Optikai hálózat kiépítése

Kérdés: A cég szervereinek székhelyén lévő szerverek telephelyen történő elérhetősége, hozzáférhetősége érdekében optikai hálózat kiépítésére került sor. Hogyan kell könyvelni ezt a gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] Az optikai hálózat kiépítésével egy önálló funkció(k) ellátására alkalmas eszköz jön létre, amelyet az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint kell a befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé sorolni. Feltételezve, hogy a kiépített optikai hálózat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.
Kapcsolódó címke:

Naperőmű értékcsökkenése

Kérdés: Ügyfelem létrehozott egy kft.-t villamosenergia-termelésre és -értékesítésre. 2019-ben elkészült a telephelyen egy 494 kWp névleges teljesítményű naperőmű. Milyen értékcsökkenést alkalmazhat erre a tárgyi eszközre a számviteli törvény és az adótörvény szerint? Élettartama 20-25 év lehet.
Részlet a válaszából: […] A naperőmű a KSH Építményjegyzék szerint a 2302 Erőművek közé tartozó, nem épület jellegű komplex ipari létesítmény. A naperőmű több részből áll: napelempanel, tartószerkezet, szolárkábelek, egyenáram-átalakító inverter, vezetékek, földelési anyagok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.
Kapcsolódó címke:

Műtárgyak nyilvántartása és adózása

Kérdés: Vagyonkezeléssel és ingatlan-bérbeadással foglalkozó kft. hosszabb távon, 5-10 évig szabad pénzeszközét festmények – kortárs és antik festmények – vásárlására kívánja fordítani, későbbi – a befektetésből származó – haszon elérése céljából. A vásárlás a vállalkozás érdekében felmerült kiadásnak számít? Az áfa visszaigényelhető? Helyes-e a tárgyi eszközök között nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a választ a számviteli nyilvántartással kezdjük.Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Ez az előírás a műtárgyakra, a festményekre is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Sztornószámla könyvelése

Kérdés: A kft. 2018 októberében vásárolt egy gépet, amelyet 2018. december 31-ével aktivált. 2019. évre az időarányos értékcsökkenést elszámolta. 2020 januárjában a gép meghibásodott. A szállító cég megállapította, hogy az eszköz javíthatatlan. Kiállította az eszköz teljes értékéről a mínuszos számlát, és visszafizette az ellenértéket. Hogyan kell helyesen könyvelni a mínuszos számlát?
Részlet a válaszából: […] A szállító cégnél a meghibásodott gép ellenértékének visszafizetése miatt az áfa alapja az Áfa-tv. 77. §-ának (1) bekezdése szerint utólagosan csökken. Ennek a dokumentálására a 170. § szerint kiállított, a számlával egy tekintet alá eső okirat szolgál, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] A válasznál külön kezeljük a munkagép közös beszerzését, illetve a közösen beszerzett munkagép üzemeltetési költségeinek az elszámolását, annak lehetséges formáit.Helyesen látják, hogy a közösen beszerzett munkagépet csak az egyik társaság (az "A" társaság)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Hálózatbővítés bérelt ingatlanban

Kérdés: Cégünk bérelt ingatlanban dolgozik. Vásároltunk egy gépet, amelynek üzemeltetéséhez hálózatbővítést kellett igényelnünk az áramszolgáltatótól. Kifizettük a csatlakozási díjat, és az ehhez szükséges villanyszerelési munkákat, anyagokat. A hálózatbővítés megtörtént. Hogyan kell elszámolni, könyvelni a fenti beruházást? Eddig a fent említett költségeket befejezetlen beruházásként tartottam nyilván. Aktiválhatom a vagyoni értékű jogok között?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt esetben kétféle beruházásról van szó. Az egyik a villamos hálózati csatlakozási díj, amelyet az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni. Mivel a hálózatbővítés befejeződött, a csatlakozási díjat a 161. Befejezetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozónál tárgyi eszköz beszerzése hitelből

Kérdés: Egyéni vállalkozó hitelre vásárolt tárgyi eszközt, munkagépet, a saját erőt befizette, a többit részletben fogja. Hogyan könyvelem le? Az áfáját vissza szeretném igényelni, mert megkezdett beruházás.
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó a naplófőkönyvben tudja pénzkiadásként könyvelni a hitelre vásárolt tárgyi eszközre, munkagépre befizetett saját erőt, majd a későbbiekben a többi részletet. A naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Tulajdon helyett használati jog

