391 talált állásfoglalás az értékvesztés kifejezésre

Kérdés: Az adott belföldi társaság forintban vezeti a könyvelését. Ez a társaság 2021-ben egy külföldi társaságban fennálló részesedést vásárolt 600.000 USD-ért (a bekerülési érték devizában az anyavállalatnál), és így annak 100%-os anyavállalatává vált. Amegvásárolt részesedés névértéke, euróban meghatározott jegyzett tőkéje 10.000 euró. Az Szt. szerint a külföldi pénzértéken kifejezett részesedések értékét a mérlegfordulónapi választott árfolyamon számított forintértékre kell átértékelni az üzleti év végén. Emellett egy részesedés devizás tételnek történő minősítését az határozza meg, hogy a részesedés névértéke milyen pénznemben van meghatározva. Hogyan kell meghatározni a részesedés év végi forintértékét az adott körülmények ismeretében? 10.000 eurót kell átszámítani a fordulónapi árfolyammal, és egy nagy összegű árfolyamveszteséget elszámolni? Amennyiben igen, ez nem sérti a megbízható és valós kép követelményét a 2021. évi beszámoló tekintetében?

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.

Kérdés: A külföldről beszerzett EXW-paritással megvásárolt, független fuvarozóval Magyarországra szállított termék szállítási díja a beszerzési ár részét képezi-e, szállítási költségét lehet a beszerzési árral együtt az elábére könyvelni, és ezáltal az iparűzési adó összegét csökkenteni?

Kérdés: A 8060. számú kérdésre adott válaszukra hivatkozva kérdezem: Szükséges-e (folyószámlán lévő pénzeszközre) bankbetétre értékvesztést elszámolni, ha a bank végelszámolása a mérlegfordulónap után, és egyik esetben a mérlegkészítés napja előtt, a másik esetben a mérlegkészítés napja után indult? Kérem, válaszukban arra is térjenek ki, hogy egyéb ráfordításként kell-e elszámolni!

Kérdés: Kedvezményezett átalakulással kapcsolatban kérdezem: Az ügyletben minden társaság belföldi adóalany. "Anya" 100%-os tulajdonosa "A" társaságnak, könyveiben 10 M Ft értéken tartja nyilván. "A" társaság 100%-ban tulajdonosa "B" társaságnak. "A" és "B" társaság összeolvadásával létrejönne "C" társaság, ennek 100%-os tulajdonosa "Anya". "C" társaság saját tőkéje 30 M Ft lenne. "Anya" társaság könyveiben miként fog megjelenni az összeolvadás? Milyen eredményhatása lesz, illetve kapcsolódik-e hozzá adóalap-módosító tétel? Befolyásol-e bármit, hogy "Anya" az "A" társaságot annak szerzésekor a NAV felé jogszerűen bejelentett részesedésként bejelentette?

Kérdés: A kft. zrt.-vé alakul át. A kft. záró vagyonmérlegében szereplő vevőkkel szembeni követelések egy részére értékvesztés került elszámolásra még az átalakulás előtti hónapokban. A zrt. nyitó analitikájában ezen követeléseket milyen értéken kell nyilvántartásba venni: az értékvesztéssel csökkentett értéken (vagyis ez lesz az új bekerülési érték), vagy továbbra is az eredeti bekerülési értéken (külön nyilvántartva az értékvesztést is)? Előbbi esetén, amennyiben a vevő végül mégis fizet, az értékvesztés összegét egyéb bevételként kell elszámolni, és a társaságiadó-alap számításánál csökkentő tételként figyelembe lehet venni? Ha nem fizet, és így a követelés behajthatatlanná válik, az értékvesztés összege figyelembe vehető társaságiadóalap-csökkentő tételként?

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?

Kérdés: Szeretném a véleményüket kérni a szén-dioxid-kereskedelem, az ingyenesen kapott és a vásárolt szén-dioxid-kvóták számvitelével kapcsolatban. Korábban valamilyen támpontot nyújtott az egyik cikk, azóta viszont nagyot változott ez a terület. Egyre csökkenő arányú az ingyenesen kiosztott mennyiség, folyamatosan növekszik a vásárolt kvóta mennyisége és ára. Milyen esetben készlet és milyen esetben eszköz a nyilvántartott kvóta? Hogyan könyveljen az, aki csak a kötelezettség teljesítésére vásárol kvótát, és hogyan az, aki befektetési célból is? Immateriális jószág vagy készlet a kvóta? Milyen nyilvántartási értéket célszerű meghatározni? Időbeli elhatárolás vagy céltartalék a következő év áprilisában visszaadandó mennyiség? És hogyan kell könyvelni a visszaadást?

Kérdés: Ügyfelemnek 2.656.710 Ft-tal tartozott egy cég, amelyre 1.328.355 Ft értékvesztés volt elszámolva. Több évig tartó felszámolási eljárás lezárásaként az ügyfelem a vagyonfelosztás során megkapott 1.380.617 Ft peresített követelést. Miként kell ezt a könyvelésben szerepeltetni? Hogyan vezetem ki az eredeti követelést és az értékvesztést (mivel szemben), és hogyan veszem fel az új követelést? A peresített követelésre kellene elszámolni értékvesztést? (2018 óta volt perben a felszámolt cég.) Semmit nem tudunk a tartozásról és a perről.

Kérdés: Készleteinknél alapesetben a súlyozott beszerzési árat tekintjük nyilvántartási értéknek. Egyik eszközcsoportunk esetében azonban a folyamatosan változó piaci helyzet indokolná a FIFO-módszer alkalmazását. Lehetséges-e készletcsoportonként más-más értékelési elvet alkalmazni, ha azt a számviteli politikában szabályozzuk? Jelen esetben azt mondjuk, hogy a raktári anyagkészletet alapesetben súlyozott átlagáron tartjuk nyilván, viszont ennél az egy külön, kézzel nyilvántartott készletcsoportnál a FIFO-módszert alkalmaznánk, annak a kockázatnak a tudatában, hogy a FIFO-módszer alkalmazásának hátrányai is lehetnek.