Portfóliókezelésbe adás könyvelése

Kérdés: Örömmel olvastam a 422. számban megjelent, 8167. számú, portfóliókezelésbe adás könyveléséről szóló válaszukat. Néhány helyen azonban nem teljesen értek egyet az Önök véleményével. A 2. kérdésre adott válaszuk szerint az értékpapírok évközi adásvételének eredményeként kimutatott bruttó hozamot a portfóliókezelésbe adónál könyvelni kell, jellemzően kamatbevételként, akkor is, ha azt a portfóliókezelő közvetlenül nem utalja át, hanem azt is befekteti. A 7. kérdésre adott válaszuk: év végén a követelésként kimutatott összeg a portfóliókezelő jelentése szerinti összesen értékkel kell, hogy megegyezzen. A 7. kérdésre adott válaszuk alapján csak úgy egyezhet a portfóliókezelő és a kezelésbe adó kimutatása, ha a kezelésbe adó elszámolja az értékpapírok nettó eszközértékének változását is, mivel a portfóliókezelő mindig az adott hó utolsó napján érvényes piaci árfolyamon kimutatott portfólió értékét közli. Ez így helyes? Tudomásom szerint a "sima" értékpapír-vásárlásnál sem szabad átértékelni az értékpapírt az év végi nettó eszközértékre (piaci árra), mivel azt a hozamot nem realizáltuk. A portfóliókezelésnél ezek szerint át kell értékelni? Le kell-e könyvelni az értékpapírok piaci értékének változásából származó nyereséget/veszteséget, és ha nyereség volt, akkor adózni kell utána? Vagy el lehet határolni, mint nem realizált nyereséget/veszteséget? Ha a portfóliókezelő a bekerülési árat közölné az év végi kimutatásban, akkor sem tudok vele egyeztetni, hiszen az eredetileg portfóliókezelésbe adott összegből a portfóliókezelő már adott-vett papírokat, az elért nyereségen újabb papírokat vásárolt, így az eredetileg átadott 1 millió euró már 1.000.500 euró lett, és 1.000.900 euró az év végi piaci árra történő átértékelés miatt, miközben a könyveimben csak az eredetileg átadott 1.000.000 euró van. Mivel kellene év végén egyeznie a könyvelésnek? A 2. kérdésre adott válaszuk alapján: a portfóliókezelő havi jelentése alapján az adott havi, adásvételből származó nyereséget/veszteséget el kell számolni akkor is, ha azt a portfóliókezelésbe adó nem kapta meg. Véleményem szerint ez ugyanúgy nem realizált eredmény, mint az előző bekezdésben említett átértékelés, hiszen hiába "kapott" árfolyamnyereséget vagy osztalékot a befektető, mivel az újra befektetésre került, ezért annak realizálása ugyanolyan bizonytalan, mint az összes többi értékpapíré, vagy akár az előző pontban említett piaci értékváltozásból származó árfolyamnyereségé. Mindebből számomra az következne, hogy realizált hozamot csak a portfóliókezelési szerződés megszűnésekor (akár évekkel később) lehetne elszámolni, azonban ha a 4. pontra adott válaszuk alapján a költségeket folyamatosan el kell számolni, akkor hogyan érvényesül az összemérés számviteli alapelv?
Részlet a válaszából: […] ...kell, nem lehet várni a portfóliószerződés megszűnéséig. Ez esetben azonban nincs piaci értéken történő értékelés (legfeljebb értékvesztés elszámolása, ha a piaci értéket tartósan és jelentősen meghaladja a beszerzési érték!).Ha abból indulunk ki, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Részesedések értékelése

