Számlakerettükör

Kérdés: A 2017. január 1-jétől hatályosnak tekinthető Számlakerettükröt ez évben is a rendelkezésünkre bocsátják?
Részlet a válaszából: […] ...az elhatárolásra kerülő bevételekhez igazítottuk.A gyakorlat során felmerült kérdésekhez kapcsolódóan kiegészítettük– a 35. Adott előlegek, kölcsönök számlacsoportot az adott foglalóval,– a 368. számlánál kijelöltünk egy alszámlát az utólag kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékelőleg 2016-ban

Kérdés: Az osztalékelőleggel kapcsolatban értelmezési problémáim vannak. 2015. december 31-ig a sorrend fontos volt, először a tárgyévi osztalékot kellett kivenni, amelyet ki lehetett egészíteni az eredménytartalékkal. Osztalékelőleg-kivételről beszéltünk, ha 2015. évben vettünk ki osztalékot. Véglegessé vált az osztalék, amikor a 2015. évről mérleget készítettünk. 2016. évben az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. Itt már nem beszélhetünk osztalékelőlegről? Szeptemberben a tulajdonosok felvesznek osztalékot, közbenső mérleget készítek, nyereséges a cég, tehát felvehetnek osztalékot. Ez a felvett osztalék már nem a 2016. évi adózott eredményt fogja terhelni, hanem az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalékot? Megszűnik az osztalék felvételének a sorrendje? Egy kivás vállalkozás ezután mondhatja, hogy nem a tárgyévi adózott nyereségből vett ki osztalékot, hanem a kivaidőszak előtti eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...idéztük az olvasó kérdését. Alapvetően helytelenül és nem jogszerű fogalmazással közelíti a témát, osztaléknak nevezi az osztalékelőleget, pedig nyilvánvaló, hogy osztalékot csak egy adott év beszámolója elfogadása után lehet fizetni, osztalékelőleget pedig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékelőleg, osztalék szja-ja, ehója

Kérdés: 2016. évben megváltozott az osztalékelőleg és az osztalékkifizetés szabálya. Több szakcikket olvastam már az adott témában, de hogy a magánszemélynek kifizetett osztalék (előleggel együtt) után az eho összegét a magánszemélynek mikor kell bevallania, arról nem. A 2015. évi szabályok szerint, a végleges osztalékkifizetés után, a magánszemélynek az eho összegét a 2017. évi személyijövedelemadó-bevallással egyidejűleg kell bevallania és megfizetnie. 2016. évtől hogyan változik ennek az elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékelőlegre – azaz az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevételre – vonatkozó szja- és ehoszabályok nem változtak 2016-ban.A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze továbbra is jövedelem. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.
Kapcsolódó címkék:    

Szolgáltatás vagy termék-előállítás?

Kérdés: A partner kérésére, az általa megadott paraméterek, elképzelés, fénykép alapján megtervezzük a termékben a későbbiekben elhelyezendő biztonsági elemeket, illetve azok elhelyezését a végtermékben. Szükség szerint elkészítjük a termékminta előállításához a gyártóeszközöket. Mintát gyártunk, amely alapján eldönthető, hogy sorozatgyártás során hogyan fog kinézni a termék, tudjuk-e a gyártást vállalni. Ezt a gyártás helyszínén a vevő is megtekintheti. A felsorolt folyamatokra árajánlatot készítünk. Mindkét folyamat elvégzése a munka ellenértékének a kiszámlázásával zárul. Szerintünk a leírt folyamatok szolgáltatásnak minősülnek. Kérjük állásfoglalásukat!
Részlet a válaszából: […] ...költségei a gyártott termékek eladási árában térülnek meg, azok kiszámlázására nincs jogalap, legfeljebb a kiszámlázott összeg előlegként kezelendő.A második folyamatnál már mintát is gyártanak, amelyet ugyan a vevő megtekinthet, azt részére nem adják át....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlan vásárlása forintért, árfolyamkikötéssel

Kérdés: Társaságunk 129 millió forintért vásárolt magánszemélytől ingatlant. Az ingatlan vételárának meghatározásakor 239 Ft/CHF valutaárfolyamot vettek alapul. Az ingatlan vételára – 15 millió Ft foglalóval – 2028-ig havi részletfizetéssel kerül kiegyenlítésre, forintösszeg átutalással. A kötelezettséget a társaságnál CHF-ben kell nyilvántartani? A havonta forintban fizetett törlesztőrészletet át kell számítani az aktuális árfolyamon CHF-re? A fordulónapi kötelező értékelést minden évben meg kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...érthetők a kérdések, ha a vételárat, az előleget, a részletfizetést forintban határozták meg, feltételezhetően az írásban kötött adásvételi szerződésben is forintban rögzítették ezeket. Annak csak a vételár meghatározásakor lehetett jelentősége, hogy milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.
Kapcsolódó címke:

