Könyvtári könyvek minősítése

Kérdés: Az alapítvány tevékenysége könyvtári szolgáltatás, a lakosság részére könyvek kölcsönzése. Csak közhasznú tevékenységet végez, kettős könyvvitelt vezet. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a kölcsönzésre beszerzett könyveket azonnal anyagköltségként elszámolják? Azt az eredménykimutatásban szerepeltetik teljes összegében, és készletet nem mutatnak ki? Esetleg immateriális javak között kellene állományba venni, és azután értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy az Szt. tételes előírásaivalellentétes az a gyakorlat, mely szerint a beszerzett könyveket azonnal (abeszerzéskor) anyagköltségként számolják el.Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése alapján az eszközöketrendeltetésük, használatuk alapján kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Később kapott támogatás elszámolása

Kérdés: A kft. 2005-ben gépet vásárolt pénzügyi lízing keretében, ehhez támogatást kért. A pályázati támogatási szerződést 2005-ben kötötték meg. A támogatás összege a beruházás 50%-a. A társaság a gép beszerzésekor az áfának az 50%-át igényelte vissza, a vissza nem igényelhető áfát a gép bekerülési értékében aktiválta, 2005. 08. 31-én. Ettől az időponttól értékcsökkenési leírást számolt el költségként. A támogatás negyedévente igényelhető a lízingcég bekérő levelei alapján. Az eddig benyújtott támogatási igényeket a minisztérium még nem folyósította. A támogatás elszámolása érinti-e a 2005. évet, ha annak pénzügyi rendezése a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik? 2006-ban menynyi rendkívüli eredményt kell elszámolni? Helyesen járt-e el a társaság, amikor a beérkező számlákból csak a támogatással arányos áfát nem igényelte vissza?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert abban részben benne van aválasz is.Az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján afejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatástcsak a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg (T 384 – K 9894) lehet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Minőségbiztosítási rendszer elszámolása

Kérdés: Az ISO 9000 minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos díjat átszervezésként aktiválta a társaság. Az ISO bevezetésével kapcsolatos szerződést a társaság 2004-ben kötötte, amelyre 2005-ben támogatást kapott. A kapott támogatás áfaarányosítás alá tartozik-e? Az alapítás-átszervezés öt évre elszámolt értékcsökkenésével arányban kell-e a kapott támogatás elhatárolását elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből egyértelműen nem derül ki, a minőségbiztosításirendszer bevezetésével kapcsolatos költségeket alapítás-átszervezésköltségeként 2004-ben vagy 2005-ben aktiválták. Ha már 2004-ben aktivált a társaság (annak ismeretében, hogy2005-ben támogatást fog kapni),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon

Kérdés: Meglévő raktárépületből ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon. Az elvégzett munka 60 százaléka a tulajdonos felé – megállapodás alapján – kiszámlázásra került. Ez az összeg a havonta számlázott és fizetendő bérleti díjba beszámításra kerül. Hogyan kell elszámolni az üzem kialakításának költségeit? Hogyan kell elszámolni a meg nem térült 40, illetve a kiszámlázott 60 százalék értékű munkákat?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja szerint beruházása meglévő tárgyi eszköz rendeltetésének megváltoztatását, átalakításáteredményező tevékenység, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyébtevékenységekkel (például a tervezéssel) együtt. Így a meglévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Közös tulajdonú ingatlan üzemeltetése

Kérdés: Több társas vállalkozás közös tulajdonában van az osztatlan közös tulajdonú ingatlan. A tulajdoni hányadok a tulajdonosok könyveiben szerepelnek, ők számolják el a tulajdoni hányaduknak megfelelő értékcsökkenési leírást. Az egyik tulajdonos a többi tulajdonossal kötött üzemeltetési szerződés alapján végzi az ingatlan kezelését, üzemeltetését (bérbeadás, karbantartás, közüzemi díjak), kiszámlázza a bérleti díjakat, viseli elsődlegesen az üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket. Megvalósul-e ez esetben a közös üzemeltetés, és ennek megfelelően történhet az eredményátadás? Vagy a tulajdonosok az üzemeltető felé bérleti díjat számláznak, az üzemeltető pedig a költségeket számlázza a tulajdoni hányadok arányában?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. nem tartalmaz értelmező rendelkezést a közösüzemeltetésre, a közös tevékenységre vonatkozóan.A közös üzemeltetés jellemzője az, hogy az adott ingatlan(épület) rendszeres használatát az üzemeltető a közös üzemeltetésben résztvevők részére biztosítja, a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: A Számviteli Levelek 85. számában, az 1747. kérdésre adott válaszban a példa levezetésében – úgy tűnik – számítási hiba van. A példában 17 millióval magasabb a felértékelés utáni bruttó érték, és csak 10 millióval nagyobb összeg után kell adózni?
Részlet a válaszából: […] Igaza van a kérdést feltevőnek. A számviteli elszámolásokbanmás mértékű a terv szerinti értékcsökkenési leírás, mint a Tao-tv. szerinti, ésnem a bruttó értékek közötti különbözet lesz az adóalapot növelő tétel, hanem afelértékelés utáni bruttó és az átalakulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Felújítási hányad számvitele, adózása

