Kulturális járulék a teljes ingatlan vagy ingatlanrész után

Kérdés: A Tulajdonos kft. rendelkezik 100 egységnyi építési telekkel, amelyre – a Tulajdonos kft. nevére szólóan – az illetékes építési hatóság 300 egységnyi – többszintes – kiskereskedelmi egység létesítését engedélyezte. Az ingatlan pláza jellegű, amelyben kiskereskedelmi egységek kerülnek megépítésre. A Tulajdonos kft. a 100 egységnyi telek egy részét értékesítette a vevők részére, amely az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. A vevők mint építők vállalkozási szerződés keretében megbízták a Tulajdonos kft.-t az ingatlan kivitelezésével. Az egyes ingatlanok bekerülési értéke több tízmillió forint, de egyenként nem érik el a 120 millió Ft-ot. Konkrét eset: "A" kft. építési szerződéssel megbízza a Tulajdonos kft.-t, hogy az ingatlan 2. emeletén építsen meg részére 50 m2 alapterületű kiskereskedelmi egységet, a vállalási ár nettó 25 millió Ft. A Tulajdonos kft. mint építtető építési szerződést köt "B" kft.-vel a pláza jellegű ingatlan kivitelezésére, nettó 1500 millió Ft-tal. Az építtető az építési szerződésben nem nyilatkozik a kivitelező felé arról, hogy az építmény számviteli törvény szerinti bekerülési értéke a szerződéskötéskor eléri a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvényben meghatározott értéket. Kérdés, kinek és milyen összeg után keletkezik kulturálisjárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hosszabban idézett kérdésben foglaltakra a választ azzalkell kezdeni, hogy a tartalom elsődlegessége a formával szemben számvitelialapelv követelményeit nemcsak a számviteli elszámolás során kellérvényesíteni, de a szerződések megítélésénél is, továbbá az adók, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Törzstőke leszállítása az apport visszaadásával

Kérdés: A kft. apportként 20 millió forint értékű telek értékével megemelte a törzstőkéjét 1990 decemberében. A tőkeemelést a cégbíróság bejegyezte, a társaság könyvelte. Sajnálatos módon a földhivatalnál nem történt meg az átírás. Mindez 2007-ben derült ki, amikor a társaság leszállította a törzstőkéjét 20 millió forinttal, az apport értékével. Milyen összegű áfafizetési kötelezettség terheli a kft.-t a kivezetett telek értéke miatt (nyilvántartási vagy a piaci érték alapján)? Számviteli szempontból esetleg utólag van-e teendő?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a számviteli és azáfaelszámolást az nem befolyásolja, hogy az apportként rendelkezésre bocsátotttelek tulajdonjogát a földhivatalnál elfelejtették átírni. [Itt utalunk az Szt.23. §-ának (1) bekezdésére.]A kérdésből nem derül ki, milyen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. február 7.
Kapcsolódó címke:

Regisztrált őstermelő erdőbérbeadása

Kérdés: Egy FVM-nél regisztrált, erdőgazdálkodási tevékenységet folytató őstermelő erdőt vásárolt. A bérbeadásból származó jövedelemre vonatkozik-e az Szja-tv. 74. §-ának (2) bekezdése, mely szerint ez a bevétel mentes az adó alól? A vásárolt erdőt haszonbérbe adással – határozott időtartamra kötött szerződéssel – hasznosítja, és a haszonbérlet időtartama meghaladja az öt évet.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. szerint termőföldnek azt kell tekinteni, amit atermőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. §-ának a), f) pontjaiban annakminősít. Így az Szja-tv. szerinti termőföld az a földrészlet, amelyet atelepülés külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. december 13.
Kapcsolódó címke:

Építési telek értékesítése a ráépített épülettel

Kérdés: Ügyfelem (magánszemély) nagy értékű, üres építési telket vásárolt 1998-ban. Épített rá egy lakóingatlant, használatbavételi engedélyt 2003-ban kért és kapott rá. Tárgyévben, 2007-ben értékesítette az ingatlant (telek és lakóépület). Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításánál mit kell a megszerzés időpontjának tekinteni: az építési telek vásárlásának időpontját (1998), vagy a lakóépület használatbavételének időpontját (2003)? Az ingatlan értékesítése során az adásvételi szerződésben külön feltüntette a telek és a lakóház értékét. Az eladási árból a telek értéke 45 százalékot képvisel. Van-e mód arra, hogy az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításánál külön kezelje a telek értékesítéséből származó jövedelmet (ebben az esetben lehet élni az 5 éven túli, évi 10 százalékos kedvezménnyel), és külön kezelje a lakóingatlan értékesítéséből származó jövedelmet (itt már nincs ilyen kedvezmény)?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hatályos szabályozás szerint szerzési időpontként a telekszerzési időpontját (1998) kell figyelembe venni, függetlenül a ráépítésidejétől, ennek figyelembevételével határozható meg az adókötelezettség. Ha azingatlan értékesítéséből származó jövedelem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. november 8.
Kapcsolódó címke:

Zárt végű pénzügyi lízing lejárat előtti lezárása

Kérdés: Cégünk 2005-ben zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötött építési telekre, 2010-es lejáratra azzal, hogy meghatározott kötelezettségek teljesítése esetén a lízingbe vevő megszerzi az ingatlan kizárólagos tulajdonjogát. A lízingbe adó számlája alapján az ingatlant a telkek között nyilvántartásba vettük, az áfát visszaigényeltük. 2007-ben megállapodást kötöttünk a lízingbe adó céggel, hogy a szerződést lezárjuk, elszámolunk, mert az ingatlan eladásra kerül, és a vevő a vételárat egy összegben egyenlíti ki. Hogyan kell elszámolni ezt az ügyletet a lízingbe adónál és a lízingbe vevőnél? Kinek és milyen bizonylatot kell kiállítania? Van-e áfa? El lehet-e adni ilyen konstrukcióban az ingatlant? Szóba kerülhet-e cégünk részéről a tulajdonjog-megszerzési jogosultság eladása abban az esetben, ha a vevő a vételár egy részével kiegyenlíti cégünk lízingbe adóval szembeni kötelezettségének diszkontált értékét? Az eladási ár másik része a bankszámlán kerül jóváírásra. Ez esetben mi a számviteli és az áfaelszámolás? Ki milyen bizonylatot állít ki?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hosszabban idézett olvasói levél számos kérdést tartalmaz,amelyekre viszonylag egyszerű a válasz, ha a zárt végű pénzügyi lízingelszámolási szabályait, a lízingszerződésben foglaltakat figyelembe vesszük.A 2005-ben lízingbe vett építési telket 2007-ben harmadikszemély (a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. október 25.

Lakóingatlanhoz kapcsolódó beszerzések áfája

Kérdés: Egy építési tevékenységgel foglalkozó cég megvásárolja a telket, amire lakóházat épít, és azt értékesíti. Amennyiben magánszemélytől veszi a telket, az áfa nem levonható (adásvételi szerződéssel). Az építéshez felhasznált anyagköltség és szolgáltatás áfatartalma levonható? Miután elkészült az épület, áfásan számlázza az első tulajdonosnak. Helyesen jár el?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az áfatörvény 33. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmellevonható a lakóingatlan építéséhez kapcsolódó beszerzések áfája abban azesetben, ha a beszerzéseket az adóalany továbbértékesítési céllal építettlakóingatlan építéséhez használja fel. Nem adóalanytól...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó termőföldjének bérbeadása

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó termőfölddel rendelkezik, tulajdonjogilag mint magánszemély. Ezen földterületek egy részét bérbe adja bérleti díj ellenében. Másik részét az egyéni vállalkozása rendelkezésére bocsátja. Az egyéni vállalkozó a rendelkezésére bocsátott földterület után számolhat-e el bérleti díjat, mint magánszemély kaphat-e bérleti díjat az egyéni vállalkozástól?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. szerint termőföldnek azt kell tekinteni, amit atermőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. § a), f) pontjaiban annak minősít.Így az Szja-tv. szerinti termőföld az a földrészlet, amelyet – a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásbanszántó,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. június 14.

Bányatelek értékesítése

Kérdés: Társaságunk bányászattal foglalkozik, és termelésből kivont bányatelket kíván értékesíteni. Minek minősül a bányatelek, illetve milyen adókulccsal számlázandó?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 1. pontja értelmében a(felépítmény nélküli) földterület értékesítése tárgyi adómentes értékesítésnekminősül. Ez alól kivételt az épített környezet alakításáról és védelméről szólótörvény szerinti beépítésre szánt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. március 30.
Kapcsolódó címke:

Családiház-építés és telek eladásra

Kérdés: A kft. építési telket vásárolt, amelyre önálló kertrésszel rendelkező családi házakat épít. A telek megosztásra kerül, a családi ház a telektulajdoni hányaddal együtt kerül értékesítésre (értéke a számlában lesz megbontva). A telek a mérlegben áruként (beszerzési áron) szerepel. A családi házak elkészültek, az értékesítés a kereslettől függően az idén vagy a jövő évben lesz. A telek értékét hogyan kell könyvelni? Az év végén eladatlan családi házakat telekrésszel együtt saját termelésű készletként kell kimutatni? A kivitelezést külső vállalkozó végezte. A kivitelezés költségeit alvállalkozóként vagy bérmunkaként lehet könyvelni? Annak értéke csökkenti az iparűzési adó alapját?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ az egyszerűbbel, a telekkel kapcsolatos kérdésmegválaszolásával kezdjük.Az építési telek beszerzési értékét – mivel a telketértékesítési céllal szerezték be – a vásárolt készletek között kell állománybavenni. A vásárolt készletek között kimutatott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címkék:  

Telek áfájának visszaigénylése

Kérdés: A 2003-ban vásárolt telek tereprendezési munkáinak áfáját nem igényeltük vissza. A telek területének 50%-át 2003-ban értékesítettük, a fennmaradó 50%-ot 2004-ben. Visszaigényelhető-e a 2004. évi értékesítésre jutó, 2003-ban vissza nem igényelt áfa?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben foglaltakból valószínűsíthető, hogy a telekmegvásárlása értékesítési céllal történt. A 2003-ban hatályos szabályozásszerint a telekértékesítés még tárgyi adómentes tevékenységnek minősült[Áfa-tv. 2. számú melléklet 1. pontja], így az ahhoz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. május 12.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
4
5
6