Két hónapot érintő külföldi napidíj

Kérdés: Cégünk munkavállalója 4 napos külföldi kiküldetésen vesz részt, amelyből 2 nap április hónapra, 2 nap május hónapra esik. A napidíj összege magas, emiatt van adóköteles része. A napidíjat előre fizetjük a munkavállalónak. Jelenleg 2 nap napidíját áprilisra, 2 nap napidíját májusra számoljuk el, és adózunk utánuk. Szabályos ez? Mikor kell valójában könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemrészt is tartalmaz. A kérdező cég az adótörvények szerint kifizetőnek minősül, amely cég az Szja-tv. 46. §-a alapján adóelőleg megállapítására kötelezett. A kifizetőnek az adóelőleget akkor kell megállapítania, amikor a magánszemély részére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.
Kapcsolódó címkék:  

Elszámolt, de ki nem fizetett munkabér

Kérdés: Felszámolás alá került a cég, és a munkabért nem fizették ki. A 2015. évi igazoláson az szerepel, mintha teljesen megkapta volna a dolgozó a jövedelmét, csak az igazolás alján tüntették fel megjegyzésben, hogy mennyivel tartoznak. Az szja-bevallásban csak a ténylegesen megkapott jövedelmet kell bevallani?
Részlet a válaszából: […] ...javára más személy birtokba vette (átvette), vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták. Ha a kifizető az adóelőleggel csökkentett összeget átutalással, vagy készpénzkifizetés kézbesítése útján küldi el, a bevételt az átutalás, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékelőleg euróban

Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...leírtak a jogszabályi előírások sorozatának a megsértését tükrözik.Ügyfele nem vehet fel csak úgy az euróbankszámláról osztalékelőleget készpénzben, még akkor sem, ha egyszemélyes társaság tulajdonosáról van szó.A Ptk. 3:186. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.
Kapcsolódó címke:

Támogatás vagy rendelkező nyilatkozat

Kérdés: Társaságunk 2014-ben 5490 E Ft-tal túlfizette a sport támogatását, melyet 2015-ben szerettünk volna érvényesíteni. 2015-ben viszont a de­cemberi feltöltésnél éltünk az új lehetőséggel, és rendelkeztünk a NAV felé 7000 E Ft átutalásáról, számítva arra, hogy érvényesítjük az előző évi túlfizetésünket. Az 1529 jelű Tao-bevallás kitöltésénél szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a két rendszer egyszerre nem működik, tehát az 1529-es bevallásban nem érvényesíthetjük a 2014. évi túlfizetésünket? Jól értelmezzük a Tao-tv. rendelkezéseit az 1529-es bevallás kitöltésénél? Amennyiben nincs 2015-ben lehetőségünk érvényesíteni az 5490 E Ft-ot, mikor, melyik évben és milyen módon tudjuk érvényesíteni a túlfizetésünket (csak támogatási szerződéskötésre van lehetőségünk 2016. évben)?
Részlet a válaszából: […] ...a támogatási igazolás, mint amilyen összeget a 2014. adóévi adóból érvényesíteni tudott a társaság. Ugyanakkor a 2015. adóévi adóelőleg-kiegészítéskor rendelkező nyilatkozatot tett. Emiatt – jól értelmezi – a 2015. adóévi adóból adókedvezményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.
Kapcsolódó címkék:  

Árfolyam-különbözet adózása

Kérdés: Részvényeink 10 000 Ft/db névértékben kerültek meghatározásra. 2001. évben több részvényestől visszavásároltuk a részvényeket 20% értékben, amit a részvényesek ugyanezen értékben meg is vásárolhattak. A 2016. évben az egyik részvényesünk (aki 2001-ben vásárolta meg a részvényét a névérték 20%-áért) felajánlotta részvényét társaságunknak megvételre, amelyet 100% névértékben visszavásároltunk. Van-e adófizetési kötelezettség? És ha van, akkor a visszavásárláskor kell levonnia és befizetnie társaságunknak, vagy csupán tájékoztatni kell az eladót az árfolyam-különbözetről?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzése napján keletkezik. Az (5) bekezdés alapján a kifizető a bevételből a jövedelmet, a jövedelem jogcíme szerint az adót, adóelőleget a kifizetés időpontjában rendelkezésre álló vagy általa megállapítható, illetőleg a magánszemély által igazolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címke:
1
30
31
32
88