Szállodai díj számlázása

Kérdés: A szállodában gyakorlat, hogy a foglalást követően előre elkérik a teljes díjat, és erről előlegszámlát állítanak ki, a vendég távozásakor pedig kiállítják a végszámlát. Ez dupla adminisztrációt jelent. Mivel a végszámla és az előlegszámla összege jellemzően azonos, gyakran előfordul, hogy nem készül végszámla. A hiba többletmunkával korrigálható. A Számviteli Levelek 325. számában megjelent 6657. kérdésre adott válaszuk alapján felmerült a kérdés, a webáruház-számlázáshoz hasonlóan nem lehetne a szállodáknál is kihagyni az előlegszámlát? Ha akár hónapokra, akár egy évre előre is ki lehet számlázni a bérleti díjat, miért nem lehetne néhány nappal, esetleg néhány héttel előre kiszámlázni a szállodai díjat is? Megoldást jelenthetne az is, ha nem előleget kérnének, hanem arra kérnék a vevőt, hogy szíveskedjen a szállodai díjat előre átutalni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...§-ának (1) bekezdése alapján viszont a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megel ő z ő en ellenértékbe beszámítható vagyoni el ő nyt juttatnak (a számla szerinti értéket a vev ő kiegyenlíti), akkor az el ő leg.A bizonylati...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. augusztus 17.

Befejezetlen építési tevékenység

Kérdés: Cégünk 2016-tól tevékenységi körét az építőipari kivitelezési tevékenységgel bővítette. Nagy a valószínűsége annak, hogy a 2017. üzleti év mérlegfordulónapján már lesznek olyan elkezdett munkák, amelyek szerződés szerint még nem teljesültek, így azokat számlázni nem lehet. Hogyan kell dokumentálni már megkezdett, de még be nem fejezett kivitelezési munkákat? Kell-e, illetve kinek kell azok teljesítését igazolni? Ezen munkák ellenértéke számlázás nélkül árbevételként kimutatható?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kell értékadatokat tartalmaznia, mivel a leltárba bekerül ő közvetlen önköltség és a befejezetlen építési-szerelési munka ellenértéke eltérhet egymástól.)Amennyiben a megrendel ő (alvállalkozó esetében a f ő vállalkozó) nem adja meg a fentiekben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. augusztus 17.
Kapcsolódó címke:

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szeretné, ha annak értékét részére kifizetnék. Ez a kifizetés azonban már nem az örökség, hanem az üzletrész hasznosításának ellenértéke.Hogyan történhet az üzletrész hasznosítása? Egyrészt úgy, hogy a volt örökös (aki tag) közvetlenül értékesíti azt,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. augusztus 3.
Kapcsolódó címke:

Elektronikus adatszolgáltatás a számlákról

Kérdés: A NAV online-riporttal kapcsolatosan kérdezem, hogy a cégen belüli ún. belső számlákat is kell-e jelenteni, illetve probléma-e, ha nem tudjuk kihagyni a jelentésből, csak sorszámtartományban különítjük el azokat a többitől. Programtechnikai okok miatt a tárgyieszköz-modulból nem tudunk a vevőnek közvetlenül kiállítani számlát, amely megfelel minden tartalmi és formai követelménynek; ellenben csak számlázás során vezethető ki a modulból a tárgyieszköz-értékesítés okán. Ezért két lépésben oldjuk meg a problémát: kiállítunk önmagunknak egy belső számlát: vevő és szállító is a cég. A könyvelése során ugyanoda könyveljük a bevételt és a ráfordítást is, tehát gyakorlatilag nincs eredményhatás. A számlázómodulból kiállítjuk a tényleges vevőnek a tárgyi eszköz értékesítéséről a számlát, és a normál módon könyveljük. A probléma most is fennáll, de akkor lesz igazán égető, ha össze lesz kötve a számlázás a NAV rendszerével, és azonnal megjelennek a belső számlák adatai is.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vállalkozás által követett gyakorlat. Az Áfa-tv. tárgyi hatálya alá a 2. § szerint többek között az adóalany által belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás tartozik. A termékértékesítés fogalmát a 9 – 12....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. augusztus 3.
Kapcsolódó címke:

