Devizás beruházási hitel más devizára váltása

Kérdés: Ügyfelünk CHF beruházási bankhitelt vett fel. A devizás tételek év végi átértékelése során keletkező árfolyam-különbözet jelentősnek minősült. A CHF-hitelnél keletkező nem realizált árfolyamveszteséget a társaság halasztott ráfordításként elhatárolta, céltartalékot képezett, lekötött tartalékba helyezett. A következő üzleti évben a bank a hitel pénznemét CHF-ről euróra módosította, a szerződés egyéb feltételei változatlanok maradtak. Pénzmozgás nem történt. Hogyan számoljuk el a fenti gazdasági eseményt? A CHF-hitelre elszámolt halasztott ráfordítást meg kell szüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése szerint, az elhatárolt árfolyamveszteség és aképzett céltartalék összege különbözetének megfelelő összeget pedig azeredménytartalékból a lekötött tartalékba át kellett vezetni. Feltételezzük, hogy a fentiek figyelembevételével történt abanki hitel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Tőkeleszállítás tőkekivonással

Kérdés: A jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállításakor milyen időpontban meglévő arányos eredménytartalékot, tőketartalékot kell figyelembe venni és kifizetni a cégbírósági bejegyzés napján? Lehet-e közbenső beszámoló alapján évközi időpontra megállapítani a saját tőkét, illetve leszállítással arányos eredménytartalékot?
Részlet a válaszából: […] ...közbenső mérleg saját tőke adatai alapján lehet atőkekivonásos tőkeleszállításról dönteni, és addig kell a leszállítással arányoseredménytartalékot, tőketartalékot is számításba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Adózás előtti eredményt meghaladó adó

Kérdés: A beszámoló készítése során előfordul, hogy az adózás előtti eredményt meghaladó adófizetési kötelezettség keletkezik az adóalapot módosító tételek következtében. Ilyenkor hogyan értelmezendő a mérleg szerinti eredmény? Mi értendő az eredménytartalékot csökkentő adók alá? Az Szt. 87. §-ának (4) bekezdésében leírt mérleg szerinti eredmény az adókra igénybe vett eredménytartalékot már nem tartalmazza!
Részlet a válaszából: […] ...és az adózás előtti eredményt terhelő, jelenleg társasági- éskülönadó-fizetési kötelezettség 150 egység (és a társaság osztalékraeredménytartalékot nem vesz igénybe), akkor a mérleg szerinti eredmény(100-150) -50, azaz negatív előjelű lesz. (A következő évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címke:

Aktivált beruházásnál árfolyam-különbözet

Kérdés: A kft. 2006-ban hitelintézettől nagy összegű CHF-alapú beruházási hitelt vett fel. A beruházást 2007. évben aktiválta. A számviteli politikában meghatározott jelentős mértéket meghaladta a 2008. évi árfolyam-különbözetből adódó veszteség. Megtehette-e a kft., hogy ezt a veszteséget elhatárolja? Ha igen, meddig? Megteheti-e kft., hogy a nagy árfolyamnyereségből adódó nyereséget elhatárolja? Ha igen, meddig?
Részlet a válaszából: […] ...d) pontja alapján pedig a nemrealizált árfolyamveszteség és a kapcsolódóan megképzett céltartalékkülönbözetének összegét az eredménytartalékból le kell kötni, azeredménytartalékból a lekötött tartalékba át kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címke:

Visszavásárolt üzletrész átadása a tagoknak

Kérdés: A 3 millió forint jegyzett tőkével rendelkező kft. egyik tagja eladja üzletrészét a kft.-nek 3300 ezer forintért. A kft. vagyoni helyzete megfelel a Gt. és az Szt. előírásainak. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészt egy év elteltével névértéken, térítés nélkül átadják a tagoknak. Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a tagoknak az üzletrészérték növekedésével kapcsolatosan, a térítés nélküli vagyongyarapodás miatt? Az Szja-tv. 77/A. §-ának (2) bekezdését hogyan kell értelmezni az adott esetben?
Részlet a válaszából: […] ...üzletrész névértékétrendkívüli bevételként elszámolva), majd a társasági szerződés módosításávalmegemeli a törzstőkét az eredménytartalékkal szemben a meglévő üzletrészeknévértékének a felemelésével. (A kérdés szerint a visszavásárlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési tartalék önellenőrzéssel

Kérdés: A társaság önellenőrzéssel növeli az adózás előtti eredményét. Az adóalap-csökkentő tételek között eredetileg nem szerepelt a fejlesztési tartalék. Lehet-e utólag, a társasági adó önellenőrzése során igénybe venni fejlesztési tartalékot adóalap-csökkentő tételként? Ezzel együtt a már leadott beszámolóban lehet-e önellenőrzéssel módosítani a lekötött tartalékot?
Részlet a válaszából: […] ...mindkét kérdésre az, hogy nem lehet!A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint azadózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötötttartalékba átvezetett, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékkéntkimutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Átalakulás kiválással