Kérdés: Részesedésünk év végi értékelése során a befektetésünkre jutó sajáttőke-rész alapján értékvesztés elszámolása lenne indokolt. Ugyanakkor a vizsgált gazdasági társaság jelentős ingatlan vagyonnal rendelkezik 100%-os támogatásból eredően (szinte a vállalkozás teljes vagyona ebben az ingatlanban testesül meg), ami a számviteli elszámolási szabályok szerint nem jelenik meg a társaság saját tőkéjében. Emiatt aggályosnak tartjuk az értékvesztés elszámolását, mivel meggyőződésünk, hogy a társaság piaci értéke magasabb a számvitelben kimutatott saját tőke értékénél. Figyelembe vehető-e az értékelés során a támogatással létrehozott vagyon a fenntartási időszakban, illetve majd a fenntartási időszak után (ezzel utalva arra, hogy pl. a fenntartási időszak leteltével a támogatással létrehozott vagyon akár értékesíthető is, és ezáltal eredményágon a saját tőkében is megjelenhetne annak növelő hatása)?
Részlet a válaszából: […] ...alapul venni a társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt mint viszonyítási alapot. Ha a különbözet alapján indokolt az értékvesztés elszámolása, mert annak összege jelentős, és tartósnak mutatkozik, akkor az értékvesztést el kell számolni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.
Kapcsolódó címkék:  

Veszteség miatti tőkeleszállítás könyvelése

Kérdés: A Számviteli Levelek egy korábbi számában azt írják: A veszteség miatti tőkeleszállítás közvetlenül nem érinti a tagok befektetésének értékét. A mérlegfordulónapi értékelés során azonban előfordulhat, hogy a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél az Szt. 54. §-a szerinti értékvesztést kell elszámolni. Ez az állásfoglalás az Szt. jelenleg hatályos előírásai szerint is érvényes? Ha igen, mi indokolja a tőkekivonással történő tőkeleszállítástól való megkülönböztetést? Véleményem szerint a veszteség miatti tőkeleszállításnál is célszerű lenne a részesedések értékét véglegesen és nem értékvesztéssel csökkenteni, mivel a részesedés szerinti vállalkozás jegyzett tőkéje ebben az esetben is véglegesen csökken. Mivel a leszállítás veszteségrendezésre történik, itt nem lenne kapott ellenérték, és a teljes összeg a pénzügyi műveletek veszteségeként jelenne meg.
Részlet a válaszából: […] ...leszállítani. (Természetesen, mert már korábban veszteséges volt a társaság, már akkor a tulajdonosnál az Szt. 54. §-a szerint értékvesztést kellett volna elszámolni! A veszteség tőkeleszállítással történő rendezése az, ami a veszteséget okozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Diszkontértékpapírok hozama

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a diszkontértékpapírok hozamát?
Részlet a válaszából: […] ...(az eladási árban lévő kamattal csökkentett összegben): T 384, 366 – K 4798;– a diszkontértékpapír (esetlegesen) elszámolt értékvesztésének kivezetése: T 189 – K 181-185;– könyv szerinti értékének kivezetése: T 4798 – K 181-185;– ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.
Kapcsolódó címke:

Számlavezető bank végelszámolása

Kérdés: 2018. év végén cégünk számlavezető bankjának likviditási problémái miatt a bankszámláinkat befagyasztották, majd 2019. évben megindult a bank végelszámolása. A devizás számlák egyenlegét adott napi árfolyamon forintra átszámították, ebből kifizetésre került az OBA által biztosított 100.000 eurónak megfelelő forintösszeg, az ezután fennmaradt összeget a végelszámoló betétkövetelésként nyilvántartásba vette. A bank végelszámolása várhatóan több évig is eltarthat. A végelszámoló által visszaigazolt betétkövetelést kimutathatjuk a továbbiakban is a pénzeszközök között, vagy át kell vezetni a követelések közé? Az év végén elszámolandó értékvesztést a pénzügyi műveletek ráfordítása vagy az egyéb ráfordítások között kell elszámolni? A társasági adónál növelni kell-e az adóalapot az elszámolt értékvesztés összegével?
Részlet a válaszából: […] ...pénzt és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban.)Ha viszont egyéb követelés, a mérlegfordulónapi értékelés során az értékvesztés összegét az Szt. 55. §-a szerinti adós- (a végelszámolás alatt lévő bank) minősítés alapján kell meghatározni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.
Kapcsolódó címke:

