890 talált cikk az előleg kifejezésre

Kérdés: A kft. 2018-ban vásárolt egy nyerges vontatót, fizetett előleget (az áfát visszakértük), de a végszámlát nem tudta kifizetni. A számla 2018-ban kiegyenlítetlen maradt. 2019. év végén nyílt végű pénzügyi lízinggel rendezte a számlát. Hogyan lehet ezt a hibát helyesbíteni? A könyvelésben T 161 – K 4541-en szerepel.

Kérdés: Társaságunk nagy értékű beruházást valósít meg. A beruházáshoz kapcsolódó szállítói és kivitelezői számlákat banki forint- és devizahitelekből egyenlíti ki. A banki hitelek kamatát a beruházás ráfordításai között mutatja ki. Időközben sikerült pályázat útján kamattámogatást kapnia a társaságnak. Úgy gondoljuk, hogy a kapott támogatás összegével csökkenthető a beruházás ráfordításai között elszámolandó fizetendő banki kamatok összege. Jól gondoljuk?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!

Kérdés: Mit kell tenni azzal az ügyvédi díjról szóló számlával, amelyen áfa is szerepel, dátuma pedig a társasági szerződés aláírásának keltezését megelőzi? Ugyanis az ügyvéd előre kérte a társasági szerződéssel, az alapítással összefüggő költségeinek a kifizetését.

Kérdés: Nyílt végű pénzügyilízing-szerződés keretében orvosi tevékenységet végző kft. személygépkocsit szerez be. Hogyan kell könyvelni a le nem vonható áfát? Előlegfizetés is történt, mely áfatartalommal rendelkezett. Ennek hogyan történjen a könyvelése?

Kérdés: A társaság közúti áruszállítással foglalkozik. A likviditási gondok elkerülése érdekében követeléseit faktoráltatja. A faktorcég előleget fizet, amelyből levonja a faktordíjat, majd – amikor a vevő neki teljesített – utalja a maradékösszeget is a faktorkamat levonásával. Mit és hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Az utazásszervezők áfaelszámolása 2020. január 1-től megváltozott. Az árrésáfát utasonként, utanként külön-külön kell megállapítani, a negatív árréseket nem lehet összevonni, valamint az árrés elszámolását az út teljesítésekor kell megállapítani. Az előlegszámla mindig olyan áfatartalmú, mint amilyen az alapügylet. A gyakorlatban a következő kérdések merülnek fel:
1. Az utak foglalásakor (előleg számlázásakor) sokszor nem áll rendelkezésre a külföldi fél számlája, de az utazási iroda a szerződés alapján már átutalta a külföldi fél díját. Milyen bizonylatok fogadhatók el az előleg áfatartalmának megállapítása során? Lehetséges-e egy előkalkulált árrés alapján megállapítani az előleg áfatartalmát?
2. Szállás-, busz- vagy repülőgép-kontingens esetében a szerződött és kifizetett férőhelyek feltöltése nem mindig 100%-os. Ha nem teljes a kihasználás, akkor csökken az árrés összege. Milyen feltételekkel lehet figyelembe venni a várható kihasználás mértékét az előlegárrés meghatározása során? Hogyan történjen a tényleges kihasználtság után a helyesbítés?

Kérdés: A cég 2019. évben kötött egyéves szerződést partnerével egy projekt teljesítésére. 2019. évben a részteljesítésekről havonta számlát állított ki partnere felé, azonban a vállalt munkával kapcsolatban a költségek jelentős része a 2020. évben merül fel, illetve azon alvállalkozókat, akik a 2019. évtől dolgoztak a projekten, egy összegben 2020 nyarán fizeti ki. Így a 2019. évben jelentős nyereség képződött. Képezhet-e a cég ezen szerződéshez kapcsolódóan a 2020. évben számlázásra kerülő alvállalkozói teljesítések kifizetésére 2019-ben céltartalékot? Illetve, amennyiben képezhető ezen jövőbeni költségekre céltartalék, a Tao-tv. elismeri-e azt ráfordításként?

Kérdés: Cégünk kizárólag használt ingatlanok vásárlásával, azok felújításával és továbbértékesítésével foglalkozik. Ebben az esetben az ingatlanokat áfamentesen magánszemélyektől szerezzük be, és áfamentesen értékesítjük számla ellenében. Megtehetem-e, hogy az ingatlan felújításához kapcsolódó számlák bruttó összegét költségként könyvelem, és nem a le nem vonható áfába vezetem át? Az év végi ingatlanértékesítésre vonatkozóan, ha foglalót és előleget fizetett a vevő szerződés alapján, de a birtokbaadás nem történt meg, mert az utolsó részlet még nem érkezett meg december 31-ig, az értékesítés árbevétele melyik lesz?

Kérdés: Ügyfelünk konzorciumban vesz részt a pályázati támogatásban megvalósított projektben. A konzorciumvezető szerint a támogatás halasztott önerővel kerül elszámolásra. A támogatási szerződés szerint a projekttámogatás intenzitása 60%. A pályázati útmutató szerint a halasztott önerő esetén a kedvezményezett legkésőbb az első fizetési igénylés benyújtásáig – nyilatkozata alapján –, a megítélt támogatás 90%-áig az elszámolni kívánt költségeket teljes egészében lehívhatja. A lehívás teljesítésének kifizetését követően fennmaradó támogatást a záró kifizetési igénylés keretében a felmerült összes költség elszámolásra történő benyújtásával igényelheti. A beadott első időszakos kifizetési kérelemben a támogatás összege a támogatásban jóváhagyott, elszámolható költségek 100%-ában került jóváhagyásra. Ügyfelünknél a megkapott előleg összegét kötelezettségként, a jóváhagyott támogatás teljes összegét egyéb bevételként könyveltük. Önerő kimutatása nem történt. Partnerünk a megkapott előleg összegét halasztott bevételként könyvelte. A benyújtott fizetési kérelemben jóváhagyott költségek a halasztott önerő 100%-ában kerültek jóváhagyásra, de ettől eltérően a felmerült költségek támogatási intenzitás szerinti 60%-át könyvelték egyéb bevételként a halasztott bevétellel szemben. Így a tárgyidőszakban érvényesítették az önerőt, függetlenül attól, hogy a pályázati elszámolás a halasztott önerő szerint került jóváhagyásra. Melyik elszámolási mód a helyes?