521 talált cikk az euró kifejezésre

Kérdés: "Z" kft. hitelszerződést kötött egyéves fu­tam­időre, 2010. 05. 05-én felvett a hitelintézettől 10 000000 Ft-nak megfelelő eurót. A hitelt az euróbankszámlájára megkapta, havonta törlesztette euróban. 2011. évben is törlesztette az aktuális tőkét. A hitelszerződés szerint a hitel utolsó részlete (4,5 millió Ft) egy összegben volt esedékes 2011. 05. 05-én. "Z" kft. ezt a részletet nem tudta kifizetni. A hitelszerződés szerint a "Z" kft. által felvett hitel fedezete az "Y" kft. készfizető kezessége. A hitelintézet érvényesítette a készfizető kezességet, az "Y" kft. bankszámlájáról levonta a 4,5 millió forintnak megfelelő eurót. Ezt a "Z", illetve az "Y" kft.-nél miként kell kimutatni? Jár-e kamat az "Y" kft.-nek? Köteles-e kamatot fizetni a "Z" kft.? Év végén át kell-e értékelni?

Kérdés: Immáron a 3. cégem fut bele az innovációs hozzájárulás fizetésével kapcsolatos ellenőrzésbe. Az alapjogszabály szerint a kisvállalkozások mentesek a járulék fizetése alól. Az egyik cégemnél a létszám ugyan 52 fő, de az árbevétele mindössze 300 millió Ft, ami messze elmarad a 10 millió eurós értékhatártól. Ennek ellenére a revizor szerint fizetési kötelezettség áll fenn. Nekem az a véleményem, hogy a két feltétel egyidejű fennállása esetén kell innovációs járulékot fizetni.

Kérdés: Egyik ügyfelünk vendéglátó-ipari tevékenységet folytat, ennek keretében pékárutermékeket is értékesít, amelyet helyben sütnek. A pék­árut a vállalkozó papírzacskóban adja át a vevőknek, akik vagy elviszik, vagy a vendéglátó-ipari egységben lehetőséget kapnak a helyben fogyasztásra, igénybe véve a helyiségben lévő asztalt, széket, esetleg mosdót stb. Kérdésünk az, hogy ez utóbbi esetben – amikor helyben fogyasztják el a terméket – milyen áfamértéket kell alkalmazni: 18 vagy 25%-osat?

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége növénytermeltetés és -feldolgozás. A termelőktől felvásárolt termelői szárított növénylevelet társaságunk a vevőink igénye szerint feldolgozza, és az előállított saját termelésű készterméket a vevők részére értékesíti. A szükséges alapanyag biztosítása érdekében társaságunk termesztési és felvásárlási szerződést kötött romániai termelőkkel és a tulajdonukban álló termelői csoport – Romániában bejegyzett és működő – vállalkozással, hogy társaságunk részére növényt termeljenek Romániában. Társaságunk a termesztéshez szükséges jelentős értékű vetőmagot (melynek beszerzésével kapcsolatban társaságunkat áfalevonási jog illette meg) térítésmentesen biztosítja a termelők részére azzal, hogy aki nem használja fel az átadott vetőmagot a leszerződött terület beültetésére, annak a fel nem használt vetőmag kiszámlázásra kerül a termelői csoporton keresztül közösségi értékesítés keretében. A termelők által megtermelt és megszárított növénylevelet felvásároljuk. Véleményem szerint: A fenti ügylet keretében a leszerződött terület beültetésére felhasznált vetőmag tekintetében egyfajta bérmunka valósul meg. Társaságunk a térítésmentesen átadott vetőmag értékét anyagköltségként számolja el, ami részét képezi a felvásárolt növényből előállított késztermék önköltségének. A térítésmentes vetőmagátadás vállalkozási célból és tulajdonjog-fenntartással valósul meg, így ez nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek. Következésképpen, az átadott és felhasznált vetőmag értéke után társaságunknál nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, és nem kell társaságiadó-alapot sem módosítani.

