79 talált állásfoglalás az építési-szerelési munka kifejezésre

Kérdés: A társaság 2008. május 1-je után alvállalkozói szerződést kötött egy olyan céggel, amely maga is alvállalkozóként dolgozott 2007. 09. 10-től. 2007-ben áfával növetlen számláztak a fővállalkozónak. 2008-ban nem nyilatkoztak az APEH felé, hogy fordítottan kívánnak adózni. Ezért mindenki, a társaság is egyenesen adózott. A megbízótól 2009-ben levelet kaptunk, hogy a 2008-ban benyújtott számláinkat helyesbítsük, és új fordított áfás számlákat állítsunk ki. Most megküldték a fordított áfára vonatkozó nyilatkozatuk másolatát. Mitévők legyünk? Visszaigényelhetjük az áfát, és azt utaljuk át nekik? A 2008. évet már lezártuk!

Kérdés: Cégünk konzorciumi megállapodás alapján engedélyköteles építési-szerelési tevékenységet végez. Az erről kiállított számla szerinti teljesítés a fordított adózás szabályai alá tartozik. A megrendelő az általa nyújtott szolgáltatásokról (konzultációs díj, irodai szolgáltatások stb.) számlát állít ki az egyenes adózás szabályai szerint. A szerződés szerint a konzorciumi vezetőt a számlázott teljesítmény százalékában konzorciumi vezetői díj illeti meg, amelyet a konzorcium vezetője a fordított adózás szabályai szerint számlázott. Helyesen járt-e el a konzorciumi vezető cége? Vagy erre a díjra is az egyenes adózás szabályait kellene alkalmazni?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó, aki szóbeli megrendelés alapján a következő szolgáltatást végezte daruval, áfás számlát állított ki. A szolgáltatás az áruház kivitelezésénél szigetelő anyagok, fémlemezek feldaruzása az épületre. Az építőipari cég azt az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősítette, és áfa nélküli számlát kért. A kérdező szerint a daruzás anyagmozgatás, és nem építési-szerelési és egyéb szerelési munka, bár az egyéni vállalkozó a szolgáltatását építésiengedély-köteles építkezésen végezte. A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 2. §-ának d) pontjában megfogalmazott építési-szerelési munka fogalmába az anyagmozgatás (daruzás) mint önálló szolgáltatás nem tartozik bele. Kinek van igaza?

Kérdés: 2007. november 14-én kötött vállalkozási szerződésben – építésiengedély-köteles – biogáztermelő blokk elkészítésére vállalkoztunk. 2008. 02. hóban befogadott tervezői számlát továbbszámláztuk a normál adózás szerint. A megrendelő 05. hóban az Áfa-tv. 142. §-ra hivatkozva visszaküldte számlánkat, szerinte a szerződést egyben kell értelmezni, és az egész mű elkészítése fordított adózás alá esik. Kérjük állásfoglalásukat, hogy jelen esetben a tervezést az egész részeként, vagy önállóan kell-e értelmezni az Áfa szempontjából!

Kérdés: Pályázati úton elnyertük egy nagy projekt megvalósítását. A projekt egyrészt építésiengedély-köteles, másrészt építési engedélyt nem igénylő munkákból áll. A megrendelővel kötött szerződés fix összegű, a pénzügyi teljesítésnél részszámla-kibocsátási lehetőségünk van a műszaki tartalmak, készültségi fokok teljesítése szerint, bizonyos időközönként. A részszámlákat, illetve a végszámlát teljes egészében fordított áfásan állíthatjuk ki annak ellenére, hogy a szerződés tárgya tartalmaz építési engedélyt nem igénylő részelemeket is?

Kérdés: Pályázati úton elnyertük egy nagy projekt megvalósítását. A projekt egyrészt építésiengedély-köteles, másrészt építési engedélyt nem igénylő munkákból áll. A projekt megvalósítása során alvállalkozókat veszünk igénybe. Az alvállalkozók egy része olyan munka megvalósításában működik közre, amely részben vagy egészében építési engedélyhez kötött. Milyen számlát állíthatnak ki az alvállalkozók?

