551 talált állásfoglalás az EUR kifejezésre

Kérdés: Cipőboltunk árukészletén euróban és forintban is feltüntetett eladási áron értékesít. Online pénztárgépünk euróban és forintban is képes rögzíteni a bevételeket. Ennek megfelelően euróval történő fizetés esetén eurót tartalmazó nyugtát állít ki a vevő részére. Helyes-e a nagyobb címletű euróval történő vásárlás esetén az euróban, eurócentben történő visszaadás? Elkülönítetten kezeljük a kasszában a forintot és az eurót. A pénztárgép-értékesítő felhívta a figyelmünket, hogy euróban történő vásárlás esetén is csak forintban adhatjuk a visszajárót. Valóban így van? Mi a helyes pénzkezelés és az ennek megfelelő bizonylatolás? Üzletünk nem rendelkezik pénzváltási engedéllyel. A valutapénztárba bevételezett eurót a bevételezés napján meglévő, választott hitelintézeti (MNB) euróárfolyamon átszámított forintban tartjuk nyilván.

Kérdés: Társaságunk élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozik. Értékesítés esetén az árut EUR-raklapon szállítjuk a vevőnek. Az EUR-raklapot a vevőtől vesszük át oly módon, hogy társaságunk állít ki egy bevételi jóváíró számlát az elhozott raklapokról, és értékesítés esetén azt a vevő részére kiszámlázzuk. Ebben az esetben a jóváíró számlát az árbevételszámla Tartozik oldalán könyveljük, és az év végi készletezést is a bevételi számlával szemben tartjuk nyilván. Helyesen jár el a társaság?

Kérdés: Áfaalany, negyedéves bevalló, közösségi adószámmal rendelkezik. Olaszországból vásárolt alkatrészt. A számlát euróban állították ki, adót nem tartalmaz a számla. A termék 27%-os áfás. Az áfabevallás melyik sorában kell szerepeltetni a beszerzést, illetve A 60-as összesítő nyilatkozatot is kell benyújtani? Ha a teljesítés napján érvényes számlavezető bank által alkalmazott eladási árfolyamot alkalmazom, az megfelel a könyvelésben és az áfabevallásban is?

Kérdés: Olvastam, hogy a behajtási költségátalányról új törvény lépett hatályba, amely szerint a kötelezettet terhelő, kereskedelmi ügyletekből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, az MNB – késedelem kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat igényt. Ez a törvényi előírás érdemileg más, mint az eddigi volt, amikor is, ha a vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett késedelembe esett, köteles volt a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak megfelelő forintösszeget fizetni, amelyet a kötelezettnél a kötelezettség kezdőnapján a jogosulttal szembeni kötelezettségként az egyéb ráfordítások közötti elszámolással elő kellett írni. Az új törvény ismeretében mi történjen a könyvekben így kimutatott kötelezettségekkel? Ha a kötelezett nem könyvelt semmit, hogyan érvényesítheti a jövőben a jogosult a behajtási költségátalány miatti követelését stb.?

Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámoló választása esetén a bekerülő devizaösszeget az MNB teljesítés napján érvényes árfolyamán könyveljük, illetve vásárlás esetén amennyiért vettük. A csökkenések könyvelésének szabálya azonban nem egyértelmű. [A kérdező idézi a 398/2012. Korm. rendelet 11. §-ának (6) bekezdését.] Mit jelent a könyv szerinti árfolyam? Ha a FIFO szerint könyvelek, helyesen járok el?

Kérdés: Ügyfelem úgy szerződött májusban a vevőjével, hogy egy terméket nettó 14 000 euró értéken ad el neki, 307 Ft előzetes árfolyamon, amit forintban is meghatároztak a szerződésben. A vevő 6 havi törlesztési lehetőséget is kapott, amelyben a forintban kifejezett összegek szerepelnek a fizetési határidővel. A szállítási szerződésben azonban kikötötték: árfolyam-emelkedés esetén a gép vétel­árát forintban az egyes pénzügyi teljesítések alapján érvényes kereskedelmi banki eladási devizaárfolyamon kell meghatározni. Minden egyes résztörlesztés jóváírásának napján érvényes irányadó árfolyammal számított, euróban meghatározandó résztörlesztésnek tekintendő. A fentiek alapján ügyfelem kiszámolta, hogy járna még neki 71 E Ft árfolyam-különbözet. Egyáltalán lehet ilyet számlázni? Mit javasolnak?

Kérdés: A kft. európénzpiaci befektetési jegyet és tőke­garantált pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. A befektetési jegyek forgalmában év közben nem volt változás. Év végén a banki kivonaton és a külön ügyfélkimutatáson tájékoztatásul közlik a befektetési jegyekre vonatkozó nem realizált hozamot. A befektetési jegyek év végi nem realizált hozama elhatárolásként a pénzügyi bevételek között elszámolható?

Kérdés: Társaságunk az MVH-hoz az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdei közjóléti létesítmények megvalósításához támogatási kérelmet nyújtott be. A támogatási kérelemnek helyt adó határozatban az indokolásban a 66/2013. (VII. 29.) VM rendelet rendelkezéseire utalnak. Ebben a rendeletben a számviteli elszámolás módja nem szerepel. Mivel normatív támogatásról van szó, támogatási szerződéssel nem rendelkezünk. A tőketartalék javára kell elszámolnunk, vagy fejlesztési tartalékként, tehát halasztott bevételként?

Kérdés: Az Szt. 9. §-a (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő – eddig éves beszámolót készítő – konszolidált beszámoló készítésére nem kötelezett anyavállalatnak minősülő kft. készíthet-e a 2015. január 1-jével kezdődő üzleti évtől egyszerűsített éves beszámolót? Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdéséből ugyan az olvasható ki, hogy a konszolidált beszámoló készítésére nem kötelezett anyavállalat sem készíthet egyszerűsített éves beszámolót. Ez azt eredményezi, hogy egy 3 millió forint mérlegfőösszegű, 500 ezer forint árbevétellel rendelkező mikrogazdálkodó társaság sem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha egy másik társaságban 50 százalékot meghaladó tulajdoni részesedése van. Logikus az lenne, ha az Szt. 9. §-ának (3) bekezdésében megfogalmazott korlátozó rendelkezés csak a konszolidált beszámoló készítésére kötelezett anyavállalatra vonatkozna.