Fizetett előleg figyelembevétele a számlánál

Kérdés: Ügyfelünk a tőle vásárolt áru ellenértékének 100%-át kérte előlegként, melyről az Áfa-tv. szerint előlegszámlát állított ki. Az ügylet teljesítésekor az áru ellenértéke kevesebb lett, mint a fizetett előleg értéke. Ügyfelünknek ki kell-e állítani számlát, vagy számlával egy tekintet alá eső okiratot az előleg különbözetéről, vagy elegendő-e, ha visszautalja a különbözetet?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Áfa-tv. 59. § (1) bekezdése a teljesítést megel ő z ő en ellenértékbe beszámítható vagyoni el ő ny juttatását (el ő leg) önálló adóztatandó tényállásként definiálja, vagyis ez esetben az adófizetési (és számlakiállítási) kötelezettséget nem az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. augusztus 3.
Kapcsolódó címke:

Üzletkötők részére járművek biztosítása

Kérdés: Cégünk kereskedelmi kft., amely termékeit az egész ország területén értékesíti. A megrendelések felvételét és az áruk eladását üzletkötők végzik, különböző vállalkozási formában (nem alkalmazottak). Havonta állítanak ki részünkre az ügynöki jutalékról számlát. Tevékenységükhöz eddig a saját, illetve vállalkozásaik tulajdonát képező gépjárműveiket használták. Cégünk úgy döntött, hogy a kft. tulajdonát képező személygépkocsit, illetve kisteherautót biztosít ezen vállalkozások részére a feladat elvégzéséhez. A járművekkel kapcsolatos költségeket könyvelésünkben számoljuk el, a cég nevére szóló számlák alapján. A megtett kilométerekről menetlevelet, illetve útnyilvántartást vezetnek ügynökeink. Ezen nyilvántartásainkat csak megőrizzük, hogy az üzleti célú használat bizonyítható legyen. Van-e egyáltalán lehetőség arra, hogy egy másik vállalkozásnak gépjárművet biztosítsunk a megbízási szerződésben foglalt feladatok elvégzéséhez? Mire kell ügyelni a megbízási szerződésben foglaltaknál? Nem merülhet fel a munkaviszony vélelmezése? Cégünknek elismert költsége lesz-e a gépkocsikkal kapcsolatos költség? Megfelelők-e a vezetett nyilvántartások? Más adónemre van-e hatással a költségek elszámolása?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...részére fizetendő összeggel!)Ha a kérdésben leírtak szerint járnak el, az ügynöki jutalék valójában az ügynök tevékenységének ellenértéke, nehezen védhető, hogy – a kérdés szerinti konstrukció – nem a munkaviszonyban történő foglalkoztatás helyett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. augusztus 3.

Német adóalany szervezési, tanácsadási tevékenysége

Kérdés: A magyar kft. német ügyvezetője (aki nem rendelkezik üzletrésszel a kft.-ben) az ügyvezetést megbízási jogviszonyban, díjazás nélkül látja el. A kft. az ügyvezetői feladatoktól függetlenül szerződést kíván kötni a vállalkozóval a hazai energiatermelő beruházások kivitelezésével és működtetésével kapcsolatos szervezés, tanácsadás végzésére. A magyar Áfa-tv. alapján ez a tevékenység, mint szakértői munka, továbbá mint az építési munkák összehangolására irányuló tevékenység az ingatlanhoz kapcsolódik, hivatkozik az Áfa-tv. 39. §-ának (1)–(2) bekezdésére és a 140. §-ra. A kérdező arra a következtetésre jut, hogy az adott esetben a külföldi szolgáltatásokra vonatkozó általános előírásokat kell alkalmazni, a vállalkozó áfa nélküli számlája alapján az igénybe vevő kft. megfizeti az adót, amelyet – adóköteles tevékenységére tekintettel – ugyanabban az időszakban levonásba helyezhet. Van-e akadálya annak, hogy az ügyvezetői feladatokat díjazás nélkül ellátó német magánszemély a kft.-vel megbízási szerződést kössön a kft. tevékenységének a végzésére? Elfogadható-e, hogy ezen műszaki tevékenységéért a havi fix díjazás mellett – a tulajdonos döntése alapján –, számla ellenében évente nyereségrészesedést kapjon? Helyes-e a következtetés, hogy a német adóalanynak nem kell regisztrálnia Magyarországon, és a szolgáltatásról a számlát áfa nélkül bocsátja ki?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy a német magánszemély –  mint vállalkozó – számla kibocsátására kötelezett, a szerz ő désszer ű en elvégzett munkája ellenértékér ő l. Ha élesen nem különülnek el az ügyvezet ő i, illetve a vállalkozói feladatok, akkor a kérdés szerinti külön...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. augusztus 3.
Kapcsolódó címke:

