Felszámolás előtti bérek és járulékok könyvelése

Kérdés: Társaságunknál felszámolás kezdődött. A felszámolás kezdőnapja előtti hónap munkabéreit a cég már nem tudta kifizetni. Így az 1008-as bevalláson a jövedelmeket, valamint a céget terhelő és a levonandó járulékokat sem kell szerepeltetni. Kérdésem, hogy a felszámolás kezdőnapja előtti fordulónappal készülő beszámolóban sem kell könyvelni a béreket költségként, illetve a járulékokat kötelezettségként? Ha kell könyvelni, akkor a beszámoló nem fog megegyezni az APEH-folyószámlával?
Részlet a válaszából: […] ...szerepelniük kell.Az Art. 31. §-ának (2) bekezdése alapján a tárgyhónapotkövető hó 12-éig elektronikus úton tett adó- és járulékbevallás amagánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adórólés járulékról készül. Így abban a ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címke:

Osztalékelőleg-fizetés év közben

Kérdés: Kereskedelmi kft.-nk 2010. évben fizethet-e osztalékelőleget eredménytartalék bevonásával? A 2009. évi beszámolóban osztalék nem volt előírva.
Részlet a válaszából: […] ...kell, ténylegesen kifizetett összeget a pénztárral, illetve abankszámlával szemben, a megállapított személyi jövedelemadót pedig a bevallottösszegben a személyi jövedelemadó elszámolási számlával szemben (T 3614 – K381, 384 és T 3614 – K 462).A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címke:

Evás kft. tagja munkaviszonyban

Kérdés: A kétszemélyes evás kft. személyesen közreműködő tagja lehet-e munkaviszonyban saját társaságában? Evás kft. tagja esetében kell-e alkalmazni a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékbefizetést?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. szabályainak alkalmazása szempontjából nemmindegy, hogy a tagot tagi jogviszonyban (társas vállalkozói minőségben), vagymunkaszerződés, megbízás alapján foglalkoztatják. A Gt. szerint a társasvállalkozás tagja munkaviszonyt létesíthet saját társaságában, de ekkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címkék:  

Több biztosítási jogviszony

Kérdés: A magánszemélynek az alábbi munka- és jogviszonyai vannak: 1. "A" Kft.-ben főállású munkavállaló (minden adót és járulékot fizetnek utána). 2. "B" társaságban megbízási jogviszony alapján vezető tisztségviselő (legmagasabb adókulcs szerint adózik). 3. "C" – evás – Bt.-ben kültag, és személyesen közreműködik (a bt.-ből jövedelme nincs, adót, járulékot a bt. nem fizet utána, csak az evával csökkentett bevételben részesül). 4. "D" Kft. végelszámolója megbízási jogviszony alapján (legmagasabb adókulcs szerint) adózik. 5. "E" Bt.-ben beltag (a bt.-ből sem jövedelme nincs, sem osztalékban nem részesül. A bt. adót, járulékot nem fizet utána). "A" Kft.-ben a főállására tekintettel helyesen nem fizet a résztulajdonában lévő "C" és "E" társaság utána járulékot? (Jövedelmekben e két cégből nem részesül!) Ha megszűnik az "A" Kft.-ben a főállású jogviszonya, akkor a tulajdonában lévő bt.-kben – melyekben személyesen is közreműködik, de jövedelemben nem részesül – kell-e járulékot (ehót) fizetnie? A főállása megszűnése hogyan befolyásolja a többi jogviszonyát? Mindenképpen rendelkeznie kell heti 40 órás munkaviszonnyal? Teljes munkaviszonyban elláthatja-e a "B" társaság ügyvezetői pozícióját, ha idáig megbízási jogviszony alapján látta el?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. alapján általánosságban megállapítható, hogy többbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony (munkaviszony, társas vállalkozásszemélyesen közreműködő tagja, megbízási jogviszony) egy­idejű fennállásaesetén az adott jogviszonyra irányadó járulékalap után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címkék:  

Húsfeldolgozás de minimis támogatása

Kérdés: Vállalkozásunk húsfeldolgozással, húsipari készítmények előállításával (TEÁOR: 1011, 1013) foglalkozik. (Tevékenységünkbe az élő állat vágása nem tartozik bele.) A termék előállításához a hazai sertést – bérvágatást követően – vásároljuk a termelőktől. A feldolgozóüzemünkben félsertés, illetve hazai és import vásárolt húsrészek felhasználásával különféle termékek (felvágott, füstölt áru, szárazkolbászok...) készülnek. Úgy gondoljuk, hogy nem tartozunk az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termék elsődleges termeléséhez, amely kizárna a de minimis rendelet hatálya alól, bár a 16. árucsoportba tartozó termékek előállítása és forgalmazása a félsertésből a tevékenységünk része. Az elsődleges termelés a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 17. bekezdése szerint: "elsődleges termelés: elsődleges termékek előállítása, termesztése vagy tenyésztése, beleértve a termés betakarítását, a fejést és a haszonállat-tenyésztést az állatok levágásáig..." Kérdésünk: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti feltételeknek megfelelő beruházás során az adóalap-kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásként igénybe vehető-e?
Részlet a válaszából: […] ...elsődleges termelés fogalmat e rendelet alkalmazásában határozzameg a jogalkotó, az a de minimis rendelet alkalmazásában nem releváns.)A de minimis rendelet szerint nem vehet igénybe de minimistámogatást a Szerződés (Római Szerződés) I....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.
Kapcsolódó címke:

