, ha ez fennáll, és szerződéses kapcsolat is van közöttük, meg kell nézni, hogy a szerződés szerinti ellenérték megfelel-e a szokásos piaci árnak, s amennyiben nem felel meg, az adózónak mi a teendője. Erről a Tao-tv. 18. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Tenyészállatok értékesítése

Kérdés: Mi a helyes elszámolási mód abban az esetben, ha a már 2001. január 1-jén meglévő, a tárgyi eszközök közé átvezetett tenyészállatokból január 15-én eladás volt anélkül, hogy azok a hízóba átkerültek volna?
Részlet a válaszából: […] ...általános szabályait kell alkalmazni: egyéb bevételként kell elszámolni a tenyészállatok értékesítésének áfa nélküli ellenértékét az értékesítéskor [új Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja] (könyvelési tétel: T 311 – K 961, 467);...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Cégautó-javítás áfája

Kérdés: Ha a kft. megfizeti céges autói után a cégautóadót – amivel végeredményben elismeri és kiváltja a magánhasználatot –, a személygépkocsi-javítás áfája visszaigényelhető-e, vagy ezt a célt nem éri el a vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított módon – a vállalkozás megtérítteti a dolgozóval a cégautóadót. Ha pusztán az adót fizetteti meg, úgy a magánhasználat ellenértéke még nem térült meg. Ahhoz, hogy ellenértéket fizettethessen, de csak a feltétlenül szükséges mértékig, legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...visszavételkori értékét, legfeljebb az eladási árát (visszavételkori értékét) (negatív előjellel a lízingbeadáskor számlázott ellenértéket, pozitív előjellel az eredeti ellenértéknek a visszavételi értékkel csökkentett összegét).Az eredeti ellenérték és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
1
202
203
204
213