911 talált cikk az ellenőrzés kifejezésre

Kérdés: Társaságunk 2006-ban megrendelt egy harmadik céggel kötött szerződés alapján 3 db szervizpódium kivitelezését, és egy másik cégtől annak a szerelését, amelyből 1 db 2006-ban elkészült. A szállító helytelenül kiállított számláját visszaküldtük javításra. A szállító nem küldött helyesen kiállított számlát. Ehelyett 2007-ben peres eljárást kezdeményezett. A kötelezettséget számla hiánya, illetve a megindult peres eljárás miatt nem tudtuk elszámolni. A per 2009-ben részegyezséggel lezárult, kiállították a számlát 2006. évi teljesítéssel, 2009. évi kiállítással, amely számlát cégünk ki is egyenlített. Kérdéseink: Kell-e önellenőrzést végrehajtani? Szerintünk nem követtünk el olyan hibát, amely miatt az önellenőrzés indokolt lenne. Mi a helyes eljárás? Vissza kell-e fizetni az osztalékot, ha a hiba hatása miatt arra a saját tőke nem nyújt fedezetet? Áfa szempontjából elkésett számlaként 2009. évi bevallásunkban szerepeltethetjük? A kötelezettséget nem a bíróság állapította meg. Van ennek valamilyen hatása az áfa elszámolására?

Kérdés: Cégünk üzlethelyiséget ad bérbe. Minden hónapban ugyanazt az összeget számlázzuk a partnernek, amely összeg az előző félév elszámolása alapján vetített költség egy hónapra. Az összeg tartalmazza a közüzemi díjakat, a munkabéreket, az anyagköltséget, a szolgáltatási díjakat. Az adott félév után tételes elszámolás alapján a költségek különbözetét helyesbítő számlával korrigáljuk. A havonta leszámlázott összegeket előlegként kell-e elszámolni, vagy üzemeltetési díjként? A különbözetről a számlát milyen formában kell kialakítani? Ha a második félév elszámolása és annak leszámlázása a mérlegkészítés után történik, kell-e önellenőrzést folytatni?

Kérdés: A bt. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A bt. hozzájárult, hogy a magánszemély tulajdonosai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A finanszírozás elkülönítetten történt. A használatbavételiengedély-kérelemben – ráépítés jogcíme alapján – osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemélyeknek vagy a bt.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkezhetnek azért, mert gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül jutnak a tulajdonosok a telek arányos részének a tulajdoni hányadához? Kötelesek-e bérelni vagy megvenni a telek rájuk eső részét? Kell-e esetleg elengedett követelés címén a társaságiadó-alapot növelni?

Kérdés: A társaság hő- és villamos energiát termel, amelyhez villamos és gázenergiát vásárol. Nem alanya az energiaadónak. Utólag azonban kiderült, hogy a vásárolt energia után felszámított energiaadót visszaigényelheti a VPOP-től. Több évet érint az adó visszaigénylése, és jelentős összegű. Az energiaadó kiutalása 2009-ben megtörtént, és a 2004-2008. éveket érinti. Kell-e emiatt önellenőrizni a korábbi évek társaságiadó-bevallását, illetve a beszámolókat?

Kérdés: A kkv a Tao-tv. 19. §-a alapján a 2006. és a 2007. üzleti évben is sávosan, kedvezményes adókulccsal, 10%-kal adózott 5 millió forintig, azaz a befizetett adóját 2006-ban és 2007-ben 300 000-300 000 Ft-tal csökkentette. Az összesen 600 000 Ft-nyi "de minimis" támogatásból a mai napig nem használt fel semmit. A tulajdonosok tervezik a gazdasági társaság végelszámolását. 1. A 2006. évet érintő 300 000 Ft-ot vissza kell fizetni? (Az akkor hatályos Tao-tv. nem ír erről konkrétan!) Ha vissza kell fizetni, akkor milyen kamatokat kell felszámolni még (önellenőrzési pótlék)? Mi a visszafizetés eljárása a bevallás önellenőrzésével, vagy más módon kell visszafizetni/bevallani a 2006. évi "valós" társasági adót? 2. 2007. évet érintően a törvény 19. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján a fel nem használt támogatást egyértelműen vissza kell fizetni. Önellenőrizni kell? Vagy milyen más módon kell eleget tenni a törvényi kötelezettségeknek?

Kérdés: Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?

Kérdés: Kérem, szíves tájékoztatásukat, hogy mi a teendő abban az esetben, ha egy munkavállaló 2003-tól magán-nyugdíjpénztári tag, és ezt a munkaadójának csak most, 2009-ben jelentette be, eddig a cég az állami nyugdíjpénztárba fizette be az összeget. Hogyan lehet ezt módosítani? A cég jóhiszeműen járt el.

Kérdés: Az "A" továbbműködő társaságból kivált a "B" társaság. Az átalakulás cégbírósági bejegyzése megtörtént. Az átalakulás napjára elkészített vagyonmérlegeket a cégbíróságnál letétbe helyezték. Az "A" és "B" társaság néhány hónap elteltével feltárta, hogy az elkészült, a közzétett végleges vagyonmérlegek jelentősnek minősülő számviteli hibát tartalmaznak, amely abból adódik, hogy annak az időszaknak a nyitó adatai voltak hibásak, amelyre vonatkozóan a végleges vagyonmérlegek elkészültek. Hogyan kell a hibás vagyonmérlegeket kijavítani az "A", illetve a "B" társaság esetében? Milyen könyvelési tételekkel? Milyen hatóságokat és milyen formában kell tájékoztatni a feltárt jelentős hibáról? Milyen egyéb teendője van még a társaságnak?

Kérdés: A cég társaságiadó-bevallásánál 2005., 2006. években az iparűzési adót adóalap-csökkentő tételként érvényesítette, holott a tárgyév végi (12. 31.) jelentős túlfizetés mellett, az átvezetési kérelmet késve adta be, és ezért egyes adónemekben a folyószámla tartozást mutatott. Az APEH-revízió 2005 és 2006 vonatkozásában adóhiányt állapított meg. A kérdés a 2004-es évre vonatkozik. Erre az évre az iparűzési adó mint adóalap-csökkentés feltétele nem az adótartozás hiánya, hanem a köztartozás hiánya volt. A köztartozás fogalmát az Art. határozza meg, de ebből nem világos, hogy "köztartozásnak" tekinthető-e egy túlfizetést mutató folyószámla-egyenleg mellett az egyes adónemeken mutatkozó tartozás.

Kérdés: A 2004. és 2005. évben történt támogatás igénybevétele miatti áfaarányosítás lehetőségéről több cikk jelent meg. Ezek elolvasása után kérdezem: minden érintett időszaki bevallást önellenőrizni kell, vagy csak az érintett év utolsó bevallását? 2004. 05. 01-től számított időszak önellenőrizhető? Ezen időszak alatt keletkezett összes levonható áfa most érvényesíthető? Ha az egyéb feltételek megvannak?