Üdülési csekk nyilatkozat nélkül

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalója az év elején 69 000 Ft adómentes üdülési csekket kapott. A munkavállaló szeptemberben közli a társasággal, hogy egy másik munkahelyén szintén a minimálbérnek megfelelő összegű üdülési csekket kapott. Mi ilyenkor a teendő? Melyik vállalkozásnak kell megfizetnie az adómentes határt meghaladóan kiadott üdülési csekk utáni adót és járulékokat? Nem kellett volna a munkavállalónak jeleznie a másik munkahelyén, hogy ő már kapott üdülési csekket? Ki a felelős? A mi társaságunk nem szeretne fizetni az év elején kiadott üdülési csekkek után, de a másik társaság sem!
Részlet a válaszából: […] ...a törvényben meghatározott nyilatkozattalrendelkezik, és annak alapján megállapítható, hogy a magánszemély számáraadómentes engedmény adható.A kérdésben leírtakból az következik, hogy a magánszemélytőlilyen nyilatkozatot egyik munkaadó sem kért,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Visszafizetés részben másnak jutalék ellenében

Kérdés: Társaságunk ingatlanértékesítéssel is foglalkozik. Egyik vevőnk felbontotta előszerződését, így 18,5 millió forintot vissza kellett fizetnünk. Vevőnknek 12 millió forint összegű tartozása volt egyik szállítója felé, amelyet úgy kívánt rendezni, hogy írásos nyilatkozatot adott felénk, hogy követeléséből a szállítóját egyenlítsük ki, és részére csak a különbözetet utaljuk át. Társaságunk e megállapodás birtokában egyezséget kötött a vevő szállítójával, mely szerint azonnal és egy összegben fizet az eredeti adós helyett, és ezért a szállító eredeti 12 millió forint összegű követeléséből 1 millió forint engedményt ad. Az így kapott engedményt terheli illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre adandó válasz előtt az 1 millió forint összegűengedményt kell minősíteni. A tartozásátvállalás szabályait a Ptk. 332. §-a tartalmazza.Az ebben foglalt követelményeknek a kérdésben foglalt eset megfelel, mivel avevő szállítója mint jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Számlával egy tekintet alá eső okirat könyvelése

Kérdés: Számlával egy tekintet alá eső okiratot cégünk 3 esetben készít: – ha meghiúsult a vásárlás (sztornó), – ha téves áru vagy ár számlázása történt, – ha a vevő nem a számára megfelelő árut vett, vagy problémája van az áruval, és azt mi visszavásároljuk. A számlával egy tekintet alá eső okiraton ugyan nem kell feltüntetni a teljesítés időpontját, de a számlázóprogramunk feltünteti, helyesbítéskor az eredeti vásárlás teljesítési időpontját hozza fel. Problémám a könyvelésnél akkor van, ha az eredeti teljesítési időpont az előző hónapban van. Például, ha a 2008. 07. 10. napi teljesítésű számlát 2008. 08. 15-én módosítom. Az árbevétel módosítását 2008. 07. 10. napjával könyvelem. A vevő a helyesbítő számlát 2008. 08. 19-én veszi kézhez, ezen dátummal könyvelem az áfát (negatív előjelű számlahelyesbítés esetén). Ha pozitív előjelű a számlahelyesbítés, akkor azt az eredeti teljesítés időpontjára könyvelem, az áfát önellenőrzéssel helyesbítem. Helyesen gondolom? Visszavásárlás esetén is így kell eljárnom?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az Szt. 73.§-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Az árukértékesítéséhez kapcsolódóan utólag adott engedményt, illetve utólag felszámítottfelárat, az eladási árat csökkentő, illetve növelő korrekciót a szerződésszerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Devizában kiállított számla helyesbítése

