874 talált cikk az előleg kifejezésre

Kérdés: A Számviteli Levelek 78. számában megjelent 1620. kérdésre adott válasz kiegészítéseként kérem pontosítani, hogy a dolgozók részére bérelt lakás bérleti díjának – mint természetbeni juttatásnak – az adózásával kapcsolatban leírtak 2003. évre vonatkoztak, vagy 2004. évre is érvényesek?

Kérdés: Termelőszövetkezetünk 2002. augusztus 30-án rt.-vé alakult. Természetesen a szövetkezeti üzletrészeket részvénnyé alakítottuk. Rt.-nk – mint általában a mezőgazdasági üzemek – nehéz gazdasági helyzetbe került. Osztalékot nem fizetett, fizetésemelés nem történt. Részvényeseink egy része el kívánja adni a részvényeit azért, hogy nehéz anyagi helyzetén segítsen. Társaságunk visszavásárolná a jelenlegi reális 20 százalékos áron. A 20 százalék – mint vételár – csak a halasztott adó kifizetésére lenne elegendő, a részvényes helyzetén nem segítene. Milyen szja-kötelezettsége van annak a részvényesnek, aki a részvényét a névérték 20 százalékáért értékesíti?

Kérdés: A vállalkozás a kivitelezés alatt lévő épületben a helyiségek bérleti jogát értékesíti, a szerződés szerinti 10 évre, egyszeri térítési díj ellenében. A térítési díj véglegesen átadottnak minősül, a bérlő hozzájárulása a felújítási, a karbantartási költségekhez a határozott idejű bérlet időszaka alatt. A bérleti szerződés a díj első részletének megfizetése után lép hatályba, a helyiségek birtokbaadására csak akkor kerülhet sor, ha a teljes térítési díjat a bérlő megfizette. A térítési díjra a bérbeadó részletfizetést engedélyezhet. Mikor kell könyvelni az egyszeri térítési díjakat? Lehet-e az előleget értelmezni? Az egyszeri térítési díjat halasztott bevételként időbelileg el kell határolni?

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?

Kérdés: Cégünknél felmerült, hogy a dolgozóknak szeretnénk segíteni lakás célú vagy egyéb gondjaik megoldásában úgy, hogy a vállalat hitelt, kölcsönt nyújt részükre. A problémánk a következő: hogyan lehet úgy kölcsönt adni, hogy a dolgozónak ne keletkezzen jövedelme, valamint a cég is "jól" járjon?

Kérdés: Kooperatív megállapodás alapján a kft. részt vesz egy főiskolai hallgató költségtérítéses gyakorlati képzésében. Ehhez kapcsolódóan a megállapodásban a kft. kötelezettséget vállalt arra, hogy anyagilag is támogatja a hallgató képzését. Az erről kiállított számla és a megállapodás alapján mi a követendő elszámolási mód? Természetbeni juttatás, vagy más megítélés alá esik?

Kérdés: Mezőgazdasági támogatás faktorálása esetén a támogatást mikor kell bevételként elszámolni? Mikor kell az arányosításnál figyelembe venni?

Kérdés: A végrehajtást kérő a kettős könyvvitelt vezető végrehajtó irodának munkadíjra és készkiadásra előleget fizet. Hogyan kell az így kapott összeget könyvelni és elszámolni, amikor a díjjegyzék elkészült?

Kérdés: Van-e számviteli szabályozás a napidíj összegének megállapítására, akár belföldön, akár külföldön? Vagy minden társaság maga állapítja meg és rögzíti a számviteli politikában a napidíj összegét? A kiküldött dolgozó az előlegként elszámolásra átadott összeggel – a kiküldetéssel kapcsolatos számlák leadásával – számol el, és amiről nem hoz számlát, az lesz a napidíj. Helyes ez?

Kérdés: Belföldi árubeszerzést is, az értékesítést is euróban számlázzuk, természetesen áfásan. A számviteli politika szerinti árfolyam a teljesítésnapi MNB-árfolyam. Az áfaalap és az áfa "forintosításához" is használható-e a teljesítésnapi MNB-árfolyam?