Elszámolóáras nyilvántartás és értékvesztés

Kérdés: A társaság saját termelésű készleteit elszámolóáron tartja nyilván. Az évek során felhalmozott készletekre értékvesztést is elszámolt. Például a 251. Késztermék elszámolóáron: 2000 egység, ebből tárgyévi 400 egység, a 258. KÉK Tartozik 200 egység és a 259. Értékvesztés Követel 1000 egység. A társaság eddig a KÉK értékét a teljes készletre osztotta fel, és így minden egyes készleten lévő késztermék elszámolóára módosult. Ha a tárgyévi KÉK csak a tárgyévi termelésből készleten maradt késztermékek elszámolóárát korrigálja, akkor ugyanannak a termékfajtának évente eltérő elszámolóára lenne. Lehetséges ilyen megoldás? (A nyilvántartás technikailag kivitelezhető lenne, de a készletről történő értékesítés elszámolása hogyan biztosítható?) A jelentős, 50%-os értékvesztést össze lehet-e vezetni az elszámolóárral? És így értékvesztéssel csökkentett elszámolóár lenne? (Vállalkozás szintjén a készlet mérlegértéke nem változik.)
Részlet a válaszából: […] ...nem okozhat problémát.Azt ne tegyék, hogy a készletérték-különbözeti számlán lévő Tartozik egyenleget összevezetik a készletérték értékvesztése számla Követel egyenlegével. Ilyen összevezetés a számviteli törvény tételes előírásaival ellentétes lenne. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Értékvesztés elszámolása garanciális visszatartásra

Kérdés: Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó cégnél a 10 évre szóló garanciális visszatartás összege 10 millió forint. Az egy éven túli kintlévőség összege 30 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? A 2019. évi beszámoló készítésekor céltartalékot képeznénk. Példán keresztül szeretnénk látni, hogyan alakul az adóalap.
Részlet a válaszából: […] ...nem foglalja magában a garanciális visszatartás címén kimutatott követelés összegét. Ez esetben, az adós, a vevő minősítése alapján értékvesztést kell elszámolni (ez azonban nem lehetőség, hanem kötelezettség!), ha a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

Devizaárfolyam megváltoztatása

Kérdés: Társaságunk számviteli politikája szerint 2019. 12. 31-ig a devizás tételeknél a számlavezető pénzintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagát alkalmazza. 2020. január 1-jétől az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamra térünk át. Az áttéréshez kapcsolódóan át kell-e értékelni a 2019. december 31-i devizás, devizaalapú követeléseinket, kötelezettségeinket a január 1-jétől használni szándékozott devizaárfolyamon?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló – értékvesztéssel csökkentett – minden követelést (követelésjellegű aktív időbeli elhatárolást), befektetett pénzügyi eszközt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

Tartozik előjelű számla téves átutalás esetén

Kérdés: A szállító számlája tévedésből kiegyenlítésre került. A belső ellenőrzés megállapította, hogy azokat nem lehetett volna kifizetni. Ezt követően a számlát visszaküldtük a számla kibocsátójának, a könyvelésből kivezettük. A szállító az átutalt összeget nem utalta vissza. A visszajáró pénzt peresítettük, és a tévesen átutalt összegre céltartalékot képeztünk, mivel a számviteli törvény arról rendelkezik, hogy peresített követelést a beszámoló nem tartalmazhat. Mi a teendő a tárgyévben? Hogyan kezeljük ezt a követelést a beszámolóban?
Részlet a válaszából: […] ...igen, milyen eredménnyel? Az érintett szállító egyáltalán fizetőképes-e? Ezek ismeretében és függvényében lehetett vagy kellett volna értékvesztést elszámolni. Értékvesztést elszámolni igen, de céltartalékot képezni nem lehetett, mivel az adott esetben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.
Kapcsolódó címke:

Helyreállítási költségek tűzkár esetén

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
Részlet a válaszából: […] ...a tűz okozta károk megszüntetéséhez, a tűzben megsemmisült eszközök selejtezéséhez, az eszközök értéke csökkenésének értékvesztéskénti, terven felüli értékcsökkenéskénti elszámolásához, másrészt az épületben keletkezett károk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.
1
7
8
9
39