Kérdés: A vállalkozás ipari telepén több csarnok áll, amelynek egy részét értékesítette. Az értékesítést megelőzően társasházat hozott létre. A tulajdoni lapon feltüntetett adatok szerint az ipari terület földterülete a társasház tulajdonába került, és ezzel egyidejűleg a területen a társaságnak használati joga keletkezett. A számviteli nyilvántartások szerint, a 2008-ban beszerzett telek értéke 42 millió forint. A társaságnál nyilvántartott telekérték kivezetésére és a használati jog nyilvántartásba vételére milyen számviteli és adózási szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz nem elegendő csak a kérdésre válaszolni, tekintettel kell lenni arra is, hogy egyidejűleg a társasház megszerezte a földterület tulajdonjogát, és ennek fejében használati jogot alapított a társaság javára. A következetes elszámolás érdekében közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.
Kapcsolódó címke:

Kedvezményezett átalakuláshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Az egyszemélyes rt. átalakul egyszemélyes kft.-vé. A jegyzett tőkéje 100 M Ft. Az átalakulás során él a piaci értékre való felértékelés lehetőségével. Az ingatlanok nettó értéke 200 M Ft, a piaci értéke 1000 M Ft. A számviteliérték-csökkenés és a társaságiadóérték-csökkenés elszámolása megegyezik. Ha az átalakulás kedvezményezett, akkor – véleményünk szerint – nem keletkezik sem a jogelőd zrt.-nél, sem a jogutód kft.-nél a 800 egység után társaságiadó-fizetési kötelezettség, sem az átalakulás időpontjában, sem a későbbiekben a jogutódnál, amennyiben a Tao-tv. 16. §-a (9)--(10) bekezdésében foglaltaknak eleget tesz. Jól gondoljuk? Ha az alapító okiratban szerepel a nyilvántartásikötelezettség-vállalás, és ennek a vállalásnak eleget is tesz, ezen választását bejelenti a jogelőd bevallásában, pénzeszközt nem von ki, akkor – véleményünk szerint – ezen átalakulás megfelel a kedvezményezett átalakulásnak. Van még más feltétel is? A Tao-tv. 16. §-ának (10) bekezdése szerint a jogelődnek be kell jelentenie az adóbevallásában a választását. Ezt pontosan hogyan kell jelezni? A jogelőd végleges vagyonmérlegének utolsó oszlopában megjelölt érték (piaci árra felértékelt) lesz a jogutódnál a számviteli törvény szerinti beszerzési érték, ez fog amortizálódni? A társaság továbbra is 2% amortizációt kíván alkalmazni mind a számvitelben, mind az adózásban. Jól gondoljuk, hogy az adótörvény szerinti amortizációs alapra is választható az, ami az Szt. szerintinél kötelezően a piaci érték lesz? Az amortizációs időszak 50 év lesz a Tao-tv. szerint is? Abban az esetben, ha az átalakulás során a 100 M Ft-os jegyzett tőkét leszállítják 3 M Ft-ra, akkor a tulajdonosnak járó 97 M Ft jegyzett tőke kifizetésének kötelezettsége akadályát képezi-e a kedvezményezett átalakulásnak? Ha az átalakulás után valósul meg a tőkeleszállítás, akkor az már biztosan nincs visszamenőleg hatással a kedvezményezett átalakulásra?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdések sorrendjében adjuk meg a következőkben:A Tao-tv. 16. § (9)–(11) bekezdései nem az első kérdésben leírtakat tartalmazzák. A felértékelés után ugyan nem kell a jogelődnek adóznia kedvezményezett átalakulás esetén, de a jogutód a felértékelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Koprodukciós szerződés filmforgalmazáshoz kapcsolódóan

Kérdés: Belföldi társaság koprodukciós szerződést köt egy amerikai székhelyű filmgyártó társasággal, amely a Magyarországon forgatott filmet az Egyesült Államok területén fogja forgalmazni. A belföldi társaság 10 M Ft értékű koprodukciós hozzájárulást teljesít azzal, hogy az elkészült film forgalmazásából származó bevétel 20%-ára lehessen jogosult. A koprodukciós hozzájárulás a film gyártási költségeihez történő hozzájárulás. A belföldi társaság a hozzájárulás összegét nem kapja vissza, kizárólag a forgalmazásból származó bevétel 20%-ára jogosult. A magyar társaság által átutalt koprodukciós hozzájárulást:
– eszköz előállítására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásként, vagy
– költségráfordítás ellentételezésére adott támogatásként kell elszámolni,
– vagy olyan vagyoni értékű jogként, amely a film forgalmazási jogában szerzett 20%-os részesedést fejezi ki?
Térítés nélküli átadás esetén van-e társaságiadóalap-korrekció?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a támogatásként való elszámolás minden formája kizárható, mivel a magyar társaság a filmforgatás megindulása után, a forgalmazásból származó bevételből részesedik. Ez a jövőbeli részesedés a koprodukciós hozzájárulás "ellenértékeként"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.
Kapcsolódó címkék:    
1
19
20
21
97