Lakásbérbeadás egyéni vállalkozásban

Kérdés: Az egyéni vállalkozó főtevékenysége árufuvarozás. Bővítette tevékenységi körét a 702001 lakásbérbeadás, albérlet jogcímen. A tevékenység megkezdéséhez vásárolt egy új építésű lakást. Ennek a lakásnak a bekerülési értéke figyelembe vehető-e: a kisvállalkozói kedvezmény, az osztalékalap, az áfa-visszatérítés során, valamint a lakás üzemeltetési költségei, bútorzatai, felszerelési tárgyai milyen módon könyvelhetőek le? Későbbiekben, ha a vállalkozásból kivonja a lakást, milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót?
Részlet a válaszából: […] Kisvállalkozói kedvezményA kisvállalkozói kedvezmény csak korábban még használatbanem vett, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemicélú ingatlan (ide nem érve az üzemkörön kívüli ingatlant), valamint a korábbanüzembe nem helyezett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Számlázás cégbejegyzés után kiválásnál

Kérdés: A betéti társaságból kiválással egy kft. jött létre, melyet a cégbíróság 2005. májusában jegyzett be. A fuvarozással foglalkozó betéti társaság számos kamionnal és pótkocsival rendelkezett, üzemanyagkártyára tankoltak, fizették a megvásárolt autópálya-matricákat is. A cégbírósági bejegyzés után is a számlákat a betéti társaság állította ki, fizette az említett tételeket, mivel a kiválással létrejött jogutód tulajdonába kerülő járművekhez még nem álltak a kft. rendelkezésére a forgalmi és az egyéb engedélyek. Erre augusztus végéig kellett várni, az üzemanyagkártyák átnevesítése pedig szeptember végére fejeződött be. Helyesen járunk-e el, ha a cégbejegyzés és a különböző átírások időszaka alatt: – a fuvarokat a bt. számlázza ki, a kft. pedig a bt. felé bérleti díjat számláz, amely az elszámolt értékcsökkenési leírásra nyújt fedezetet a kft.-nél; – a bt. a befogadott üzemanyag és egyéb tételek számlázott összegeit továbbszámlázza a kft. felé, – a kiváló társaság eszközeihez kapcsolódó lízingdíj törlesztőrészletét a bt. követelésként könyveli a kft.-vel szemben, a kft. pedig könyveli a tőketörlesztést és a kamatot; – kompenzálhatják-e a tételek egymást pénzügyi rendezés nélkül?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, hogy a válasz a kívülállószámára is egyrészt egyértelmű legyen, másrészt tanulságként is szolgáljonarra, hogy az átalakulást (az adott esetben a kiválást) alaposabban elő kellkészíteni. Az Szt. 141. §-a alapján az átalakulás (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Saját vállalkozásban végzett beruházás elszámolása

Kérdés: Társaságunk év közben elsődlegesen a költségszámlákra könyvel, készletszámlákat nem vezet. A saját vállalkozásban végzett beruházásoknál is így járhatunk el? A beszerzések 582. számlán történő gyűjtése megfelelő? A saját vállalkozásban végzett beruházások könyvelésére vonatkozóan kérünk tájékoztatást?
Részlet a válaszából: […] Először a konkrét kérdésre válaszolunk. A sajátvállalkozásban végzett beruházáshoz beszerzett anyagokat is azok beépítésekor,felhasználásakor anyagköltségként kell elszámolni, de elkülönítetten azanyagköltségen belül külön ki kell mutatni. Így – amennyiben év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Közösen végzett kutatás-fejlesztés támogatásának elszámolása

Kérdés: Cégünk – konzorciumi tagként – a műegyetemmel közösen kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. A kutatás költségeit saját erőből és költségvetési támogatásból fedezzük. A támogatást előleg formájában kapjuk. Ezt az előleget a számlák alapján a költségvetésből a tényleges támogatási összegre kiegészítik. A támogatást anyagbeszerzésre, bérre, szolgáltatásra, valamint tárgyi eszköz beszerzésére bontják meg. A kutatás-fejlesztés során adóköteles árbevétel nem keletkezik, a kutatás-fejlesztés költségeit a felmerüléskor elszámoljuk költségként? A fentiekből az áfaarányosításnál mit kell figyelembe venni? A támogatásként kapott előleget hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a kérdésben foglaltakat pontosítani kell.Az adott esetben a közösen végzett kutatás-fejlesztés aztjelenti, hogy a kutatás-fejlesztést részben a kérdező cég végzi, nála merül fela felhasznált anyag költsége, a kutatást-fejlesztést végzők bére, bérjáruléka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Üzleti vagy cégérték terven felüli leírása

