874 talált cikk az előleg kifejezésre

Kérdés: Cégünk eszközvásárlási támogatást nyert egy tavalyi GINOP-pályázaton. A támogatást előlegként már 2020 novemberében átutalta a minisztérium. Az első eszközöket 2020 decemberében vettük meg és aktiváltuk. A pályázati feltételek azonban speciálisak: az átutalt támogatási előleget alapesetben visszatérítendő támogatásként nyújtották, amely a támogató okiratban meghatározott, a projekt befejezésekor (2021. június), valamint azt követő egy év elteltekor visszamért eredményességi feltételek (pl. a foglalkoztatási szint megtartása) teljesülése esetén, részben vagy egészében átfordul vissza nem térítendő támogatásba, attól függően, hogy a feltételek arányosan mennyiben teljesültek. A projekt befejezésekor, az első visszaméréskor tehát meg lehet határozni az akkor érvényes intenzitási százalékot. Ez a rá következő évben, a 2. visszaméréskor módosulhat. Jól gondolom, hogy az átutalt előleget a 2020. évi mérlegben nem mutathatom ki halasztott bevételként, hanem csak akkor minősíthetem annak, amikor a projekt befejezésekor az első visszamérés megtörtént, és az átutalt támogatás a támogató hatóság határozata alapján (vagy egy része) átminősült vissza nem térítendő támogatássá? Illetve amikor a 2021. évi mérlegben meg kell határozni a halasztott bevételből feloldható, egyéb bevételre könyvelendő összeget, akkor majd nemcsak a 2021. évi értékcsökkenés intenzitási százalékkal számított arányos részét vehetem figyelembe, hanem már a 2020-ban elszámolt értékcsökkenést is?

Kérdés: Ellentmondásos információk jelennek meg arról, hogy a tételes adóalapot alkalmazó kata alanyainak kell-e nyilatkozatot tenniük annak érdekében, hogy érvényesíthessék az 50%-os iparűzésiadóelőleg-mérséklést? Egyes információk szerint az adóhatóságok automatikusan érvényesítik a mérséklést, bizonyos könyvelők azonban azt állítják, hogy ez nem törvényes.

Kérdés: Köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint a tulajdonosok közösen nyertek pályázati támogatást. A támogatással érintett időszak 2020-2021. A támogatás felújításra irányul. A felújítandó eszközök egy része a gazdasági társaság tulajdona, egy része a tulajdonosoké (ezeket az eszközöket szerződés alapján a gazdasági társaság üzemelteti). Az előleget a gazdasági társaság kapta meg. A gazdasági társaság saját eszközeinek felújítása, valamint ezek elszámolása rendben van. A tulajdonos eszközeinek felújítása a gazdasági társaság közreműködésével valósult és valósul meg oly módon, hogy továbbszámlázza a tulajdonos felé a felújításról szóló számlát, amelyen a támogatásra jutó rész mint térítésmentes átadás szerepel (térítésmentes átadásnál az áfa fizetendő). Így a tulajdonos a könyveiben az eszközöket beszerzési értéken tudja nyilvántartani. Miként kell kimutatni a tulajdonos eszközeire jutó támogatást a gazdasági társaság könyveiben? A támogatásból a tárgyévben (2020) már részben megvalósult felújításokra jutó értékcsökkenést a gazdasági társaságnál elszámoltuk. A tulajdonos felé a már elvégzett felújításokat továbbszámláztuk (a támogatásra jutó részt térítésmentes átadásként). Elszámolható-e a már megvalósult felújításra jutó támogatási összeg egyéb bevételként a tárgyévben?

Kérdés: Egy vállalkozás a tulajdonában lévő ingatlant elajándékozza a vele munkaviszonyban álló nyugdíjas tagja részére 1.500.000 Ft értékben. Az áfát (405.000 Ft) a vállalkozás fizeti meg. Az ingatlan megvásárlásakor áthárított áfa volt, és éltünk levonási jogunkkal. Szja szempontjából milyen jövedelemnek minősül? Mi lesz az szja alapja? Van-e más adó- vagy járulékvonzata? Kinek kell megfizetnie az szja-t ?

