55 talált állásfoglalás az építőipari tevékenység kifejezésre

Kérdés: A Munka Törvénykönyve szerint a kiküldetés időbeli korlátja éven belül – eltérő szabályozás hiányában – 44 nap. Hogyan értelmezhető az építőipari társaságok munkavállalói szokásos munkavégzési helyen kívül, azaz az építkezéseken végzett tevékenysége esetében? A társaságok több telephelye közötti feladatot ellátó munkavállalói kiküldetésben látják el ezt a feladatot, vagy a munka természetéből eredően egyébként is a szokásos telephelyen kívüli munkának minősül ez a tevékenységük, azaz nem kiküldetés? A munkavállaló a fenti esetekben milyen adómentes költségtérítésre tarthat igényt, amennyiben saját gépjárművel tesz eleget feladatai ellátásának?

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytató kft. jelentős kivitelezési munkákban vesz részt, mint alvállalkozó. Az utolsó részteljesítésről a számlát nem tudta kiállítani, mert a megrendelő a teljesítésigazolást nem adta ki. Emiatt a ki nem számlázott teljesítés közvetlen önköltsége a kft. könyveiben a készletek között szerepel, a mérlegfőösszeg 15%-ában. Az elismert teljesítések sem realizálódtak teljes összegükben, amelyre 100%-ban a kft. értékvesztést számolt el. A kft. bírósági eljárást nem kezdeményezett, mivel a megrendelő és a fővállalkozó között ugyanebben a témában peres eljárás van folyamatban. A kft. sem fogadott be alvállalkozói teljesítményeket, így azokat a könyveiben nem mutatja ki. A kft. szerint a teljesítés megfelelő volt! Több év után kimutatható-e készletként az el nem ismert teljesítés közvetlen önköltsége? Elszámolható-e értékvesztés? Leltárként elfogadható-e a három éve számba vett közvetlen költségek értéke?

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytató ügyfelünk 2008. év elején olyan cégtől fogadott be és könyvelt le számlákat, amely céget a cégbíróság már az év elején törölte a cégnyilvántartásból. Ügyfelünk szerint a már törölt cég a munkát ténylegesen el is végezte, és így a számla kifizetésre került. Az elvégzett munka a fordított adózás alá tartozott, és így is került bevallásra. Az áfa önellenőrzését elvégeztük. A lekönyvelt számlák elszámolhatók-e társaságiadó-alapot csökkentő költségként?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó, aki szóbeli megrendelés alapján a következő szolgáltatást végezte daruval, áfás számlát állított ki. A szolgáltatás az áruház kivitelezésénél szigetelő anyagok, fémlemezek feldaruzása az épületre. Az építőipari cég azt az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősítette, és áfa nélküli számlát kért. A kérdező szerint a daruzás anyagmozgatás, és nem építési-szerelési és egyéb szerelési munka, bár az egyéni vállalkozó a szolgáltatását építésiengedély-köteles építkezésen végezte. A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 2. §-ának d) pontjában megfogalmazott építési-szerelési munka fogalmába az anyagmozgatás (daruzás) mint önálló szolgáltatás nem tartozik bele. Kinek van igaza?

Kérdés: Társaságunk építőipari tevékenységgel foglalkozik. 2007. év végén átadásra került egy munka, amely 2007. évben kiszámlázásra is került. 2008. évben még felmerülnek költségek a telephely rendberakásával: anyag, igénybe vett szolgáltatás, bér és járulékai. Helyesen járok-e el, ha úgy könyvelünk 2007-ben 2008. évi költségeket, hogy T 58 – K 48?

Kérdés: Ügyfelünk építőipari tevékenységgel foglalkozik. Vevője nem fogadta be a számláját, mert neki sem fizettek. A vitatkozás alatt beindult a felszámolás. 2006-ban befejezetlen maradt a ki nem számlázott szolgáltatás. Hogyan kerülhet majd ki a nyilvántartásból az elvégzett munka, esetleg per nélkül? Mi az adóvonzata?

Kérdés: A Magyarországon bejegyzett kft. Svédországban végez építőipari tevékenységet. A Svédországban keletkezett kiadásokról cégnév nélküli számlát kívánnak elszámolni. Ezek a számlák elszámolhatók-e költségként? A kft. rendelkezik svédországi közösségi adószámmal, mivel az áfaelszámolás ott kint történik. Ha az áfát kint számolja el a kft., akkor a számlákat áfa nélkül kell könyvelni?

Kérdés: A kft. tüzéptelep-kereskedelmi és építőipari tevékenységet folytat. A saját tüzéptelepről kiszállított építőanyagot, amit az építőipari tevékenységhez használ, milyen bizonylaton tudja elszámolni, hogy sem az Áfa-tv., sem a Tao-tv. előírásait ne sértse meg? Belső számla vagy szállítólevél is elegendő?

Kérdés: Az Áfa-tv. 2004. május 1-jétől hatályos 6. §-a (2) bekezdésének c) pontja az építőipar korábbi szolgáltatási besorolását megváltoztatta, és építési szerződés alapján termékértékesítésnek minősítette. A korábbi SZJ 4521 és SZJ 4522 azonosító számok helyett milyen azonosító számot kell alkalmazni az építés-szerelési tevékenység teljesítéséről kiállítandó számlákon? Az SZJ-számok megegyeznek a TEÁOR-számokkal, amelyek a statisztikai számjelnek is részét képezik?

Kérdés: Egyszerűsített éves beszámolót (ezen belül összköltségeljárással eredménykimutatást) készítő kft. befejezetlen termelési értékét év végén lehet-e készültségi fok arányában megállapítani és elszámolni? Ha nem lehet, hogyan célszerű meghatározni a készletre vételi értéket? A készletekről év közben nem vezetünk nyilvántartást.