Készletek között lévő sertéstelep hasznosítása

Kérdés: A sertéstartást 2008-ban befejeztük. A sertéstelep tárgyi eszközeinek jelentős részét – kocaszállások, hizlaldák épületei, technológiák – átvezettük a készletek közé. A portaépület, kerítés továbbra is a tárgyi eszközök között szerepel, mivel ezeket használjuk, a telepet őrizzük. 2020-ban jelentkezett egy érdeklődő, aki a sertéstelepet megvenné. Elmondása szerint, amíg a vételárat előteremti, bérleti szerződést kötne. Az adásvételi, illetve bérleti szerződés részletei nem ismertek. A bérleti szerződés megkötésekor megvalósul az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerinti feltétel ahhoz, hogy a korábban forgóeszközök közé sorolt eszközöket ismételten a tárgyi eszközök közé vezessük? Hogyan történjen ennek a könyvelése? Az eladásnál így már tárgyi eszközt adunk el, ami egyéb bevétel? Esetleg a vételárat meg kell osztanom valahogyan a készletek és a tárgyi eszközök között a nyilvántartott eszközök arányában? Mi a szabályos, törvényszerű megoldás az átsorolás és eladás könyvelésében? A társasági adó és a helyi iparűzési adó jelentősen eltérhet a különböző megoldás esetén?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése alapján, amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a (4) bekezdés szerinti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak a besorolását meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Vitorlás kishajó beszerzése, üzemeltetése

Kérdés: Társaságunk vitorlás kishajó beszerzése mellett döntött. A beszerzés célja a partnerekkel, illetve a munkavállalókkal történő megbeszélések helyszínének biztosítása, valamint a munkavállalók, tulajdonosok üdültetéséhez való felhasználása. Társaságunk valamennyi felmerülő adót és járulékot meg kíván fizetni. A vitorlás beszerzésekor felmerülő áfa a beszerzés, így az aktivált összeg részét képezi, azaz nem helyezhető levonásba? A kishajó beszerzési értékét terheli-e más adó? (Itt az egyes meghatározott juttatásokat terhelő adókra gondolok.) A kishajó használata során mikor és milyen költségeket terhel szja + szocho?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz először azt kell tisztázni, hogy a beszerzésre kerülő vitorlás kishajó mennyiben szolgálja a vállalkozási tevékenységet. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek lehetne tekinteni a kishajóval kapcsolatos költségeket akkor, ha csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.
Kapcsolódó címkék:    

Óvoda üzemeltetése

Kérdés: Nonprofit kft. (közhasznú) óvodát tart fenn. Az óvoda önálló adószámmal rendelkezik, de intézményként nem cégjegyzékben regisztrált szervezet. A kft. bevétele csak az állami támogatásból áll, az óvoda viszont a szülőknek költségtérítést számláz. Az óvoda fenntartási költségeit a kft. viseli, a számlák az ő nevére érkeznek. Mivel a támogatást rögtön átadja az óvodának, ezeket a költségeket úgy finanszírozzák, hogy az óvoda bevételeiből átutal a kft.-nek. Ezeket az óvoda számlájáról a kft.-nek átutalt összegeket hogyan könyveljük helyesen az óvodánál, illetve hogyan a nonprofit kft.-nél? (Úgy gondoljuk, hogy a fenntartó nonprofit kft. nem számlázhatja le a fenntartási költségeket az óvodának.)
Részlet a válaszából: […] A kérdező által leírtak arra utalnak, hogy néhány felesleges gazdasági esemény történik, amely a problémát okozza.Ha az óvoda nem önálló szervezet, bár adószáma van, de a támogatást a fenntartó kft. kapja, akkor felesleges a támogatást az óvodának átutalni, mivel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Vagyoni értékű jog értékcsökkenési leírása

Kérdés: Lakásszövetkezet a bérleményhez kapcsolódóan közműfejlesztési hozzájárulásokat vásárolt. A vagyoni értékű jogok esetében a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás helyes elszámolásához kérem a segítségüket. Milyen százalékos kulcsot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenésére az Szt. külön rendelkezést nem tartalmaz. Így annak értékét a számviteli politikában meghatározott módszerrel és mértékben meghatározott összegben kell elszámolni. Ennek kialakításakor az Szt. 52. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.
Kapcsolódó címke:

