347 talált cikk az engedmény kifejezésre

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó termőfölddel rendelkezik, tulajdonjogilag mint magánszemély. Ezen földterületek egy részét bérbe adja bérleti díj ellenében. Másik részét az egyéni vállalkozása rendelkezésére bocsátja. Az egyéni vállalkozó a rendelkezésére bocsátott földterület után számolhat-e el bérleti díjat, mint magánszemély kaphat-e bérleti díjat az egyéni vállalkozástól?

Kérdés: Egy cég az internetes honlapján különböző szórakozóhelyek és klubok bemutatását, programját ingyen jelenteti meg annak érdekében, hogy a honlapjának nézettsége minél nagyobb legyen. Ez a feltétele annak, hogy a nagy, tőkeerős cégek hirdessenek majd ezen a honlapon. Hogyan kell elbírálni adózási szempontból az üzletpolitikai célból nyújtott ingyenes szolgáltatást? Kell-e számláznia az ingyenes szolgáltatást, és ha kell, adhat-e a ügyfeleknek 100 százalék engedményt? Ez hogyan érinti az adóalapot?

Kérdés: 2007. január 1-jétől változott az engedményezés áfatörvénybeli megítélése. Pénzügyi vállalkozásként működő, lízingtevékenységet folytató zrt. vagyunk. A lízingtevékenységből származó, ügyfelekkel szembeni követeléseinket különböző takarékszövetkezetekre engedményezzük. Eddig az engedményezésről 65.22. SZJ-számmal áfamentes számlát állítottunk ki. Mennyiben érinti az Áfa-tv. hivatkozott változása a számlázásunkat?

Kérdés: Fizetési megállapodás (engedményezés) alapján az előleget nem a mi számláinkra, hanem egyik európai uniós tagállambeli szállítónknak fizeti meg egy másik cég. (A szállító felé nekünk kellene előleget fizetni.) Cégünknek kell-e előlegszámlát kiállítania, annak ellenére, hogy a pénz nem hozzánk folyt be?

Kérdés: Cégünk egy vevői számlát megfaktoráltatott. A vevő nem tudta határidőre kifizetni a számla összegét a faktorcégnek, így a faktorálási szerződés értelmében cégünknek készfizető kezesként kellett helytállnia. Hogyan könyveljük?

Kérdés: Az áramszolgáltató fogyasztói körében – marketingakció keretében – elektromos készülékeket tárgyjutalomként kisorsol. Hogyan kell elszámolni ezeket a készülékeket? (Az egyedi érték 20-50 ezer forint között van.)

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás

Kérdés: Az áramszolgáltató vállalkozás a fogyasztás növelése érdekében 2006. október 1-jétől 2007. április 30-ig meghirdetett marketingakciója keretében lehetővé tette azok számára, akik elektromos sütő-, főző-, fűtőberendezést vásároltak, hogy a névre szóló számla végösszegének 10 százalékát az aktuális havi áramdíjszámla fizetendő összegéből levonják. Hogyan kell elszámolni az áramszolgáltatónál az árbevételt és áfát tartalmazó követelés összegéből a 10 százaléknak megfelelő, pénzügyileg már rendezettnek tekintendő összeget? Kell-e, lehet-e a jövőbeni várható összegre céltartalékot képezni? Milyen adóvonzata van, lehet az akciónak?

Kérdés: A betéti társaság a likviditási gondok megoldása érdekében egy pénzügyi szolgáltató társasággal "viszontgaranciával vállalt faktorálási keretszerződést" kötött. A keretszerződésben a faktorcég a következőkre vállalkozik: számlakövetelések megvásárlása, a kintlevőségekkel kapcsolatos számlavezetés és a számlakövetelések beszedése, a számlakövetelés megelőlegezése. A vételár a számlakövetelés megfizetett bruttó összegével egyezik meg, átruházása halasztott fizetéssel történik. A faktorcég előleget nyújt, amelyre kamatot számít fel. A számlakövetelés akkor kerül kiegyenlítésre, amikor a vevő a faktorcégnek fizet, de a faktorcég a vételár összegéből levonja az előleget, az ügyeleti kamatot, a saját költségei ellenértékeként felszámított faktordíjat. A faktorcég jogosult a megtörtént átruházástól elállni, ha a vevő nem fizet. A faktorcég szerint a könyvelés a betéti társaságnál: a kimenő számla: T 311 – K 911, 467, a követelés átvezetése a faktorcéggel szembeni követelésre: T 312 – K 311, a faktorcég által átutalt előleg: T 384 – K 447, a 100%-ban befolyt vevői követelés: T 447 – K 312, a társaságra terhelt költségek, kamatok: T 5, 8 – K 447. Kérdéseink: helyesek-e a faktorcég által javasolt könyvelési tételek, tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül-e, mellőzhető-e a számlaadási kötelezettség, az áfa levonható-e maradéktalanul, vagy az arányosítás szabályait kell alkalmazni?

Kérdés: A kft. ügyvezető igazgatója 82 százalékban tulajdonosa a kft.-nek. Az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban látja el. 2006-ban jogosultságot szerez a korengedményes nyugdíjra. A társaság által átvállalt összeg elszámolható-e a kifizetés időszakában egy összegben költségként? Kell-e emiatt a társasági adó alapját módosítani?