Jóváhagyott osztalékon felüli osztalékkivét

Kérdés: Betéti társaság 1997 után keletkezett eredményéből van-e lehetőség a jóváhagyott osztalékon felüli osztalékkivétre?
Részlet a válaszából: […] ...részesedés összegét. Amennyiben a tárgyévi adózott eredmény nem nyújt fedezetet a jóváhagyott osztalékra, részesedésre, és a szabad eredménytartalék erre igénybe vehető, akkor a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget is be kell állítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.

Saját tőke hiányának pótlása támogatásból

Kérdés: A kft. működéséhez egy alapítványtól vissza nem térítendő támogatást kapott, részben berendezések beszerzésére, részben a működtetést biztosító forgóeszközök fedezetére. A kft. 2000-ben alakult, 2000-ben be is jegyezték, a veszteség miatt a sajáttőke kevesebb mint 3 millió forint. Felhasználható-e ennek pótlására a kapott támogatás azon része, amely a forgóeszköz-szükséglet fedezetére szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...a mérleg szerinti eredmény pozitív összege a saját tőke összegét növeli, és ezzel ellentételez(het)i a korábbi veszteség miatt negatív eredménytartalékot.Felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem a kft. dönti el, mikor számolja el a kapott támogatást az eredmény javára....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.

Üzletrész értékesítése

Kérdés: Egyéni vállalkozó 1999-ben átalakult kft.-vé, és az adózatlanul befektetett jövedelmét eredménytartalékba tette. Még ugyanebben az évben eladta az üzletrész 50 százalékát. Az eladási ár a törzstőke 50 százaléka volt. Árfolyamnyereséget nem realizált. Mikor keletkezett személyijövedelemadó-kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély az üzletrész 50 százalékának elidegenítésével a vállalkozásból vagyona felét kivonta. Ezért az üzletrész névértéke 50 százaléka és az adózatlan befektetés 50 százalékának a különbsége minősül az értékpapír szerzési értékének, s amennyivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...az egyszerűsített éves beszámoló mérlegét (a nyitómérleget), amely csak annyiban tér el az egyszerűsített mérlegtől, hogy az eredménytartalék sorában az egyszerűsített mérleg szerinti eredménytartalék és tartalék együttes (összevont) összege szerepel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Átalakulás társasági adója

Kérdés: Kérem, ismertessék a gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó társasági adózási feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően növelni, vagy csökkenteni) kell az adóalapot az egyszeres könyvvitelt vezető jogelőd, egyéni cég által az átalakuláskor eredménytartalékba helyezett áttérési különbözettel. Ha az átalakulás formája kiválás, akkor a jogutód az általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.

Tőkeemelés a tőketartalékból

Kérdés: Tőketartalékból lehet-e jegyzett tőkét emelni? Milyen feltételei vannak? Hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1) bekezdése szerint: "A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a szabad tőketartalék, a szabad eredménytartalék) terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a tőkeemelést követően a jegyzett tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.

Tagi kölcsön megszüntetése

Kérdés: Kisvállalkozásoknál szinte mindenütt előfordul tagi kölcsön. Van-e előírás arra, hogyan kell ezt számvitelileg rendezni? Be lehet-e vonni a saját tőkébe? És ha igen, hogyan? Kell-e adózni utána?
Részlet a válaszából: […] ...az elengedett tagi kölcsön a mérleg szerinti eredményen keresztül növeli a saját tőkét (azon belül a nyitótételek könyvelése után az eredménytartalékot). Amennyiben az adózás előtti eredmény az elengedett kötelezettség ellenére is veszteség, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.

Az éves beszámoló záradékolása

Kérdés: Az Szt. 158. § előírásaiból egy lépés hiányzik: a) A közgyűlésre, a taggyűlésre beterjesztett beszámoló csak előzetes, hiszen ott döntenek az éves eredmény sorsáról (így a könyvvizsgálói záradék is előzetes). b) Az elfogadott határozat alapján készült beszámolót a könyvvizsgálónak közzétételre alkalmas végleges záradékkal kell ellátnia [158. § (6) bekezdése]. Így a könyvvizsgálónak kétszer kell a beszámolót véleményeznie: – a testületi ülésre kerülő beszámolót, – a testület döntése alapján véglegesített beszámolót [87. § (4)–(5) bekezdés]. Helyes-e ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a beszámolón kell megadni. Ez az érvelés azt feltételezi, hogy az eredménykimutatásban az osztalék, a részesedés tervezett összegét, az eredménytartalék esetleges igénybevételét is beállították, és ezek figyelembevételével állapították meg a mérleg szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.
1
…
63
64