Kérdés: Egy montenegrói adóügyi illetőségű holland állampolgár (a továbbiakban: Magánszemély), aki Magyarországon nem rendelkezik lakcímmel, tagi kölcsönt nyújt egy Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaságnak (a továbbiakban: Társaság). A Magánszemély a Társaság egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője is. A Társaság a tagi kölcsön után a Magánszemélynek kamatot fizet. A Magánszemélynek biztosítási jogviszonya sem Montenegróban, sem Hollandiában nincsen. Társas vállalkozói jövedelme után a 15%-os szja-t és a járulékokat megfizeti. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve milyen adókötelezettség keletkezik a Társaság által a Magánszemély részére kifizetett kamat után? Szja, szocho, egyéb járulékfizetési kötelezettség felmerül-e, mivel nem minősül belföldinek? A kamat nem a cégben végzett tevékenységének ellenértékét takarja. Ez a kettős adóztatásról szóló törvény szerint kamatjövedelemnek, az Szja-tv. szerint pedig egyéb jövedelemnek minősül? A kamatot kifizető magyar Társaságot milyen kifizetői feladatok terhelik? A kamatkifizetést a Társaság pénzügyileg rendezheti-e úgy, hogy ha a Társaságnak szüksége van újabb tagi kölcsönre, hogy átutalás nem történik, hanem kompenzációs megállapodást kötnek arra vonatkozólag, hogy a Társaságnak kamatot kellene kifizetni, a Magánszemély újabb tagi kölcsönt nyújtana, így pénzmozgás nem történik? Vagy a kamatkifizetésnek mindenképpen pénzmozgással kell járnia, tehát kifizeti a kamatot banki átutalással, utána tagi kölcsönt nyújt a Magánszemély szintén banki átutalással?

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?

Kérdés: A vevő társaság előleget adott a szállító részére. A munka elvégzéséhez megállapodtak abban, hogy az utolsó számlánál levonásba kerül az előleg összege. Sajnos ez szóbeli megállapodás volt. A probléma ott kezdődött, hogy a szállító az utolsó számlánál nem vonta le az előleget, a vevő pedig teljes összegében átutalta azt. A szállítótól kértük az előleg visszautalását. Ezt nem tette meg, és úgy néz ki, ezt nem is akarja. Az év végi zárásnál az előlegszámlán (T 354) helyesen szerepel-e az összeg, amíg azt ki nem fizeti a szállító, vagy ha ezt nem tudjuk elérni, behajthatatlan követelésként kell leírni?

Kérdés: Adott előleggel kapcsolatban kérek tájékoztatást. Egy magyarországi bejegyzésű, külföldi tulajdonú kft. egyre gyakrabban és nagyobb összegben ad külföldi cégeknek áruvásárlási előleget. Az adósok az összegeket év végén ugyan visszaigazolják, de – úgy gondolom – ezek inkább kölcsönök lehetnek, esetleg a pénzkivétel egy módja. Ilyen esetekre nem találtam semmilyen korlátozást vagy előírást a szakirodalomban. Meddig lehet ezt elhúzni, illetve mit lehet tenni ebben az esetben? Nem tartom célszerűnek, hogy egy vállalkozás éveken át előleg címén sokmilliós követelésekkel rendelkezik, és semmit nem tesz a rendezésükkel kapcsolatban.

Kérdés: Egy magyar kft., amely mikrogazdálkodói beszámolót készít, és bejelentette az MNB használatát az Áfa-tv. szerint, terméket értékesít egy EU-s tagállambeli adóalanynak. 1000 euró előleget kér a teljesítés előtt, amelyet a vevő átutalt. Ismereteink szerint a közösségi termékértékesítés során átvett vagy fizetett előleg nem keletkeztet adózási pontot, így sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban nem szerepeltetendő. A kft. az előleg összegét a jóváírás napján érvényes MNB-euróárfolyamon tartja nyilván (350 forintos árfolyam), értelmezésünk alapján az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, mivel nincs fizetendő áfa. A végszámla elkészítése során 3000 euró kerül kiszámlázásra, melyből 1000 euró előleg beszámításra kerül, így 2000 euró lesz a számla végösszege (360 forintos árfolyam). Az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a forintosítást a Ptk. szerinti teljesítési dátum időpontjának megfelelő MNB-árfolyamon könyveljük. Az áfabevallás 02. sorában a teljes 3000 eurós adóalapot a teljesítés szerinti, 360 forintos árfolyamnak megfelelő forintösszegben mutatjuk ki. A 453-as előleg főkönyvi számon árfolyam-különbözetet számolunk el. Helyes-e az eljárásunk?

Kérdés: Az szja-törvény szerint a kifizető köteles a társasház részére az általa fizetett bérleti díj után az adó megállapítására, annak levonására és befizetésére, amennyiben a társasház kifizetőnek minősülő bérlőnek ad bérbe közös tulajdonú ingatlanrészt (üzlethelyiséget). A társasház a bérbeadásról számlát állítana ki online számlázóprogrammal, papíralapú vagy e-számlát. A bérbeadásnál a főszabály szerint jár el az áfatörvény 86. § (1) bekezdés l) pontját alkalmazva. Lehetséges, hogy a társasház az általa kiállított számlán feltüntesse, a törvényi előírásnak megfelelően, a bérleti díjat terhelő, a kifizető által levonandó forrásadó összegét, és a bérlő a forrásadóval csökkentett összeget utalja a társasház, a bérbeadó felé, vagy csak a forrásadó nélküli összeget lehet feltüntetni? Ez utóbbi esetben a bérlő folyószámláján folyamatosan hátralék keletkezik a kifizető által levont forrásadó összegével.