Kérdés: Társaságunk egyik tevékenysége építési betonelemek gyártása. Szerződéseink többsége a gyártási tevékenységen túlmenően tartalmazza az elemek szállítását és a helyszíni összeszerelést is. Ennek megfelelően építési-szerelési szerződést kötünk. A szerződés szerinti egyösszegű vállalási ár jelentős részét, kb. 80 százalékát a legyártott betonelemek, a fennmaradó 20 százalékot a szállítás, szerelés tesz ki, szerződéseinkben a betonelemek ára, a szállítás és a szerelés díja nincs egyedileg meghatározva. Az általunk nyújtott szolgáltatás építési hatósági engedélyhez kötött. Véleményünk szerint ez a tevékenység a fordított adózás alá tartozik. Kérdéseink: A fent részletezett munkára kötött szerződés termékértékesítésnek minősülhet-e, tekintettel a 2008. 01. 08-án megjelent APEH-tájékoztatóban foglaltakra? Van-e eltérés az adózás, a számlázás tekintetében, ha a betonelemek értékét, a szállítás díját, a szerelés díját külön-külön határozzuk meg? Építésihatóságiengedély-köteles tevékenységekhez kötött vállalkozási szerződéseknél mi lehet a határ az egyenes és a fordított adózás között?

Kérdés: A kft. épületkivitelezési tevékenységet végez, ezért az új Áfa-tv. szerint fordítottan adózik. Az alvállalkozóknak (az egyéb szolgáltatást nyújtóknak) hogyan kell számlázniuk abban az esetben, ha egy komplett épület kivitelezésénél nem az ingatlannal kapcsolatos szolgáltatást nyújtanak (például mobil-WC bérlése, szaktanácsadás, egyéb, nem közvetlenül az ingatlanon végzett munkák)? Fordítottan adóznak? Mi a teendő abban az esetben, ha az alvállalkozó, aki építészeti munkát végez, mégis áfásan küldi a számláját? A fővállalkozó levonhatja?

Kérdés: Cégünk építőipari középvállalkozás. Vállalkozási szerződés alapján nagy összegű követelésünk van egy felszámolás alá került céggel szemben. A munka elkészült, de a számlát teljesítésigazolás hiányában nem tudtuk benyújtani. Ez a követelés a 2006. évi mérlegben mint befejezetlen termelés szerepel. Hogyan vezethető ki a könyvekből, hogy minél kisebb veszteséget eredményezzen? (A beépített anyagok és az alvállalkozói teljesítmények értékét sem kapjuk meg.)

Kérdés: 2002. október 7-én a kft. vállalkozási szerződést kötött építési-szerelési munkára. A szerződésben foglalt vállalkozási díj számlázása a teljesítés arányában részszámlákkal, illetve végszámlákkal történik. A kivitelezés során pótmunkák is felmerültek, az átadás a megrendelő hibájából késedelmesen történt. Az átadás után 2003 szeptemberében kiállított végszámlát és a pótmunkák számláját a megrendelő visszaküldte. Ezeket a kivitelező a nyilvántartásból törölte, az áfabevallást is módosította, de a felmerült költségeket nem vette készletre. Ezt követően a két cég között egyezkedés kezdődött, ami 2007. június 21-én a bíróság előtt a két fél egyezségkötésével ért véget. A megrendelő 6 napon belül megfizet a kivitelezőnek egy meghatározott összeget, mindkét fél viseli a perrel kapcsolatos saját költségét. A bíróság által megítélt vállalkozói díj összegében került a számla kiállításra, és ennek alapján az árbevétel, illetve a fizetendő áfa 2007-ben elszámolásra. 2007-ben csak a perrel kapcsolatos illeték került költségként elszámolásra. Helyesen járt el a kft. 2003. évben, amikor bevételt nem, de a felmerült kivitelezési költségeket elszámolta? A bírósági ítélet jogerőre emelkedésekor helyesen történt a könyvelés?