Kérdés: A kft.-nek az anyavállalattal szemben 50 000 euró kölcsönkövetelése van, amelynek a 2010. 12. 31-i MNB választott árfolyamával számított forintértéke 13 937 500 Ft. Tulajdonosi döntés alapján a 2010. évi beszámolóban az anyavállalatnak 13 937 500 Ft osztalék miatti kötelezettséget írtak elő. Júliusban úgy döntött a tulajdonos, hogy nem kéri az osztalék átutalását, hanem a két cég közötti nyilatkozat alapján kéri az összevezetést. Mivel a kölcsönt euróban adták, az osztalékot forintban határozták meg, az összevezetést milyen árfolyamon és hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Az Európai Unió tagállamában lévő külföldi vállalkozás fióktelepének milyen letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségei vannak? 2011-től változott a fióktelepekről szóló törvény 12. §-ának (2) bekezdése, mely szerint a fióktelepnek a külföldi vállalkozás számviteli beszámolóját eredeti formájában az elfogadástól számított 60 napon belül kell közzétenni, és letétbe helyezni a céginformációs szolgálatnál (azaz már nem kell hiteles másolat). Ha azonban a fióktelep az Szt. 154/A. §-a szerinti mentesülési lehetőséget választja, azaz a külföldi vállalkozás éves beszámolóját teszi közzé magyar nyelven, a határidő ebben az esetben is a külföldi vállalkozás beszámolójának elfogadásától számított 60 nap. Így két letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség terheli a fióktelepet?

Kérdés: A társaság forintban vezetett könyveiben a veszteség pótlására teljesített befizetést – taggyűlési határozatban rögzített euróösszegben – a banki nap árfolyamán mutatja ki. Amikor áttért forintról euróban történő könyvvezetésre, akkor az új devizában készített nyitó mérlegben a lekötött eredménytartalék során a pótbefizetésnek az átutalt, a visszafizetendő euróösszegnek kell-e szerepelnie, vagy az áttérés napján érvényes árfolyammal átszámított összegnek? Az így kimutatott kötelezettség kevesebb, mint az eredetileg átutalt euróösszeg. Melyik összeg szerepeljen az áttérés utáni nyitó mérlegben?

Kérdés: Szövetkezetünk Szlovákiába értékesített kukoricát 229 euró/tonna áron. Az adásvételi szerződés kelte: 2011. április 13., az áruszállítás időpontjai 2011. április 18. és május 6. között. Teljesítési hely: az eladó telephelye. Az áru ellenértékének az elszámolása euróban történik. Az áru elszállítandó tételének ellenértékét a vevő a szállítás előtt a célországba befizeti, ezt követően, a pénznek a bankba történő megérkezése után történhet az adott tétel szállítása. A kérdés 11 időpontot tartalmaz az euróutalásra és 11 időpontot a szállításra. Hogyan kell a leírt kukoricaeladást számlázni és könyvelni? A számlán mi lesz a kiállítás időpontja, a teljesítés időpontja és a fizetési határidő?

Kérdés: Sokat foglalkoztak már a devizában adott és kapott előlegek elszámolásával és az alkalmazandó árfolyammal. Egyik válaszban sem térnek ki azonban a következőkre: Ha az egyik fél nem utal elő­leget, az csak másnap íródik jóvá a másik fél bankszámláján, emiatt a másik fél által kiállított elő­legszámla a másnapi teljesítési dátumot és árfolyamot fogja alkalmazni, itt már biztosan keletkezik árfolyam-különbözet. Ha az előleget utaló fél a devizában vezetett bankszámlájáról utalja az előleget, akkor a bankszámlájáról könyv szerinti árfolyamon könyveli az utalt összeget, ami biztosan nem egyezik meg az utalás napjára választott MNB-árfolyammal, itt is keletkezik árfolyam-különbözet. Lehetséges, hogy az előlegszámlát nem kellene könyvelni? (A legtöbb könyvelőprogramban az áfa alapja és az áfa összege nem válik el egymástól!) Milyen árfolyamon kell kimutatni az előleget, év közben és az év végi értékeléskor?

Kérdés: Belföldi szállítótól eurós számlát kaptam. Forintban az áfát is feltüntette a szállító. Azt állítom be az áfabevallásba. A számvitelben hogyan könyvelem? A számla szerinti teljesítés időpontja alapján számolom ki a választott árfolyamon az áfaalapot? A szállítót nem a teljesítési időpontban egyenlítem ki, nem euróban, hanem a forintszámlámról. A szállítónál is lesz egy árfolyam-különbözet meg az áfánál is? Ha nyitok egy devizaszámlát a jövőben, és devizában egyenlítem ki a következő szállítómat, akkor a számvitelben milyen árfolyamot kell alkalmaznom?