347 talált cikk az engedmény kifejezésre

Kérdés: A termelőtevékenységet folytató nagyvállalkozás termékeinek döntő részét az áruházláncok felé értékesíti. Az értékesítési szerződésekben számos, a forgalomhoz kapcsolódóan fizetendő bónusz és egyéb jogcímen nevesített tétel szerepel. Például áruháznyitási, belistázási, marketingköltség, visszáruátalány, időpontra szállítási stb. költség, amelyeket az áruházláncok áfásan számláznak. Társaságunk – mivel ezekhez nem kapcsolódik konkrét teljesítés – ezeket végleges pénzeszközátadásnak minősíti, az áfával növelt értékben rendkívüli ráfordításként könyveli, a társasági adó alapjának számításánál adóalapot növelő tételként veszi figyelembe. A felsorolt – áfásan számlázott – tételeknek milyen kritériumoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy ezeket költségként lehessen elszámolni, és az áfa visszaigényelhető legyen, a társasági adó alapját pedig ne kelljen növelni?

Kérdés: A társaság MLM rendszerben forgalmaz termékeket. Ez azt jelenti, hogy a termékértékesítés klubtagság keretében történik, és a klubtagok a forgalom után pontokat kapnak. A klubtagok egyik része vállalkozó, másik része nem rendelkezik adószámmal. A gyűjtött pontérték tartalmazza egyrészt a saját vásárlása után járó pontokat, másrészt az általa beépített klubtagok vásárlása után őt megillető pontokat. A pontok értéke a következő számlákban érvényesíthető-e árengedményként? Az értékesítő társaság csak adószámmal rendelkező klubtagoknak adhat ilyen módon árengedményt, amennyiben a társaság üzletszabályzata így rendelkezik?

Kérdés: A társaság gépjármű-eredetvizsgálatot végez. Az autókereskedőkkel olyan megállapodást kötött, hogy minden 10. vizsgálat díját átvállalja a partneri kapcsolat megtartása érdekében. A folyamat a következő: a kereskedő, aki az autót vizsgáltatni akarja, kap egy csekket, amelyen befizeti a BM-nek (IRM-nek) a szolgáltatás díját. A befizetett csekk alapján végzi el a társaság a vizsgálatot. A BM-nek fizetett díj hatósági díj, áfamentes, fix összeg, tehát nem a társaság árbevétele. A BM a befizetett hatósági díj valamilyen hányadát átutalja egy holdingcégnek (X-nek), amely cég jutalékot ad a ténylegesen munkát végző társaságnak, az áfa felszámításával. A társaság a kereskedő helyett fizeti ki a BM-nek a 10. vizsgálat díját, X-től természetesen ennek is megkapja a jutalékát. (Így a szolgáltatás valójában nem ingyenes). Kérdéses a BM-nek fizetett 10. vizsgálat díjának elszámolása. A társaság egyéb ráfordításként számolja el. Nem lesz ez adóalapot növelő tétel? Kell-e erről a kereskedőnek igazolást adnia? Lehet-e ezt üzletpolitikai célú kifizetésnek tekinteni, és mint ilyent reklámköltségként elszámolni?

Kérdés: Az áramszámlán szerepel a Számla összesen sorban a kiszámlázott áramdíj áfaalap és áfa megbontásban. A következő sorban a felhasznált támogatás, akció, túlfizetés, garantált szolgáltatás megjelöléssel a teljes számla összege mínuszként levonva. Így a fizetendő összeg nulla. A számlát ilyen esetben hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A magánszemély eladja ingatlanát egy lízingcégnek, annak érdekében, hogy azt a saját cégén (kft.) keresztül ugyanezen lízingcégtől visszabérelje (a cégben 50%-os tulajdonos). Az induló lízingdíjat – az ingatlan 20 százalékát – a saját kft. nem pénzmozgással egyenlíti ki, hanem a lízingcég, a lízingbe vevő saját kft. és a volt tulajdonos magánszemély beszámítási megállapodása alapján az eladó magánszemélynek járó vételárból beszámítja a cég önerős fizetési kötelezettségébe. Felmerülhet itt az ajándékozás esete? Valamilyen szempontból aggályos lehet-e az ügylet? Hogyan kell nyilvántartani ezt az ügyletet, ami egyébként valós piaci áron realizálódott?