Kérdés: A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint a szövetkezeti közös tulajdonban lévő épületrészek felújítására befizetett összegeket végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni, és a még fel nem használt összegeket halasztott bevételként kell kimutatni. Mit kell érteni itt felhasználáson? Ha a szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlanrészt a lakásszövetkezet nem vette állományba, akkor a felújítás értékét mire kell aktiválni? A felújítást mikor kell a tagoknak áfával számlázni?
Részlet a válaszából: […] A közös tulajdonban lévő épületrészek felújítására aszövetkezeti tagok által befizetett összeget a lakásszövetkezet véglegesenátvett pénzeszközként könyveli, a kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezet arendkívüli bevételekkel szemben, amelyet halasztott bevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Személyes vagyon értékesítése egyéni vállalkozásának

Kérdés: Egyéni vállalkozó és házastársa személyes tulajdonában van egy lakóingatlan (telek és lakóház). Az egyéni vállalkozó az ingatlanon kizárólag a vállalkozási tevékenységet szolgáló beruházást kíván megvalósítani (szolgáltatóházat építeni). Ehhez a lakóházat le kell bontani. Ha az ingatlan kívülálló személyé lenne, a vállalkozó megvásárolhatná. Az egyéni vállalkozó az Szja-tv. szerint külön adózik a vállalkozásból származó jövedelme és külön a magánszemélyként realizált jövedelme után. Megvásárolhatja-e az egyéni vállalkozó – piaci áron – a saját személyes tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban a nevükön szereplő ingatlant (ingatlanrészt)? Létrejöhet-e erre adásvételi szerződés [tulajdonosváltozás, rendeltetésváltozás (földhivatal]), az eladóknál illetékkötelezettség (illetékhivatal)]? Ha az adásvétel nem értelmezhető, akkor a vállalkozó a bontás és az építés költségeit idegen ingatlanon végzett saját beruházásként számolja el? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó esetében nem értelmezett a cégvagyon,így a saját személyes tulajdonában lévő ingatlant nem tudja az egyénivállalkozásának eladni. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó a bontás és az építésköltségeit idegen ingatlanon végzett saját beruházásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Bányaterület bérleti díja, kapcsolódó eszközök értékcsökkenése

Kérdés: A cég 10 évre földterületet vett bérbe. A bérleti díjat előre kifizették és elhatárolták. A terület agyagkibányászásra is alkalmas, és lehetőség nyílt nagyobb mennyiségű agyagértékesítésre, amelyre szerződést is kötöttek. Ennek alapján, két-három éven át az árbevétel jelentősen magasabb lesz a szokásosnál, majd a bevétel lényegesen csökken. A bérleti díj mellett pluszkiadások is felmerülnek (pl. a földterület művelés alóli kivonása miatt földvédelmi járulék, villamosvezeték-áthelyezési költség, amelyek tárgyi eszközként lettek nyilvántartásba véve). Kérdés, hogy az elhatárolt bérleti díjnak az évekkel arányos része vagy a várható árbevétellel arányos része számolható el egy-egy évben költségként, illetve hogy az ingatlanok között állományba vett földvédelmi járulék, illetve a villamos vezeték esetében az idegen ingatlanon végzett beruházásra előírt 6 százalék értékcsökkenési leírást kell alkalmazni, vagy lehet a bányászatra [a Tao-tv. 1. számú mellékletének 5/d) pontjában] előírt leírást érvényesíteni az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás meghatározására?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert arra nem lehet egyértelműigennel vagy nemmel válaszolni. A 10 évre előre kifizetett bérleti díj időbeli elhatárolásaa gyakorlati életben nem jellemző. Az adott esetben sem a klasszikus értelembenvett bérleti díjról van szó, nem a földterület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Tehéntartás szaporulatának elszámolása

Kérdés: Kérem, hogy a tehéntartás során keletkező szaporulat, majd ennek a tenyésztésbe állításának könyvelési tételeit szíveskedjenek részemre levezetni!
Részlet a válaszából: […] A tehéntartás szaporulata a borjú, amelyet elszámolásiegységáron számított értéken indokolt a születésekor készletre venni (T 241 – K581). Az elszámolási egységárat az aktuális eladási árból visszaszámítottközvetlen önköltség alapján célszerű kialakítani. A borjú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.
1
69
70
71
95