2194 talált cikk az eva kifejezésre

Kérdés: "X" kft. nem törlesztette a pénzintézettel szembeni tartozását. Ezért a pénzintézet a kölcsönszerződéseket felmondta, és a tartozást egy összegben lejárttá tette. A pénzintézet ezen követelését engedményezési szerződés keretében "Z" kft.-re engedményezte oly módon, hogy "X" kft. – korábbi kölcsönszerződése biztosítékául szolgáló – ingatlanjainak vonatkozásában vételi jogával úgy élt, hogy a vételi jog engedményeseként szintén "Z" kft.-t jelölte meg. A földhivatal a tulajdonosváltozást – "X" kft.-ről "Z" kft.-re – a vételi jog érvényesítése okán, számla kiállítása nélkül – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A fentiek alapján "X" kft. hiteltartozása megszűnt, "X" kft. eszközeit (ingatlanok, tárgyi eszközök, árukészlet) a könyvekből ki kell vezetni, ezen eszközöket "Z" kft. könyveibe fel kell venni és ki kell mutatni "Z" kft. könyveiben az átvállalt kölcsöntartozást is. Kérdéseim: Helyesen értelmezem-e a fentieket, ha az eszközátadást "X" kft. és "Z" kft. közötti adásvételként, a pénzintézet és "Z" kft. között létrejött hitelszerződést engedményezésként kezelem? Áfa szempontjából az új hitelszerződéssel létrejött tartozásátvállalás minősíthető-e "pénzhelyettesítő eszközzel" történt megfizetésnek? Az eszközök átadását áfaköteles termékértékesítésnek kell tekinteni? A beépített ingatlanokat meg kell-e bontani telek és épület értékére? 10 éven belül szükséges-e a korábban levont áfa arányosítás útján történő visszafizetése? A társasági adó szempontjából "X", illetve "Z" kft.-nél milyen adóalap-módosító tételekkel kell számolni? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni? Milyen értéken történjen az eszközök kivezetése, illetve nyilvántartásba vétele? És az engedményezett követelés nyilvántartásba vétele?

Kérdés: Hivatalos utazással kapcsolatosan, amennyiben a munkavállaló nem a cég nevére szóló számlát hoz a kifizetőnek (többnyire külföldön autópályadíj, parkolás, helyi tömegközlekedés), akkor ezt el lehet-e számolni a cég költségei között, vagy a hivatali utazáson részt vett magánszemély tételes költségelszámolás vagy költségátalány alapján kap költségtérítést, és ez esetben a magánszemély az szja-bevallásában számol el ezekkel a tételekkel? Utóbbi esetben a költségtérítést személyi jellegű egyéb kifizetésként kell kezelni?

Kérdés: Gazdasági társaságnál magánszemélytől a Balatonra hajót vásárolna, amelyet tréningek megtartására, ügyfelek fogadására és természetesen munkatársainak az üdülésére is használna. Milyen adókötelezettséget keletkeztetne a fenti tevékenység?

Kérdés: A kft. 2010. 09. 01-től végelszámolás alatt áll. (A tevékenységet lezáró beszámolóját benyújtotta.) A végelszámoló szerint a végelszámolási időszak kb. 2012 közepén fejezhető be. Milyen fordulónappal kell a következő beszámolót a kft.-nek elkészítenie?

Kérdés: A kft. 2010. 05. 31-ével befejezte tevékenységét, 2010. 06. 01-től végelszámolás alatt áll. A tevékenységet lezáró beszámolóját 2010. 05. 31-i fordulónappal elkészítette, az adóbevallást benyújtotta. A társaság tulajdonosa 2010. 08. 15-én úgy döntött, hogy a kft. mégis folytatja a tevékenységét. (Erről a cégbírósági végzés megjött.) Kérdések: a 06. 01. és a 08. 15-i végelszámolás időszakra kell-e bevallást/beszámolót benyújtani, vagy csak elegendő a 06. 01. és a 12. 31. közötti időszakról elkészíteni a bevallást és a beszámolót? A kft. a végelszámolás napjáig áfa és járulék tekintetében havi bevalló volt. Most milyen bevalló lesz?

Kérdés: Társaságunk saját tagjának adott kölcsönt, amit ő nem fizetett vissza. Milyen járulékok, adók terhelik a társaságot és a tagot?

Kérdés: Társaságunk sertés-előállítással, illetve -értékesítéssel foglalkozik. A sertéseket őstermelőktől vásároljuk fel. Az őstermelők egy része felé felvásárlási jegyet állítunk ki, egy részük azonban áfás számlát ad. Ők nem egyéni vállalkozók az adóhivatali nyilvántartás szerint. Kérjük, ismertessék, hogy az általuk kibocsátott bizonylatoknak az értékesítés áfatörvényben előírt adatain kívül mit kell kötelezően tartalmaznia ahhoz, hogy minden számviteli és adójogszabálynak megfeleljen! Kérdésünk az is, hogy ezen adatokat más kapcsolódó nyilatkozaton is fel lehet-e tüntetni, vagy kötelező azt mindenképpen a számlára ráírni? Továbbá az ilyen, nem felvásárlási jegyen történő őstermelőktől való vásárlás adatait kell-e közölni az 1008-as bevallásban, és ha kell, ott melyik sorban, milyen összegben (nettó, bruttó) kell szerepeltetnünk?

Kérdés: Ügyfelünk időszakos lap kiadásával foglalkozik. Mivel újonnan induló lapról van szó, most még jelentős mennyiségű – előfizetők bevonását célzó – ingyenes példány terjesztése a jellemző. A lapokat átvételi elismervény ellenében (ingyen) átadják a terjesztő cégnek, amely az átvett példányok után csak terjesztési díjat számláz a kiadónak. A lapkiadótevékenység elszámolása a következő: – a nyomdában elkészült lapokat készletre vesszük, – a terjesztők által a lehetséges előfizetők részére ténylegesen átadott példányokat számlázzuk a terjesztőknek 100 százalékos engedménnyel, – a megmaradt példányokat visszavesszük és selejtezzük. Kérdésünk: a leírt módon történő eljárás megfelel-e a számviteli és adózási előírásoknak?

Kérdés: "A" cég mint beolvadó cég 100 százalékban tulajdonosa a "B" cégnek. A "B" cég a beolvasztó (az átvevő) cég. "B" cég 2009-ben kiállított "A" cég felé egy számlát 30 millió forint + áfa összegről, a vitorlakikötő üzemeltetési joga átadása kapcsán. "B" cég az áfát 2009-ben rendezte. "A" cég a számlát nem egyenlítette ki, így a pénzügyi rendezetlenség miatt az áfát nem igényelte vissza. A beolvadás napjáig, 2010. október 1-jéig a pénzügyi rendezés nem történt meg, a beolvadás miatt nem is fog kifizetésre kerülni. A kérdés az, ki fogja visszaigényelni az áfát? "A" cég a megszűnésre hivatkozva, vagy "B" cég mint jogutód?

Kérdés: Egyéni vállalkozó üdülési csekket fogad el a vevőktől. Be kell-e ütni a pénztárgépbe bevételként az összeget? Az áfát milyen dátummal kell bevallani? Amikor megérkezik az üdülési csekk értéke a bankszámlára? Hogyan könyveljük? Milyen számlázási technikát kell alkalmazni?