2657 talált állásfoglalás az értékesítés kifejezésre

Kérdés: Evaalany bt. főtevékenységét érvényes telepengedély stb. nélkül nem tudja folytatni. Árbevétele nem lesz, adó- és járulékkötelezettsége nincs. Egyszerűen "elhal", vagy mi a teendője a máshol biztosított beltagnak?

Kérdés: Az Szt.-t módosító 2004. évi XCIX. törvényt olvasva, úgy tűnik föl, változott az exportértékesítés és az importbeszerzés fogalma. Ezen változások azonban nem jelentenek közeledést az Áfa-tv. szerinti exportértékesítéshez, importbeszerzéshez. Igaz ez?

Kérdés: Ha több részletben kerül kifizetésre a vételár, akkor a 2005. évtől hatályos új szabályok szerint az adott részletfizetések időpontjában, az adott részösszeg tekintetében kell az adót megfizetni? Ha feltételtől függő a vételár teljes összegének teljesítése, akkor a teljes – még kifizetésre nem került részt is beleértve – összeg után kell az adót megfizetni? (Az adófizetés megelőzi az adott jövedelemrész tényleges kézhezvétele időpontját?)

Kérdés: A 100 százalékban önkormányzati tulajdonú kft.-t azért hozták létre, hogy a piacot felépítse, majd üzemeltesse. A beruházást egyrészt a piacon lévő üzlethelyiségek 50 éves bérleti jogának értékesítéséből befolyt, másrészt az önkormányzat által átadott pénzeszközökből finanszírozták. A bérleti jog címen befolyt bevételt halasztott bevételként számolták el, amelyből 2 százalék kerül évenként feloldásra, összhangban az építményekre elszámolt amortizációval. A képviselő-testület olyan határozatot hozott, mely szerint a kft. az önkormányzattól kapott pénzt a pénzmozgással egyidejűleg köteles a tőketartalékba helyezni. A tulajdonos önkormányzat – ezt követően – módosította az alapító okiratot, a jegyzett tőkét megemelte a tőketartalékkal szemben. Helyes volt-e a képviselő-testület döntése, illetve az önkormányzat tőkeemelése? Elhatárolható-e az üzlethelyiségek 50 éves bérleti jogának értékesítéséből befolyó bevétel?

Kérdés: Engedélyek alapján földgázközüzemi-szerződés megkötését kezdeményeztük vevőinkkel. Egyik vevőnknél ez sikertelennek bizonyult. A cél elérése érdekében a hatályos jogszabályokban foglalt jogkövetkezményeket is alkalmaztunk, pótdíjat számláztunk ki. A pótdíj jogalapja szerződés nélküli vételezés, mértéke a gázdíj háromszorosa. A pótdíjról a számlát 15%-os áfa felszámításával állítottuk ki. Helyesen jártunk-e el? A vevő sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem ismerte el a pótdíjat.

Kérdés: Három magánszemély (az Y kft. tulajdonosai) kölcsönt adott X kft.-nek. X kft. a kölcsönt nem tudta visszafizetni, ezért értékesített Y kft. nevére egy tárgyi eszközt az engedményezési megállapodás keretében. Ezzel a három magánszemély és a két kft. egymás közötti követelése megszűnt. Y kft.-nél a szállítói kötelezettség helyett tagi hitel marad. Visszaigényelhető-e az áfa Y kft.-nél, ha azt bevételszerző tevékenységhez használja? Hogyan kell az engedményezést könyvelni?

Kérdés: A filmgyártással foglalkozó cég bevételének nagyobbik részét pályázat útján nyeri el, támogatók az ORTT, a filmszövetség, a tv-társaságok. Az elszámolások szigorú ellenőrzés mellett történnek. A támogatásokat egyéb bevételként könyveljük. A tevékenység árbevétele két év átlagában meghaladja az 50 millió forintot. Kell-e a cégnek könyvvizsgálót választania, ha a bevétel nem árbevételként, hanem egyéb bevételként került könyvelésre?

Kérdés: A hitelintézet – zálogjogával élve – végrehajtási árverésen értékesíti az adós ingatlanát. Az adós is, a vevő is kft. A hitelintézetnél fennálló tartozás 20 millió forint, az árverési vételár 35 millió forint. Kinek kell a számlát kiállítania, milyen öszszegben, milyen áfatartalommal?

Kérdés: A vállalkozás autóipari alkatrészeket gyárt, amelyeket Németországban értékesít. A termékeket az általunk megrendelt belföldi fuvarozó cég szállítja a vevőhöz. Az uniós csatlakozást megelőzően a fuvarozásról kiállított számlán belföldi és külföldi útszakaszra bontotta a költséget. A csatlakozást követően nem bontja meg, mivel a külföldi útszakaszra is 25 százalékos áfát számít fel. Az Szt. vonatkozó előírásait hogyan tudjuk teljesíteni, mikor járunk el helyesen?

Kérdés: Egy kft. 2001. március 1-jén vásárolt egy személygépkocsit. Az áfáját – mivel nem is lehetett – nem igényelte vissza. A társaság 2003. január 1-jén az egyszerűsített vállalkozói adózási formát választotta. 2004. március 1-jén – az immár 3 éves – személygépkocsit értékesítette. A számlát az előírások szerint áfával növelt értéken számlázta, és a teljes számlaértéket figyelembe vette a 2004. I. negyedévi evaalapjánál, ami után megfizette az adót. Kell-e áfát fizetnie? Ha igen, alkalmazható-e a 60 hónapos megosztási szabály?