Állatbetegségek megelőzésével kapcsolatos támogatás

Kérdés: A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendeletben megfogalmazott támogatás értékét mikor, milyen dokumentum alapján lehet könyvelni, illetve a támogatott költségszámla hogyan kerül kiegyenlítésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...számlát állít ki, amely tételesen tartalmazza az állatfaj megnevezését, az állategészségügyi szolgáltatás megnevezését, ellenértékét, valamint a szolgáltatás ellenértékének támogatástartalmát.A kedvezményezettnek az engedélyes számlájának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. augusztus 3.
Kapcsolódó címke:

Jogdíjkedvezmény figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: A cégünk filmjogokat vesz licencbe, majd azt további licencbe adja. A filmjogok szerzői jogi védelem alá esnek a szerzői jogi törvény szerint. A társaság jogosult volt a társasági adó alapját csökkenteni a Tao-tv. 4. § 20. pontja, illetve a 7. § (1) bekezdésének s) pontja 2016. június 30-ig hatályos szabályai alapján. A cég a filmjogok jelentős részét 2016. június 30-át megelőzően szerezte, és ezeket folyamatosan licenceli, így a Tao-tv. 29/A. § (29)–(30) bekezdései szerint 2021. június 30-ig csökkentheti a társasági adó alapját. A cég olyan filmjogokat is forgalmaz továbbá, amelyeket 2016. június 30-át követően szerzett, az ezen jogokból származó bevételekre a Tao-tv. átmeneti szabálya nem alkalmazható. A kérdés az, hogy ha a cég a Tao-tv. átmeneti szabálya alapján igénybe veheti a jogdíjkedvezményt, akkor a Htv. átmeneti szabálya alapján mentesül-e az iparűzési adó alól a 2016. június 30-át követően szerzett filmjogainak licencbe adásából származó bevétele?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megállapítása során – utoljára a 2021. június 30-áig lezáruló adóévben – a jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértéknek tekintheti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2016. június 30-án hatályos 4...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Árfolyam-különbözet számításba vétele

Kérdés: A tavaly alakult "A" építőipari kft. 918 000 kanadai dollár értékben vásárolt Magyarországon telket egy kanadai állampolgártól. Az ellenértéket a "B" nevű társult vállalkozása fizette ki, amelyet tagi kölcsönnek minősítettek. A "B" nevű cég átutalta a 918 000 kanadai dollárt, amelynek a forintosított értéke 192 145 E Ft. Az adásvételi szerződés napján érvényes árfolyam alapján az "A" cég könyveiben a telek mint áru 192 303 E Ft-tal szerepel. A "B" cégnél nem keletkezett árfolyam-különbözet. "A" cégnél az árfolyam-különbözet összegét a telek értékére kell elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nyújtották, az "A" és "B" cégnél kanadai dollárban kell egyeznie és nem forintban.Harmadik könyvelési tétel: "A" cég kifizeti a telek ellenértékét kanadai dollárban (T 455 – K 386), azon az árfolyamon elszámolva, amelyen azt a 386. számlán bevételezték. Ez esetben a 455...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. július 13.
Kapcsolódó címke:
1
…
66
67
68
…
222