Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem

Kérdés: A lakóingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításánál minden esetben a tulajdoni hányad szerinti megosztást kell alkalmazni több tulajdonostárs esetén? Egy házaspár telket vásárolt 2007-ben, amelyre közösen lakóházat építettek, ennek 50-50 százalékban voltak a tulajdonosai. A házba viszont már nem költöztek be, mert közben elváltak. A váláskor a vagyonmegosztás során rögzítették, hogy közösen értékesítik az ingatlant. A feleség még az esküvő előtt rendelkezett egy lakással, amelyet értékesített. Ebből származó bevételét is az új családi ház építésére fordították, ezért úgy egyeztek meg, hogy a bevétel 80 százalékát ő kapja meg, 20 százalékát pedig a volt férj. Ebben az esetben a jövedelem kiszámításakor milyen arányban kell a bevételt és a szerzési értéket megosztani?
Részlet a válaszából: […]  A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében, közöstulajdon esetén – a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogikorlátozások hiányában – az ingó vagyontárgy, az ingatlan átruházásából,bérbeadásából, a vagyoni értékű jog visszterhes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Örökölt üzletrész személyi jövedelemadója

Kérdés: Ha az üzletrész öröklése illetékmentes, kell-e szja-t fizetni, ha igen, mikor keletkezik a kötelezettség, és milyen mértékkel adóznak az örökösök?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint adómentes a magánszemély által örökség,hagyomány vagy meghagyás címén megszerzett vagyoni érték, akkor is, hailletékmentes. Adókötelezettség az így szerzett értékpapír elidegenítésekorkeletkezik. Az öröklésiilleték-mentességet élvező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Egészségügyi hozzájárulás tőzsdei ügyleteknél

Kérdés: A tőzsdei értékpapír elidegenítéséből származó jövedelem alapján keletkezik-e eho-fizetési kötelezettség a magánszemélynél? Amennyiben igen, akkor a brókercégnek kell-e ezt az ügylet realizálásakor levonnia?
Részlet a válaszából: […] A tőzsdei ügyletekből származó jövedelemhez kapcsolódószemélyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget az Szja-tv. 67/A. §-aszabályozza, meghatározva azt is, hogy mit tekint tőzsdei ügyletekből származójövedelemnek.Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése tartalmazza azt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Beltag tőkeemelésének adója

Kérdés: Egy bt. 20 E Ft törzstőkével rendelkezik, s kft.-vé szeretne alakulni. Van kb. 8 M Ft eredménytartaléka. A kft.-hez szükséges 3 M Ft törzstőkét az eredménytartalékból kívánja feltölteni. A bt.-nek egy beltagja és egy kültagja van. A beltag az ügyvezető. Mennyi osztalékadót kell fizetnie a beltagnak? Az Szja-tv. 66. §-a szerint 20 százalékot vagy többet?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tagjainak a tagi, tulajdonosi jogviszonyukra tekintettel kapott jövedelme osztaléknak minősül, amely után az adó mértéke 20 vagy 35 százalék az Szja-tv. 66. §-a alapján.2004. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Értékpapír-elidegenítés

Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem egészen egyértelmű, nem derül ki pontosan, hogy ki értékesíti a részvényt. Tekintettel arra azonban, hogy szja-kötelezettségre vonatkozik a kérdés, feltehetően a magánszemélyek adják el a részvényt az rt.-nek, más magánszemélynek, más nem magánszemélynek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Értékpapírok árfolyamvesztesége

Kérdés: Forgatási céllal vett értékpapír lejáratakor, illetve piaci értéken (napi áron) történő értékesítése esetén – amennyiben árfolyamveszteség keletkezik – a 2001. évi társasági adó alapját meg kell-e növelni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 85. §-a szerint árfolyamveszteségként kell kimutatni a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti – veszteség jellegű – különbözetet az értékesítéskor, a beváltáskor, függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Kárpótlási jegy árfolyamvesztesége

Kérdés: A kárpótlási jegy értékesítésén elért veszteséget milyen esetben kell nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek (ráfordításnak) tekinteni?
Részlet a válaszából: […] A kárpótlási jegy a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 5. §-ának (2) bekezdése szerint bemutatóra szóló, átruházható, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.