138 cikk rendezése:
81. cikk / 138 Társasházi közös tulajdon értékesítése
Kérdés: Társaságunk üzlethelyiséggel rendelkezik egy társasházban. A társasházat az abban többségi tulajdonnal rendelkező tulajdonos át akarja alakítani, fel kívánja újítani. A felújítás, átalakítás érdekében a tulajdonosnak szüksége van a társasházi közös területre. Ennek érdekében a tulajdonosok megszüntették a társasházi közös tulajdont, majd külön albetétek kerültek létrehozásra, amelyekkel a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában rendelkeztek. Ezen tulajdoni hányadok kerültek értékesítésre a többségi tulajdonos részére, aki a vételárat azzal kívánja megfizetni, hogy az egyéb fennmaradt közös tulajdont (homlokzat, tető stb.) felújítja. Társaságunk az értékesítésről a fordított adózás szabályainak megfelelő számlát állított ki a többségi tulajdonos részére. A többségi tulajdonos is a fordított adózás hatálya alá tartozó "előlegszámlát" állított ki a felújításról. Rendelkezhet-e értékkel a társasházi közös tulajdon megszüntetését követően létrejött "közös" tulajdon, tekintettel arra, hogy az bekerülési értékkel nem bír? Hogyan kell számviteli szempontból elszámolni a közös tulajdonú tulajdonrészek értékesítését? Miként lehet elszámolni a felújítást végző tulajdonos által a vételár ellentételezéseként kiállított számlát a felújítás tényleges megtörténtét megelőzően?
82. cikk / 138 Közoktatási intézmény nem társaságiadó-alany
Kérdés: Iskolánk 599 gazdálkodási formakóddal, közoktatási megállapodással rendelkező iskola és kollégium, melynek fenntartója nonprofit kft. Vállalkozási tevékenységként büfét üzemeltetünk, de van bérbeadásból származó bevételünk is, melyet szintén vállalkozási tevékenység bevételeként számolunk el, és amellyel szemben az iskolának nincs elszámolt költsége (a fenntartónak fizeti a bérlő a közüzemi költségeket, illetve a fenntartó számolja el az amortizációt). A Tao-tv. 2. §-a szerint az iskola nem alanya a társasági adónak, ugyanakkor a törvény 5. mellékletében felsorolt szervezetek között sem található. A társaságiadó-bevallásban viszont mint "Minden egyéb gazdálkodási forma" kell kitölteni az adóbevallást. Kérdésem: az iskolának, amennyiben a vállalkozási tevékenység eredménye pozitív, van-e társaságiadó-bevallási és -fizetési kötelezettsége?
83. cikk / 138 Támogatás vagy tevékenység ellenértéke
Kérdés: A Vagyonkezelő Zrt. egyik ügyfele tisztán önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. Tevékenysége – többek között – zöldterület kezelése, lakó- és nem lakóépület építése, folyadék szállítására szolgáló közmű építése, máshová nem sorolt építés, kátyúzás, mint közhasznú tevékenység. A közhasznú tevékenység ellátására működési célú támogatás kap, amely egy összegben kerül meghatározásra, tevékenységenként nem különül el. Az átutalás havonta több részletben történik. Ezen közhasznú tevékenység – amelynek egy része az önkormányzat feladatkörébe tartozik – ellenértéke nem kerül kiszámlázásra. Ingyenes szolgáltatásnak minősül a ki nem számlázott közcélú szolgáltatás? Kell-e áfát fizetni utána? A működési támogatást kell-e arányosítani?
84. cikk / 138 Kiküldetés esetén sajátgépjármű-használat költségei
Kérdés: A vidéki önkormányzatnál dolgozó munkavállaló kiküldetési rendelvény alapján a férje tulajdonában lévő személygépkocsit használja hivatali munkavégzésre. 2010. évben az 1-6. hónapokban az önkormányzat maximum 500 km-t fizetett ki részére (az APEH-benzinárnak és az elszámolható amortizációnak megfelelően!) kiküldetési rendelvény alapján. (Erre az időszakra a dolgozó cégautóadót nem fizetett.) A 7-9. hónapokban már 1000-1500 km-t használta a dolgozó férje kocsiját hivatali munkavégzésre. A munkavállaló ezekre a hónapokra – a munkáltatójától kapott információk alapján – cégautóadót is bevallott és megfizetett. Kiküldetési rendelvénnyel a munkavállaló a férje tulajdonában lévő személygépkocsira kaphat-e költségtérítést? Igaz-e, hogy az önkormányzat a dolgozójának maximum havi 500 km hivatalos célú gépkocsihasználatot téríthet meg kiküldetési rendelvény alapján? Van-e havi (éves) km-elszámolási korlát? Kell-e a munkavállalónak cégautóadót fizetnie?
85. cikk / 138 Pályázat útján kapott támogatás áfája
Kérdés: Közhasznú nonprofit kft. főtevékenysége műszaki és természettudományi kutatás, fejlesztés. Sikeres pályázata eredményeként részt vesz egy uniós és hazai finanszírozású pályázatban. Milyen szempontokat és jogszabályhelyeket kell figyelembe venni a támogatás áfatartalmának, illetve áfamentességének megítélésekor? Ugyanezen kft. a K+F tevékenységet különböző vállalkozások megrendelésére végzi áfás számla ellenében. A társasági adó megállapításakor alkalmazhatja-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontját?