Kérdés: Belföldi szállítótól árut vásárolunk, aki a számlát a teljesítéssel egyidejűleg euróban állítja ki. A számla könyvelésénél a teljesítésnapi MNB-árfolyamot alkalmazzuk. A fizetési határidő 30 nap, de ha 10 napon belül kiegyenlítjük a számlát, 2 százalék engedményt kapunk, amelyről a szállító helyesbítő számlát állít ki, hivatkozva az eredeti számlára. Ahány számla határidő előtt kifizetésre kerül, annyi helyesbítő számlát készít euróban. Milyen árfolyamon kell a helyesbítő számlát könyvelni elábéként, levonható áfaként?
Részlet a válaszából: […] ...a számla helyesbítése az előbbre hozott fizetéshezkapcsolódik, így a könyvelés során úgy kell eljárni, mint a számlázott, utólagadott engedményeknél. A helyesbítő számla a szerződés szerinti teljesítésiidőponthoz kapcsolódik, és ezért a helyesbítő számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Termékben adott engedmény

Kérdés: Társaságunk kereskedelmi partnereinek éves vagy eseti megállapodásban rögzített, megrendelt termék mennyiségéhez kötött, de nem feltétlenül ugyanazon termékben adott engedmény számlázása az alábbiak szerint megfelel-e a törvényi előírásoknak? "A" termék 100 db 300 Ft/db 30 000 Ft + 6 000 áfa = 36 000 Ft "B" termék 500 db 352 Ft/db 176 000 Ft + 35 200 áfa = 211 200 Ft "C" termék 60 db 45 Ft/db 2 700 Ft + 540 áfa = 3 240 Ft "C" termék engedménye -2 700 Ft - 540 áfa = -3 240 Ft Fizetendő: 206 000 Ft 41 200 áfa = 247 200 Ft
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy a kérdésben leírt számlázás nemtermékben adott engedményről szól, hanem térítés nélkül átadott termékről,amelyet mind a számviteli elszámolás, mind az áfaelszámolás során a térítésnélküli átadás szabályai szerint kell elszámolni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Engedményezés, tartozásátvállalás

Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. (Az átengedett vevői követelés: 1 000 000 Ft, az átengedett szállítói tartozás: 800 000 Ft.) Hogyan történik az átvevő társaságnál az engedményezés könyvelése? Véleményem szerint: T 311 – K 98, illetve T 88 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés hogyan befolyásolja a társaság eredményét?
Részlet a válaszából: […] ...engedményezés, illetve a tartozásátvállalás szerződésesfeltételeit a Ptk. 328-333. §-ai tartalmazzák. Ezen előírások alapján ajogosult követelését másra átruházhatja, illetve ha valaki (a másik kft.) akötelezettel (az egyik kft.-vel) megállapodik abban, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Cukorrépa-termesztés megszüntetésének támogatása

Kérdés: Egy, a cukorrépa-termesztést is integráló mezőgazdasági vállalkozás – a térségben lévő cukorgyár bezárása miatt – 2007. évben felhagyott a cukorrépa-termesztéssel, és termelési kvótájáról is lemondott. Az MVH-tól szerkezetátalakítási támogatási határozatot kapott 2008. januári keltezéssel. A vállalkozás mérlegkészítési időpontja április 30. A határozatban a támogatás összege euróban van számszerűsítve, azonban a kifizetési árfolyamot nem tartalmazza, erről az MVH külön határozatot fog kiállítani a későbbiekben. A határozat szerint a támogatás mértékét "a 2007/2008. évi lemondás után" állapították meg, melynek a kifizetésére 2008 júniusában és 2009 februárjában kerül sor, két részletben. A támogatás elszámolása az alábbi számviteli kérdéseket veti fel: 1. Melyik évre, illetve évekre kell elszámolni egyéb bevételként a kapott támogatást? 2. Amennyiben a támogatás összege a mérlegkészítés időpontjáig csak euróban áll rendelkezésre, a 2007. évre elszámolandó támogatást milyen árfolyamon kell a beszámolóba beállítani, s majd a tényleges árfolyam birtokában hogyan kell eljárni az árfolyam-különbözetek elszámolását illetően? 3. A vállalkozás a szerkezetátalakítás érdekében a 2007-2009-es években több, a növénytermesztéshez kapcsolódó gépi, valamint állattenyésztési beruházás megvalósítását tervezi. Van-e lehetőség a "cukorrépa-termesztés megszűnése miatt" kapott szerkezetátalakítási támogatásnak – az éves beruházási (üzembe helyezési) költségek 2007. évi ténylegesen megvalósított és 2008-2009. évi tervezett összegéig – évek között történő időbeli elhatárolására, majd az amortizációs költségekkel arányos összegben történő feloldására?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazó üzleti terv; e) az ütemezett beruházások, ha van ilyen;f) az elsősorban a munkaerő átképzésével, átcsoportosításávalés korengedményes nyugdíjazásával kapcsolatban tervezett intézkedéseket,valamint adott esetben a 3. cikk (3) bekezdésének c) pontjával vagy a 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Lakás-előtakarékossági szerződés