Romániában alapított cég adózása

Kérdés: Egy magyar kft. (belföldi magánszemély tulajdonosokkal) magyar terméket értékesítene Romániában a tengerparton nyaralóknak. Ott kellett egy céget alapítania ahhoz, hogy pénztárgépet üzemeltethessen, nyugtát adhasson. A magyar tulajdonos a kinti cég tulajdonosa is. A két cég számvitele, adózása, bevallása, bejelentési kötelezettsége miként alakul? (Pl. Mo. Beszámoló, Adóbevallások: 1029 Tao. 1008.) A kinti könyvelésnek van valami köze az ittenihez? A tag Magyarországon fizeti a járulékokat, szja-t. Nyári szezonális a tevékenység.
Részlet a válaszából: […] ...Romániában alapított céggel kapcsolatos kötelezettségeketRomániában kell teljesíteni. Eltérés az 1008-as bevallás vonatkozásban van, aztMagyarországon kell teljesíteni, mivel a magyar magánszemélyek romániaimunkavégzése után is Magyarországon kell a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Szerzői jogdíjak áfája, elszámolása

Kérdés: Társaságunk könyvkiadással foglalkozik. Külföldi szerzők jogdíját ügynökségeken keresztül bonyolítjuk. Vannak a Közösségen belüli és Közösségen kívüli ügynökségek is, amelyekkel kapcsolatban állunk. Az Áfa-tv. szerint miként és hol kell szerepeltetni és bevallani ezeket a szerzői jogdíjakat? Ezen szerzői jogdíjak csak meghatározott példányszám kiadására szólnak. Számvitelileg hova kell ezeket sorolni? Melyik számlaosztályba?
Részlet a válaszából: […] ...kellalkalmazni, azaz közösségi adószámot kell kérni, összesítő nyilatkozatot kellkészíteni, ennek megfelelően szerepeltetni az áfabevallásban is. A szerzőijogdíjak ellenértéke alapján a fizetendő áfát az Áfa-tv. 60. §-a alapján kellmeghatározni, és ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi szervezet adókötelezettsége

Kérdés: Egy belföldi zrt.-nek 100%-os tulajdonosa egy svájci székhelyű vállalat. Az alapító kölcsönt nyújtott 2009-ben a belföldi cégnek, negyedéves kamatfizetés mellett. Kérdésünk, hogy a társasági adóról szóló törvény 2. §-a (4) bekezdésének b) pontja, illetve 15. §-a alapján kell-e a külföldi cég részére fizetett kamat után 30%-os társasági adót levonni? A törvény mentesíti azon országokat, amelyek székhelye olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerüléséről. Ezek alapján Svájccal van olyan hatályos egyezmény, ami alapján nem kell megfizetni a társasági adót? Illetve ugyanezen tényállás alapján (itt a spanyol cég nyújtott hitelt a magyar cégnek kamatfizetés mellett) Spanyolországgal van-e ilyen egyezménye Magyarországnak?
Részlet a válaszából: […] ...kell az első kifizetés előtt, vagy helyetteelfogadhat belföldi nyilatkozatot az illetőségről, azzal, hogy a magyar cégtársaságiadó-bevallása benyújtásáig át kell adni az illetőségigazolást. Ennekhiányában ugyanis az adózónak az adóév utolsó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Körzeti feladatok ellátása

Kérdés: Munkaszerződésem a cég központját jelöli meg állandó munkavégzési helynek, de körzeti feladatokat látok el. Minden reggel megjelenek az eligazításon, utána a beérkező hibák alapján lejárom a területet, elvégzem az ellenőrzést, javítást. Elszámolhatom-e a felmerült gépkocsihasználatot kiküldetési rendelvényen, vagy útnyilvántartás kell? Ha útnyilvántartás alapján számol el a munkáltatóm, nyilatkozhatok-e a költségtérítésről, hogy ne vonjanak le szja-előleget?
Részlet a válaszából: […] ...Ha aköltségtérítés összege az így számított összeggel azonos, bár jövedelme nincs amagánszemélynek, a saját személyijövedelemadó-bevallásában azonban azt be kellállítania.Az Szja-tv. 3. számú melléklete rendelkezései szerintelismert költséggel azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Hibás számla miatti büntetés

Kérdés: Evás egyéni vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet. A vállalkozás által megvásárolt számlatömbök típus szerint felvezetésre kerültek a szigorú számadású bizonylatok nyilvántartó tömbjébe, a 24/1995. PM rendelet előírásai alapján. Néhány számla esetében a tőpéldányon látszik az előző sorszámmal kiállított számla adattartalma (átütött). A számlatömb áthúzással, rontott felirattal ellátott, de rovataiban üresen hagyott (mindhárom példány összetűzve) számlákat érvénytelenítve tartalmazza. 200 E Ft-ra büntették, mert nem szabályosak a rontott számlái. A határozat az Eva-tv. 13. § (1), az Áfa-tv. X. fejezetére, az Áfa-tv. 168. § (1)–(2), 169. §, 170. §-aira és az Art. 44. § (1)–(2) bekezdéseire hivatkozik. Jogosan büntették?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a hivatkozott adóhatósági határozatot(így például a benne szereplő részletes tény­állást és a 200 ezer Ft mulasztásibírság megállapításának indokait) pontosan nem ismerjük, az abban foglaltakatmegalapozottan megítélni nem tudjuk.Elvi álláspontként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.
Kapcsolódó címkék:  
1
110
111
112
220