Adásvétel helyett pénzügyi lízing

Kérdés: A kft. 2018-ban vásárolt egy nyerges vontatót, fizetett előleget (az áfát visszakértük), de a végszámlát nem tudta kifizetni. A számla 2018-ban kiegyenlítetlen maradt. 2019. év végén nyílt végű pénzügyi lízinggel rendezte a számlát. Hogyan lehet ezt a hibát helyesbíteni? A könyvelésben T 161 – K 4541-en szerepel.
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz ki kell egészíteni a kérdést néhány feltételezéssel, amely szerintünk megtörtént, de a kérdés nem utal rá. (Ha nem történt meg, akkor önellenőrzés keretében azt pótolni kell!)A kft. 2018-ban nyerges vontatót vásárolt, amelyet beruházásként számolt el. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési tartalék felhasználása

Kérdés: Fejlesztési tartalékból megvalósított beruházásnál mi a helyes eljárás a társaságiadó-alap korrekciójánál? A 8 millió forintos beruházáshoz 3 millió forintot a fejlesztési tartalék terhére valósítottunk meg.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja a fejlesztési tartalék képzésének, a (15) bekezdése pedig a fejlesztési tartalék feloldásának feltételeiről szól. A fejlesztési tartalék képzett összege a képzés időszakában csökkenti az adózás előtti eredményt. Az ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Mobil állattartó ól minősítése

Kérdés: Mobil állattartó ól tárgyieszköz-besorolása és értékcsökkenési leírása
Részlet a válaszából: […] A "mobil" szó alapján egyértelmű, hogy az állattartó ól a műszaki berendezések vagy az egyéb berendezések, felszerelések közé sorolandó, bár az állattartó ólak jellemzően az egyéb építmények, esetenként az épületek közé sorolandók.A műszaki berendezések, gépek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.
Kapcsolódó címke:

Bérbeadás vagy szálláshely-szolgáltatás

Kérdés: Társaságunk mint anyavállalat a tulajdonunkban lévő üdülőben részben a leányvállalatok dolgozóinak, részben a saját dolgozói részére üdülési lehetőséget biztosít május 1. és október 1. közötti időszakban, a külön üdülési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően. A KSH szerinti besorolás: Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás a 173/2003. sz. kormányrendelet alapján. Saját dolgozóink térítésmentesen vehetik igénybe az üdülőt, ezen térítésmentes juttatás kalkulált értéke után a munkabérre vonatkozó adó- és járulékfizetési szabályok alapján teljesítjük adó- és járulékfizetési kötelezettségünket. A tagcégek részére évente határozott idejű bérleti szerződés alapján 27%-os áfát felszámítva engedjük át az üdülőt, az üdülési szabályzatban meghatározott heti turnusváltásokban megvalósuló üdülés céljára. A tagcégekkel kötött bérleti szerződés tartalmazza a bérleti időszakot, a bérleti díjat, azt, hogy az üdülőt csak beutalt személy használhatja. Nem tér ki a mellékszolgáltatásokra (ágyneműcsere biztosítása, gondnok foglalkoztatása). Minden üdülő kitakarítva adja át az üdülőt. Helyesen járunk-e el, ha bérletnek minősítjük a tagcégekkel kötött, május-október közötti időszakra vonatkozó szerződést, miközben a tagcégek dolgozói heti turnusváltásban veszik igénybe az üdülőt, vagy valójában "Szálláshely-szolgáltatásra" kellene szerződést kötnünk?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz nézzük meg a vonatkozó jogszabályok előírásait.A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §-ának 23. pontja szerint szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.
Kapcsolódó címkék:  

Optikai hálózat kiépítése

Kérdés: A cég szervereinek székhelyén lévő szerverek telephelyen történő elérhetősége, hozzáférhetősége érdekében optikai hálózat kiépítésére került sor. Hogyan kell könyvelni ezt a gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] Az optikai hálózat kiépítésével egy önálló funkció(k) ellátására alkalmas eszköz jön létre, amelyet az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint kell a befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé sorolni. Feltételezve, hogy a kiépített optikai hálózat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.
Kapcsolódó címke:

Naperőmű értékcsökkenése

Kérdés: Ügyfelem létrehozott egy kft.-t villamosenergia-termelésre és -értékesítésre. 2019-ben elkészült a telephelyen egy 494 kWp névleges teljesítményű naperőmű. Milyen értékcsökkenést alkalmazhat erre a tárgyi eszközre a számviteli törvény és az adótörvény szerint? Élettartama 20-25 év lehet.
Részlet a válaszából: […] A naperőmű a KSH Építményjegyzék szerint a 2302 Erőművek közé tartozó, nem épület jellegű komplex ipari létesítmény. A naperőmű több részből áll: napelempanel, tartószerkezet, szolárkábelek, egyenáram-átalakító inverter, vezetékek, földelési anyagok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.
Kapcsolódó címke:
1
19
20
21
98