Kérdés: Az anyavállalat a "B" leányvállalatban 90%-kal, a "C"-ben 49%-kal rendelkezik, amikor 2002-ben megveszi a "C" leányvállalatban lévő 51%-os üzletrészt a jövőbeni gazdasági haszon reményében lényegesen magasabb áron, mint az a saját tőke arányában indokolt lenne. A különbözetet üzleti vagy cégértékként mutatja ki, amelyet 15 év alatt tervez leírni. A "C" leányvállalat azonban már 2002-ben a piaci változások miatt veszteséges lesz, és veszteséget mutat ki 2003-ban is. Az anyavállalat 2003 júniusában terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2003-ban az anyavállalat megvásárolta a "B" leányvállalatban lévő 10%-os üzletrészt is, lényegesen magasabb áron, mint a sajáttőke-részesedésre jutó értéke. Kimutatható-e üzleti vagy cégérték? Az anyavállalat könyv szerinti értéken 2003 júliusában beolvadt a "B" leányvállalatba. A fenti esetben lehetett-e az üzleti vagy cégérték után terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Vagy átalakuláskor azt a saját tőkével szemben kell kivezetni? Ha emiatt az anyavállalat saját tőkéje a 3 millió Ft alá csökken, fel kell-e azt előbb tölteni, és csak utána tud könyv szerinti értékkel átalakulni?
Részlet a válaszából: […] A választ kezdjük az egyszerűbbel! A "B" leányvállalat10%-os üzletrészének megvásárlásakor üzleti vagy cégértéket nem lehet kimutatni!A "C" leányvállalat 51%-os üzletrészének megvásárlásakor avételár és az 51%-os befektetésre jutó saját tőke értéke közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása

Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
  Eredeti Ráépített Új Arány %
Telek 50 50 100 10
Épület 150 750 900 90
Összesen: 200 800 1000 100
Arány % 20 80 100  
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az osztatlan közöstulajdon Ptk. szerinti értelmezéséből és az osztatlan közös tulajdonba tartozóeszközök elkülönítésének, elszámolásának számviteli előírásaiból a kérdésekreeltérő tartalmi válasz adódik. A Ptk. 137. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Zsaluzáshoz használt eszközök nyilvántartása és elszámolása

Kérdés: A társaság építőipari kivitelezéshez 3 millió Ft-ért vásárolt zsaluzáshoz fa- és fémelemeket. Darabonkénti egységáruk – a tárolóláda és paletta kivételével – 10 ezer Ft alatti. Helyes-e, ha a felhasználáskor azonnal költségként elszámoljuk? Az 50 ezer Ft alatti tárgyi eszközökre vonatkozó előírások szerint vagy anyagköltségként? Az év végén meglévőket készletre kell venni?
Részlet a válaszából: […] A zsaluzáshoz használt fa- és fémelemeket is az Szt. 23.§-ának (4) bekezdése szerint kell rendeltetésük és használatuk alapján abefektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé sorolni. A zsaluzáshozhasznált fa- és fémelemek – általában – a vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

"Support" csomag elszámolása

Kérdés: Társaságunk új szerver vásárlásakor a hardveren és a rendszerszoftveren kívül megvásárolt egy ún. "Support" csomagot is. A csomag megvásárlásával a számítógépek szokásos 1 éves garanciaideje 3 évre meghosszabbodott, illetve a szervizelő cég köteles ebben a 3 éves időszakban a javítást munkanapokon 4 órán belül megkezdeni. Acsomag ára a számlában külön szerepel. Mi a "Support" csomag helyes számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A "Support" csomag megvásárlásával – a kérdés szerint – atársaság megszerezte azt a jogot, hogy a szervizelő cég 3 évig köteles aszámítógépek javítását 4 órán belül megkezdeni. Így a "Support" csomagellenértékét az immateriális javak között vagyoni értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás

Kérdés: Tárgyi adómentes és áfaköteles tevékenységet is végző társaság bérelt ingatlanon végez vásárolt anyaggal, saját munkaerővel felújítást. A felújítás aktiválása lehetséges-e a bérelt ingatlanon saját rezsis beruházásként, és erre vonatkozik-e a Tao-tv. 6%-os értékcsökkenési leírási kulcsa? Az áfabevallásban fel kell-e tüntetni saját vállalkozásban végzett beruházásként?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítása bérbe vett ingatlanon is elvégezhető a saját vállalkozásban végzett beruházásszabályainak megfelelően. Ezen felújítás tényleges költségeit (ideértve afelhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékét is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Jóteljesítési garancia

Kérdés: Építőipari szolgáltatás esetén a jóteljesítési garancia címén visszatartott összeg rendezése, ha a kivitelező helyesbítő számlával ad engedményt. Hogyan kell könyvelni és elszámolni a vevőnél és a kivitelezőnél? Az 1813. kérdésre adott válasz erre csak részben válaszolt. Áfavonzata lesz?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 89. számában az 1813. számú kérdésreadott válasz lényegében – a kérdéshez kapcsolódóan – arról szól, hogy akár arészszámlában, akár a végszámlában van jóteljesítési garancia címénvisszatartás, a visszatartás összegével nem csökkenthető a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.
1
69
70
71
93