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalója az év elején 69 000 Ft adómentes üdülési csekket kapott. A munkavállaló szeptemberben közli a társasággal, hogy egy másik munkahelyén szintén a minimálbérnek megfelelő összegű üdülési csekket kapott. Mi ilyenkor a teendő? Melyik vállalkozásnak kell megfizetnie az adómentes határt meghaladóan kiadott üdülési csekk utáni adót és járulékokat? Nem kellett volna a munkavállalónak jeleznie a másik munkahelyén, hogy ő már kapott üdülési csekket? Ki a felelős? A mi társaságunk nem szeretne fizetni az év elején kiadott üdülési csekkek után, de a másik társaság sem!

Kérdés: Társaságunk ingatlanértékesítéssel is foglalkozik. Egyik vevőnk felbontotta előszerződését, így 18,5 millió forintot vissza kellett fizetnünk. Vevőnknek 12 millió forint összegű tartozása volt egyik szállítója felé, amelyet úgy kívánt rendezni, hogy írásos nyilatkozatot adott felénk, hogy követeléséből a szállítóját egyenlítsük ki, és részére csak a különbözetet utaljuk át. Társaságunk e megállapodás birtokában egyezséget kötött a vevő szállítójával, mely szerint azonnal és egy összegben fizet az eredeti adós helyett, és ezért a szállító eredeti 12 millió forint összegű követeléséből 1 millió forint engedményt ad. Az így kapott engedményt terheli illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Számlával egy tekintet alá eső okiratot cégünk 3 esetben készít: – ha meghiúsult a vásárlás (sztornó), – ha téves áru vagy ár számlázása történt, – ha a vevő nem a számára megfelelő árut vett, vagy problémája van az áruval, és azt mi visszavásároljuk. A számlával egy tekintet alá eső okiraton ugyan nem kell feltüntetni a teljesítés időpontját, de a számlázóprogramunk feltünteti, helyesbítéskor az eredeti vásárlás teljesítési időpontját hozza fel. Problémám a könyvelésnél akkor van, ha az eredeti teljesítési időpont az előző hónapban van. Például, ha a 2008. 07. 10. napi teljesítésű számlát 2008. 08. 15-én módosítom. Az árbevétel módosítását 2008. 07. 10. napjával könyvelem. A vevő a helyesbítő számlát 2008. 08. 19-én veszi kézhez, ezen dátummal könyvelem az áfát (negatív előjelű számlahelyesbítés esetén). Ha pozitív előjelű a számlahelyesbítés, akkor azt az eredeti teljesítés időpontjára könyvelem, az áfát önellenőrzéssel helyesbítem. Helyesen gondolom? Visszavásárlás esetén is így kell eljárnom?

Kérdés: Belföldi szállítótól árut vásárolunk, aki a számlát a teljesítéssel egyidejűleg euróban állítja ki. A számla könyvelésénél a teljesítésnapi MNB-árfolyamot alkalmazzuk. A fizetési határidő 30 nap, de ha 10 napon belül kiegyenlítjük a számlát, 2 százalék engedményt kapunk, amelyről a szállító helyesbítő számlát állít ki, hivatkozva az eredeti számlára. Ahány számla határidő előtt kifizetésre kerül, annyi helyesbítő számlát készít euróban. Milyen árfolyamon kell a helyesbítő számlát könyvelni elábéként, levonható áfaként?

Kérdés: Társaságunk kereskedelmi partnereinek éves vagy eseti megállapodásban rögzített, megrendelt termék mennyiségéhez kötött, de nem feltétlenül ugyanazon termékben adott engedmény számlázása az alábbiak szerint megfelel-e a törvényi előírásoknak? "A" termék 100 db 300 Ft/db 30 000 Ft + 6 000 áfa = 36 000 Ft "B" termék 500 db 352 Ft/db 176 000 Ft + 35 200 áfa = 211 200 Ft "C" termék 60 db 45 Ft/db 2 700 Ft + 540 áfa = 3 240 Ft "C" termék engedménye -2 700 Ft - 540 áfa = -3 240 Ft Fizetendő: 206 000 Ft 41 200 áfa = 247 200 Ft