Kérdés: A 2008-ban alakult víziközmű-társulat alapszabályában a természetes személyek lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek, és azt a társulat javára engedményezték. 477 000 Ft érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelesek, amely összeget a megtakarítás időtartama alatt, havi 1990 Ft/hónapi részletekben fizetnek meg. Hogyan könyveljük a havi érdekeltségihozzájárulás-befizetéseket, amelyeket a társulat negyedévenként továbbutal a tagok lakás-takarékpénztári megtakarítási számlájára? A Pénztár 100 hónap után utalja vissza a tőkésített, állami támogatással növelt érdekeltségi hozzájárulásokat a társulat részére.
Részlet a válaszából: […] A víziközmű-társulat tagjaira kivetett érdekeltségihozzájárulást érdekeltségi egységenként az analitikus nyilvántartásban kellkimutatni, az analitikus nyilvántartásban kell azt a tárgyévben, illetve akövetkező években befizetendő összegekre megbontani.Csak a ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Sztornószámla teljesítési időpontja

Kérdés: Az új áfatörvény szerint utólagos adóalap-csökkenés esetén a csökkenő adóalap és adóösszeg abban az adómegállapítási időszakban vehető figyelembe, amikor a helyesbítő vagy sztornószámlát a vevő megkapta, vagy részére a visszajáró ellenértéket visszatérítik. Fentiek figyelembevételével az Önök álláspontja szerint helyesen jár-e el az adózó akkor, ha a sztornószámlán szereplő teljesítési időpont pl. 2008. 03. 05. (ami egyben a sztornószámla kelte is), míg az eredeti számlán szereplő teljesítési időpont 2008. 02. 26.? Vagyis az új Áfa-tv. szerint a sztornószámlán szereplő teljesítési időpontnak meg kell-e egyeznie az eredeti számlán szereplő teljesítési időponttal, tekintettel arra, hogy a sztornírozás már nem hat vissza az eredeti teljesítésre, vagyis nem kell önellenőrizni az eredeti teljesítési időponttal érintett bevallási időszakot?
Részlet a válaszából: […] ...módosítására (számlakorrekcióra)nem a teljesítés meghiúsulása miatt, hanem egyéb körülmények bekövetkezése okán(pl. árengedmény eredményeképpen jelentkező adóalap-csökkenés) van szükség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Visszatartás a számlában – jóteljesítési garancia

Kérdés: A társaság ipari tornyok telepítésével foglalkozik. A telepítés befejezését, átadását követően számláz, a számlában jóteljesítési garanciát ad 2 évre 5 százalékos mértékkel. A számlát a megrendelő a garanciával csökkentett összegben megtérítette. Lejárt a garanciális idő, és nem fizeti meg a jóteljesítési garancia miatti különbözetet. A garancia lejárata előtt írásbeli észrevételt tett arra vonatkozóan, hogy nincs megelégedve a szolgáltatással, más szolgáltatóval javíttatta ki a használat közben észlelt hibákat. A visszatartott összeg miatti vevőtartozást hogyan kell minősíteni? Lejárt, határidőn túli? Peres eljárást nem vállal a szolgáltató. Ha a cég a leírást választja, az a társaságiadó-alapot növeli?
Részlet a válaszából: […] ...megtéríti, a megrendelő pedig a visszatartott összegetkiegyenlíti, vagy a telepítést végző szolgáltató helyesbítő számlával utólagengedményt ad. Az adott esetben a peres eljárás lehetne a jó megoldás, deezt a szolgáltató nem vállalja. A jóteljesítési garancia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.
1
20
21
22
35