86. cikk / 138 Támogatásból megvalósult építmények elszámolása
Kérdés: Az egyesület közhasznú nonprofit szervezet. Tevékenységéhez tartozik többek között a természetvédelem, környezetvédelem, egészségvédelem, kulturális tevékenység. Az egyesület célfeladatához tartozóként pályázatot nyújtott be a településen lévő elhanyagolt terület parkosítására, zöldövezetes pihenőhely, szabadidő eltöltéséhez kulturált terület kialakítására. A pályázatot az egyesület megnyerte. A pályázat szerint megvalósítandó beruházás: irtás, föld- és sziklamunka, kőburkolat készítése, villanyszerelés, kert- és parképítési munkák, szabadidő- és sportlétesítmények. A földterület az önkormányzat tulajdona. Átveheti-e az egyesület azt bérleményként, és a beruházást bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolja el? Vagy valamennyi építménycsoportot önálló beruházási egységként kell elszámolni, és egyedileg megállapítani az értékcsökkenést? A pályázat 5 éves működtetési kötelezettséget ír elő. A működtetési időszak letelte után a beruházás átadása az önkormányzatnak térítés nélkül történhet? A még megmaradt nettó érték kivezetése a könyvekből hogyan történik? Van társaságiadó-vonzata? A pályázat a támogatás összegét a tőketartalékba helyeztette. Az értékcsökkenési leírás évenkénti elszámolása az egyesület számára veszteséget eredményez. Felszabadítható-e a negatív eredménytartalék fedezetére a támogatásból képzett tőketartalék?
87. cikk / 138 Támogatások elszámolása
Kérdés: Az M. Zrt.-vel két aláírt támogatási szerződésünk van. A támogatási szerződés 2. sz. melléklete az elszámolható költségeket részletezi, számviteli kategóriákba sorolással. Az 1. támogatási szerződés (e-kereskedelmi rendszer) a 114. Szellemi termékek közé sorolja be a különböző modulok előállítási költségeit, de az adatfeltöltés, tesztelés, oktatás, üzemgazdasági előkészítés (üzembe helyezésig felmerült költségeket) az 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségeihez sorolja. (Korábbi kérdésemre adott válaszuk szerint ezeket is a szellemi termék bekerülési értékében vettem számításba!) Kérdésem az, hogy az M. Zrt. ellenőrzése során az ő "besorolása" szerinti könyvelést elvárhatja, vagy én az ő "besorolásuktól" eltérhetek? A megkapott támogatás rendkívüli bevétel lesz, vagy az ő "besorolásukhoz" kapcsolódóan a költségeket ellentételező egyéb bevétel? A támogatási szerződés vissza nem térítendő támogatásról szól, de az tartalmazza a különböző vállalásainkat is. Ezen vállalások miatt a támogatást a tőketartalékba, majd a lekötött tartalékba kell helyezni? A 2. támogatási szerződés (minőségbiztosítási és gyártásszervező rendszer) is előírja a költségek számviteli besorolását. Egyik ilyen költség az ISO 14001:2004 környezetközponti irányítási rendszer kialakítása és tanúsítása. Az előírás szerint ez is igénybe vett szolgáltatás. Többen úgy gondolják, aktiválni kell alapítás-átszervezésként. Mi a helyes megoldás? Hol számolandó el a támogatás?
88. cikk / 138 Eltérés a számviteli törvény előírásaitól
Kérdés: Az általunk könyvvizsgált társaság európai uniós forrásból finanszírozott támogatási szerződést írt alá. A támogatási szerződés alapján előleget utaltak ki. A támogatási szerződés melléklete részletesen tartalmazza, hogy milyen költségeket lehet a pályázat terhére elszámolni. A támogatás terhére elszámolható, a tárgyévben (2009-ben) felmerült költségek jelentősek. A társaság eredményét jelentősen torzítják, amennyiben a támogatás nem kerül elszámolásra. A társaság a felmerült költségeit analitikával alátámasztja, hozzá tudja rendelni a támogatási szerződés mellékletét képező kimutatás megfelelő soraihoz. A társaság azonban a mérlegkészítés időpontjáig nem adta le az elszámolását, így nem áll rendelkezésre az elszámolás elfogadásának a visszaigazolása. Így nem tudja az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a támogatást egyéb bevételként elszámolni, a ténylegesen felmerült költségeket ellentételezni. Az Szt. 4. §-a lehetőséget ad a törvény előírásaitól való eltérésre. Az előbbiekben ismertetett körülmények mérlegelése alapján könyvvizsgálói nyilatkozattal lehetséges-e, illetve indokolt-e a számviteli törvény tételes előírásaitól való eltérés?
89. cikk / 138 Saját tőke szerkezetének megváltoztatása
Kérdés: Milyen lehetőség van arra, hogy egy kft. megváltoztassa a saját tőke szerkezetét, saját elhatározásából? (Például a jegyzett tőke és a tőketartalék csökkentése az eredménytartalék javára.) A társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív. A saját tőke mind a jegyzett tőkét, mind a társasági formára előírt kötelező legkisebb mértéket jelentősen meghaladja. Tőkekivonás nem történne, a saját tőke összege nem változna.
90. cikk / 138 Áfaellenőrzés 2004/2005. évekre visszamenőlegesen
Kérdés: A 2004. és 2005. évben történt támogatás igénybevétele miatti áfaarányosítás lehetőségéről több cikk jelent meg. Ezek elolvasása után kérdezem: minden érintett időszaki bevallást önellenőrizni kell, vagy csak az érintett év utolsó bevallását? 2004. 05. 01-től számított időszak önellenőrizhető? Ezen időszak alatt keletkezett összes levonható áfa most érvényesíthető? Ha az egyéb feltételek megvannak?
