349 talált cikk az engedmény kifejezésre

Kérdés: Cégünk ingatlanforgalmazással foglalkozik. Előfordul, hogy egy-egy ingatlannál a birtokba adást követően a vevő (tulajdonos) hibákat észlel. A hibákat a tulajdonos nem kéri kijavítani, hanem egyedi megállapodás szerint – értékcsökkenés címen – jóváíró számlát állítunk ki, melynek összegét cégünk kifizeti. Helyes ez az eljárás? Vagy helyesbítő számlát kellene kiállítanunk? Ha az előbb említett megállapodás még a birtokba adás előtt megszületik, abban az esetben mi a teendő? Ilyenkor a vevő még csak foglalót, illetve előleget fizetett.

Kérdés: Munkagépeket és azok alkatrészeit forgalmazó és ezeket szervizelő kft. termékeit Közösségen belül szerzi be. A kft. a garanciális javításokat is elvégzi, amellyel belföldi adóalanyt bíz meg. Ezt követően a külföldi kiállít egy jóváíró számlát, amely tartalmazza a garanciális javításokhoz szükséges alkatrészeket, munkadíjat is. A jóváíró számla dátuma a kibocsátás dátuma. A javításokhoz felhasznált és jóváírt alkatrész már korábban megérkezett. Ebben az esetben keletkezik-e fizetendő és levonható áfa? Amikor a jóváíró számla alkatrészt és munkadíj-jóváírást is tartalmaz, hogyan kezelendő közösségi áfa szempontjából? A számla könyvelésénél milyen árfolyamot kell alkalmazni? A jóváíró tételeket elábé csökkenéseként vagy egyéb bevételként számoljuk el?

Kérdés: A kft. Széchenyi-hitel-tartozását nem tudta kifizetni, így a hitelszerződést a bank felmondta. A bank követelése 80 százalékát a Hitelgarancia Zrt. megtérítette, majd követelését a bank faktoringcégére engedményezte. A bank a 20 százalékos követelését szintén a faktoringcégre engedményezte. Mindezt hogyan kell a könyvelésben helyesen rögzíteni, illetve milyen analitikus nyilvántartást kell készíteni?

Kérdés: Társaságunk 2006. évben értékesítette az üzlethelyiséget, amelyet a vevő megtekintett állapotban vett meg, ezt a szerződésben is rögzítettük. A megtekintett állapot szerint az üzlethelyiségben klímaberendezés volt, amely a bérlő tulajdona volt, amit a bérlő leszerelt és elvitt. A vevő a birtokbavételt követően jelezte, hogy a klíma hiányában kártérítést kér. Társaságunk kifizetné a vevő utólagos követelését. Kérdésünk az, kezelhetjük-e kártérítésként, vagy hibás teljesítés volt? Mi a helyes számviteli és adózási eljárás?

Kérdés: Áfaalany több éven keresztül vett igénybe jogi szolgáltatást. A számla kibocsátója figyelmen kívül hagyta az Áfa-tv. azon változását, mely szerint a jogi szolgáltatás nem tartozik a tárgyi adómentes tevékenységek közé. A két fél 2007 júliusában megállapodott, hogy a kibocsátott számlákat úgy módosítják, hogy a számlák végösszege nem változik, a számlákat befogadónak további fizetési kötelezettsége a számlahelyesbítések miatt nem keletkezhet. A számlák befogadójánál csökken az elszámolt költségek összege, így nő az eredménye. Kell-e utólagos engedményként kezelni az áfa szerepét? Kell-e az eredménynövekedés miatt a társasági adót önellenőrzéssel módosítani? Elfogadható-e a két fél megállapodása az áfa visszafelé történő számítására?

Kérdés: A cég üzemeltetési szolgáltatást végez, amelyről 54 millió forint értékű számlát állít ki. Negyedévenként elszámolást kell készítenie a megbízó cég felé az üzemeltetési szolgáltatásokkal kapcsolatos bevételekről és felmerült költségekről, ami alapján díjkedvezményt nyújt a megbízónak, amellyel helyesbítő számlában korrigál. A díjkedvezményt az adózás előtti eredményhez köti. Minél nagyobb az adózás előtti eredmény, annál nagyobb a díjkedvezmény. Árengedményként könyveljük. Adóellenőrzési szempontból van-e valami hiba az árengedmény mértékének meghatározásában?

Kérdés: A vállalatcsoporthoz tartozó cégek közül a végelszámolás alatt álló kft. az adósával szembeni követelését engedményezte nulla forintért részünkre. Mi, mint engedményesek, az ajándékba kapott eszközt az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken nyilvántartásba vettük, a követelés eredeti összegében, mivel az adóssal sikerült fizetési megállapodást kötni a követelés 12 havi egyenlő részletekben való törlesztéséről. Az adós törlesztett is. Év közben úgy adódott, hogy ezt a követelést a vállalkozás a vállalatcsoporthoz tartozó harmadik kft.-nek engedményezte nulla értéken, és az adóssal is közölte, hogy a vállalatcsoport harmadik tagjának törlesszen. Kérdés, hogyan kell megszüntetni a 3655., illetve a 4833. főkönyvi számlákat?

Kérdés: Az "A" kft. kapcsolt vállalkozási viszonyban álló "B" kft.-nek nagy összegű kölcsönt nyújtott (a 2 éve lejárt követeléseket minősítették át kölcsönné szerződéssel), amit "B" kft. nem tudott visszafizetni. "A" kft. faktorálta – eladta – ezt a kölcsönt 40 százalékért "C" társaságnak. A "C" társaság pénzügyileg rendezte az ellenértéket "A" kft.-nek. Hogyan járjon el "A" kft. helyesen könyvelési és adózási szempontból?

Kérdés: Társaságunk szerződésen alapuló – konkrét termékhez, áruhoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott engedményként ad át más társaságnak, illetve visszafizetési kötelezettség nélkül kap pénzeszközt, mely szintén szerződésen alapuló – konkrét termékhez, áruhoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott engedmény. Ezekkel a tételekkel a társaságiadó-alapot nem kell növelni, illetve csökkenteni, mert a kivételek között szerepel. Kérdés, hogy a különadóalap kimunkálásánál az adózás előtti eredményt növelő tételként kell-e figyelembe venni a fent említett véglegesen átadott pénzeszközt, illetve a csökkentő tételek között vehető-e figyelembe a fent említett, véglegesen átvett pénzeszköz?

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?