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
Részlet a válaszából: […] ...különbözetek oszlopába tényadatok kerülnek,illetve ezen végleges vagyonmérlegek harmadik oszlopában negatív saját tőkeelemnem lehet, az eredménytartalék pedig csak a számviteli törvényben előírtjogcímeken változhat.A kiválással létrejött gazdasági társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.
Kapcsolódó címkék:  

Közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnése

Kérdés: Egy 90%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú társaság könyvvizsgálója vagyok. A tulajdonosok elhatározták a közhasznú társaság jogutód nélküli megszüntetését, és így 2008. augusztus 1-jétől a közhasznú társaság végelszámolás alatt áll. A jogutód nélküli megszüntetéssel egy időben az önkormányzat nonprofit gazdasági társaságot hozott létre, amely többek között folytatja a megszűnő közhasznú társaság közcélú feladatait is, és közhasznú besorolást kapott. A megszűnéskor a közhasznú társaság tulajdonosai döntöttek, hogy a megszűnő közhasznú társaság vagyonát – az alapító okiratban foglaltak szerint – az újonnan létrejövő nonprofit gazdasági társaságnak kell átadni. A végelszámolás befejezésére 2009. június 30-a után kerül sor. A működő közhasznú társaság a működése során kedvezményezett bevétele révén adózatlan eredménytartalékot halmozott fel. Gondot okoz számomra, hogy ebben az esetben hogyan kell alkalmazni a jogutód nélküli megszűnés esetére előírt, és a tag részére történő vagyon kiadásakor az adózott saját tőkét meghaladó részre vonatkozó adóalap-növelést, illetve a vagyonkiadást, mert – a Tao-tv. 13. §-a 2009. június 30-ával megszűnik; – Tao-tv. 13. §-a (1) bekezdésének b) pontja is a tag részére történő vagyonkiadásról beszél; – ellentmondást érzek abban, hogy a végelszámolás során a maradék vagyon esetében a tagokkal kell elszámolni, de maradék vagyon azért nem keletkezik, mert a tagok ezt a végelszámolás alatt akár a vagyonfelosztási javaslatban átadják a nonprofit gazdasági társaságnak. Az előbbieket figyelembe véve úgy gondolom, hogy nem kell a megszűnéskor az adóalapot növelni, hanem az új nonprofit gazdasági társaságnál kell ezt nyilvántartásba venni, illetve a végelszámolás alatt a maradék vagyont nem lehet az új nonprofit gazdasági társaságnak átadni.
Részlet a válaszából: […] ...végelszámolás befejezésekor a kht. vagyona jegyzetttőkéből és a jegyzett tőkét meghaladó saját tőkéből (adózott és adózatlaneredménytartalékból) tevődik össze. A vagyonfelosztási javaslat ehhez rendelihozzá a kht. eszközeit. A kht. könyveiben kimutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Szavatossági kötelezettség, egyszeri visszatérítés

Kérdés: A 2006. évi V. törvény 110. §-ának (6) bekezdése szerint: a végelszámoló és a jogosult között létrejött megállapodás alapján mód van arra is, hogy a jogosult egyszeri visszatérítést kapjon. A jövőben felmerülő szavatossági kötelezettségre vonatkozó egyszeri visszatérítést kell-e számlázni, és hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...összeget (legfeljebb a végelszámolótól átvett értékben) alekötött tartalékból átvezet az Szt. 38. §-ának (9) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékfizetés evás kft.-nél

Kérdés: A kft. 2006-ban alakult. A 2007. évben 1,5 millió forint adózott eredménye keletkezett, amelyet nem fizettek ki osztalékként. 2008-tól evaalany lett. 2008-ban sikeresen működött, így a tagok a tárgyév terhére osztalékelőleg fizetéséről határoztak, 1 millió forintot június 30-ával kifizettek, az előleg után adót nem fizettek. 2009. február 5-én a taggyűlés úgy döntött, hogy a 2008. évi 4 millió forint adózott eredményt és az evaalanyiság előtti időszak eredménytartalékát (összesen 5,5 millió forintot) osztalékként előírnak. Ebből már 1 millió forintot osztalékelőlegként kifizettek, a fennmaradó összegből május végéig még 2 millió forintot kifizettek, a további 2,5 millió forint osztalékot ez évben már nem fogják kifizetni. Hogyan alakulnak a személyijövedelemadó- és az eho-fizetési kötelezettség időpontjai? Megteheti-e a társaság 2009-ben, hogy a tárgyévi eredménye terhére osztalékelőleget fizet, annak ellenére, hogy van korábbi évekről előírt, de fel nem vett osztaléka?
Részlet a válaszából: […] ...február 5-i ülésén olyan döntésthozott, ami ellentétes a Gt. 132. §-ában foglaltakkal. A taggyűlésnek nem azadózott eredmény és az eredménytartalék osztalékkénti előírásáról kellett volnadöntenie, hanem az osztalékfizetésről. Az osztalékfizetésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
41
42
43
68