911 talált cikk az ellenőrzés kifejezésre

Kérdés: Külföldi szállítónkkal szembeni kötelezettségünket – a szerződés értelmében – az esedékességet megelőző fizetés esetén skontó levonása mellett utalhatjuk. Ha egy korábbi (bankból már átutalt) szállítói számlára érkezett jóváírást a szállító nem utalt vissza, hanem a későbbi szállítói számlákban "kompenzáljuk", akkor a kompenzált szállítói számláknál is érvényesíthetjük a skontót?

Kérdés: A társaság üzemben tartója több tehergépjárműnek, amelyekre ingyenes üzembentartói szerződést kötött határozatlan időre egy magánszeméllyel, illetve egy egyéni vállalkozóval. A társaság a 0. Számlaosztályban tartja nyilván a szerződésben meghatározott értéken a gépjárműveket. Értékcsökkenést nem számol el, ezenkívül minden költséget, adót a társaság fizet és számol el. Az egyéni vállalkozó tárgyi eszközként tartja nyilván a gépjárművet, amelynek könyv szerinti értéke az értékcsökkenéssel folyamatosan csökken. Egyéb költséget a gépjármű után nem számol el. Megfelelően jár el a társaság, illetve az egyéni vállalkozó? A magánszemélynek keletkezik-e bármilyen jogcímen jövedelme?

Kérdés: Az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése alapján a már üzembe helyezett géppel kapcsolatosan, az aktiválást követően a gép eladója ránk terhelte a gép beállításának és a pontosságot javító egyensúlyozás költségét. Ezt rá kell aktiválni a gépre, vagy egyéb ráfordításként számolandó el? Mi minősül ebben az esetben jelentősnek? A gép értékének 2,5%-a már jelentős lehet?

Kérdés: Egyre többször lehet találkozni olyan, vissza nem térítendő állami támogatásokkal (GOP, KEOP stb.), amelyek esetében a támogatási szerződésben előírják, hogy az egyes eszközbeszerzéseket anyagköltségként kell elszámolni. Ha nem lenne ez az előírás, ezeket az eszközöket az Szt. alapján tárgyi eszközként vennénk nyilvántartásba, és utánuk értékcsökkenést számolnánk el. Ha betartjuk a törvényt, akkor a támogatást vissza kell fizetni, mert nem teljesítettük a támogatási szerződésben vállaltakat. Mi a helyes könyvelési és adózási mód a fenti esetben? (Nem megoldás a támogatási szerződés módosítása, mert ilyen esetben az állam diktál!)

Kérdés: Társaságunk hitelbiztosítással rendelkezik. Év közben havonta fizetünk egy előre megállapított díjat, amelyet az évfordulókor korrigálunk. (Az előző év biztosítási díjának bizonyos százaléka visszajár kármentesség esetén.) A biztosító bónusz megjelöléssel helyesbítő számlát állít ki a visszajáró díjról. A helyesbítő számlán az elmúlt biztosítási évet feltüntetik, de a helyesbített számla nincs nevesítve. A díjvisszatérítést a biztosító átutalta. Hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni mikrogazdálkodói beszámolónál a társasági adó önrevíziója kapcsán megnövekedett társaságiadó-fizetési kötelezettséget? Nincs középső oszlop. A beszámolót ismételten nem lehet közzétenni. Ha csekély összegű, tárgyévi tételként könyvelendő, de hová? Egyéb ráfordítás lesz?

Kérdés: Társaságunk 2013. évről benyújtott egyszerűsített éves beszámolóját független könyvvizsgálóval kellett volna auditáltatni a 2011-2012. évek árbevételének átlaga alapján. Ezt sajnos elmulasztottuk. Hogyan lehet ezt pótolni, ha időközben elvégeztetjük a könyvvizsgálatot?

Kérdés: A SZÉP kártyához kapcsolódó lejárt, visszafizetett elektronikus utalványok értékének helyes számviteli elszámolását keresve, két különböző könyvelési megoldással találkoztunk. A Számviteli Levelek 280. számában az 5732. kérdésre adott válasz szerint a lejártnak minősülő SZÉP utalványok visszautalt ellenértékét a személyi jellegű egyéb kifizetéseket csökkentő tételként kell elszámolni. A "Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat" 2013. évi 7-8. számában az 51/2013. számviteli kérdésre adott válasz szerint a visszafizetett értéket egyéb bevételként kell elszámolni az Szt. 77. §-ának (1) bekezdése alapján. Melyik megoldás alapján kell eljárni?

Kérdés: Az utazási iroda a NAV-hoz történt bejelentkezés alapján az árrés szerinti adózást választotta. Az utakhoz közvetlenül nem kapcsolódó költségek (igénybe vett és közvetített szolgáltatások, bérleti díj stb.) áfája levonható, vagy ezen költségek 100%-a ráfordításként számolandó el? A cég eddig sohasem igényelte vissza ezek előzetesen felszámított áfáját, de 2009 óta görgeti maga előtt, mint a "következő időszakra átvitt" követelést.

Kérdés: Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó nem kötelezett számviteli politika készítésére, ezért a szabályzatokat sem kell elkészítenie. Több szakmai fórumon elhangzott, hogy ennek ellenére pénzkezelési szabályzattal mégis rendelkeznie kell. Valóban? Ha igen, milyen szakmai előírásoknak kell megfelelnie?