976 talált cikk az értékcsökkenési leírás kifejezésre

Kérdés: Belföldi társaság koprodukciós szerződést köt egy amerikai székhelyű filmgyártó társasággal, amely a Magyarországon forgatott filmet az Egyesült Államok területén fogja forgalmazni. A belföldi társaság 10 M Ft értékű koprodukciós hozzájárulást teljesít azzal, hogy az elkészült film forgalmazásából származó bevétel 20%-ára lehessen jogosult. A koprodukciós hozzájárulás a film gyártási költségeihez történő hozzájárulás. A belföldi társaság a hozzájárulás összegét nem kapja vissza, kizárólag a forgalmazásból származó bevétel 20%-ára jogosult. A magyar társaság által átutalt koprodukciós hozzájárulást:
– eszköz előállítására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásként, vagy
– költségráfordítás ellentételezésére adott támogatásként kell elszámolni,
– vagy olyan vagyoni értékű jogként, amely a film forgalmazási jogában szerzett 20%-os részesedést fejezi ki?
Térítés nélküli átadás esetén van-e társaságiadóalap-korrekció?

Kérdés: A cégnél olyan eszközök beszerzésére is sor kerül (pl. hűtőszekrény, konyhabútor, pingpongasztal), amelyek közvetlenül nem szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Ezen eszközök elszámolása hogyan történik? Vissza lehet igényelni az áfát? Lehet ezen eszközöknél értékcsökkenést elszámolni?

Kérdés: Egy kft. új építésű ingatlant vásárolt bérbeadás céljából. Az építő, mivel ez az ingatlan társasházban van, lakóingatlannak jegyezteti be a földhivatalnál. A beszerzés áfáját visszaigényeltük. A mai napig még csak széljegyzéken van a tulajdonos, és még nincs lakhatási engedély sem. Bejelentkezett a kft. a bérbeadással kapcsolatosan az áfás bérbeadásra, amit már el is fogadtak. Mivel lakóingatlannak lesz bejegyezve az üzleti célra vásárolt ingatlan, a beszerzés áfája levonható-e, és a továbbiakban, ha a bérleti díjat áfásan számlázza, a további költségek áfája visszaigényelhető-e?

Kérdés: Közúti árufuvarozó áfás egyéni vállalkozó nyílt végű lízingkonstrukcióban új tehergépkocsit lízingel 36 hónapos futamidőre. A lízingcég számlája a teljes vételárról nettó: 25.000 E Ft, áfa nincs feltüntetve. Az első lízingdíj összege: 22.000 E Ft, ez 4685 E Ft áfát tartalmaz. Ez pénzügyileg teljesítve. A további lízingdíjak is tartalmaznak áfát. A lízingszerződésben maradványértékként 1260 E Ft lett feltüntetve a futamidő végén.
1. Értékcsökkenés elszámolása:
Az értékcsökkenés alapja a teljes bekerülési érték, 25.000 E Ft. Helyes-e ez így?
2. Erre a gépjárműre lehet-e fejlesztési tartalékot feloldani? Ennek mértéke a teljes bekerülési érték, vagy csak annyit lehet feloldani, amennyit ténylegesen kifizetett?
3. A vállalkozó igénybe venné év végén a kisvállalkozói kedvezményt. (Nem a zs. pontnak megfelelő kedvezményt, hanem az osztalékalapot csökkentő kedvezményt.) Eszerint a mérték a tárgyévi üzembe helyezett tárgyi eszközök nettó értéke lehet. Ezt a nettó értéket hogyan kell megállapítani, tekintettel a fejlesztési tartalék feloldására, és a lízinggel történő beszerzésre, melyben a kifizetés részletekben történik?
4. A fenti konstrukció szerinti beszerzett egy másik tehergépkocsit. Ezt a korábban beszerzett tehergépkocsit a lízingszerződés lejárta előtt értékesíti.
Hogyan kell elszámolni az értékesítéskor a lízingügyletet? A nettó érték milyen értéken vezethető ki? Kell-e módosítani a korábbi elszámolásokat?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetében a kft. nem tudta az esedékes lízingdíjat fizetni, ezért a lízingcég felmondta a szerződést, és az eszközöket visszaadták. A lízingbe vevőnél ezzel kapcsolatosan milyen számviteli elszámolások szükségesek?

Kérdés: Közúti árufuvarozó áfaalany egyéni vállalkozó nyílt végű lízinggel szerez be tehergépkocsikat. Hogyan számolható el, és mi az alapja az értékcsökkenésnek? Igénybe veheti-e a kisvállalkozói kedvezményt, és milyen összegben?

Kérdés: Társaságunk 500,5 kWpvisz-watt védelmes kiserőművet építtet. A vállalkozó egy szerződésben, fix díjban vállalta a BHTR-állomás és a szerkezetek építését és tervezését. A napelemes rendszerhez az önkormányzat szakhatósági, illetve közútkezelői és tulajdonosi hozzájárulást adott, a kormányhivataltól pedig a napelemrendszerhez kapcsolódó földkábelszakaszok és a transzformátorállomás építésére építési engedélyt kaptunk.
Ezt követően a kérdező idézi az Áfa-tv. 142. §-ához adott magyarázatot, és azt kérdezi: A fentiek alapján az adott munka fordított áfa alá tartozik-e, vagy az egyenes adózás alá? A napelemes rendszer a gépek energiaellátásának egy részét fogja biztosítani. Építményként vagy gép-berendezésként kell a napelemes rendszert aktiválni? Milyen amortizációs kulccsal lehet elszámolni a számvitelben, illetve a társasági adóban?

Kérdés: A kft. haszonélvezeti jogot vásárolt úgy, hogy a társaság magánszemély tulajdonosai vásárolták meg az ingatlant, az általuk alapított kft. pedig a haszonélvezeti jogot. A haszonélvezet alapításáért az ingatlan volt tulajdonosa részére a kft. ellenértéket fizetett. A vétel és a haszonélvezeti jog alapítását követően a tulajdonosok a végelszámolás mellett döntöttek. Mi a teendő a haszonélvezeti joggal a végelszámolás során? Hogyan vezetjük ki? Keletkezik-e a magánszemély tulajdonosoknak adófizetési kötelezettségük?

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?

Kérdés: A társaság beruházáshoz kapott előleget. A több évig folyt beruházás befejezésekor (aktiválásakor) a támogató véglegesíti a támogatást (az előleg pénzügyileg kiegészül a támogatás végleges összegére, előfordulhat az is, hogy az előlegből vissza kell fizetni). A projekt fenntartási időszaka alatt felmerülhet olyan esemény, amelynek hatására a támogatás összegéből vissza kell fizetni. Az előleget kötelezettségként kell nyilvántartani. Mi az a bizonylat, amelynek hatására az előleg megszűnik, és támogatásként kell elszámolni? Hogyan kell elszámolni az ezt követően utalt összeget? Az egyéb bevételt el kell határolni, majd az eszköz élettartama alatt évente fel kell oldani. A bevétel elhatárolása mikor, milyen bizonylat alapján történik? Ha a bevétel elhatárolása különböző időpontokban valósul meg, hogyan kell a feloldást szabályozni? Mi a helyzet akkor, ha az értékcsökkenési leírás elszámolása már megkezdődött, a bevétel elhatárolása viszont még nem történt meg? Az esetleges támogatás-visszafizetést hogyan kell kezelni a feloldás során?