Találati lista:
461. cikk / 2175 Számlázás céges autó magáncélú használatáért
Kérdés: A társaság a munkavállalóknak szeretne számlázni a céges autó magáncélú használatáért (havi fix díjat). Az áfát piaci érték után kellene megfizetni, de a számlázott összeg alacsonyabb lesz a piaci árnál. Hogyan kell kezelni és könyvelni a számlán szereplő áfa és a kalkulált áfa közötti különbözetet? A számlán szerepelnie kell a kalkulált fizetendő áfának?
462. cikk / 2175 Előre fizetett bérleti díj
Kérdés: Épület, építmény bérbeadásával kapcsolatos szerződésünkben a bérleti díjat a bérlő a bérbeadó által kiállított számla alapján, negyedévente előre, háromhavi bérleti díjat egy összegben, a tárgynegyedév első hónapjának 10. napjáig fizeti meg. (A bérbeadás áfás.) A megkötött szerződés alapján hogyan kell számlázni? Kitérve a teljesítés napjára, az egyes számlák tartalmi részleteire, illetve számviteli elszámolására is. Szíveskedjenek ismertetni az egyes részletekre vonatkozó konkrét jogszabályi hivatkozásokat.
463. cikk / 2175 Egyéni vállalkozás megszüntetése utáni bevételek, költségek
Kérdés: Egy havi áfabevalló, normál módon működő egyéni vállalkozó tevékenységét 2018. 09. 20-án befejezte, vállalkozását megszüntette. A vállalkozás megszűnése után még keletkeztek számlák, főként közüzemi díjakkal kapcsolatos elszámolás, valamint a Kormányhivataltól érkezett bértámogatás. Ezzel kapcsolatban kérdésem:
1. Egyéni vállalkozóval szemben a Vízmű Társaság elszámoláskor a következő számla keletkezett. A számlán feltüntetett teljesítés dátuma 2018. 10. 01. (!), a számla kelte: 2018. 09. 11., a vállalkozó a számlát 2018. 09. 12-én, bankkártyás fizetéssel rendezte. Ez a számla az áfabevallásban szerepeltethető? Költségként a számlán szereplő tétel a pénzforgalom miatt elszámolható?
2. A vállalkozás egyik dolgozóját GINOP-pályázat keretében bértámogatással foglalkoztatta. A Kormányhivatal a bértámogatás összegét 2018. 09. 27-én utalta el a vállalkozó számára. Ez az összeget bevételként el kell számolni?
3. Még október hónapban is keletkeztek áramelszámoló számlák. Ezen számlák költségként még elszámolhatók? Általánosságban kérdés, hogy egyéni vállalkozás megszűnése után keletkezett bevételek, költségek meddig számolhatóak el? A megszűnés napjáig, vagy az szja-bevallás benyújtásáig?
1. Egyéni vállalkozóval szemben a Vízmű Társaság elszámoláskor a következő számla keletkezett. A számlán feltüntetett teljesítés dátuma 2018. 10. 01. (!), a számla kelte: 2018. 09. 11., a vállalkozó a számlát 2018. 09. 12-én, bankkártyás fizetéssel rendezte. Ez a számla az áfabevallásban szerepeltethető? Költségként a számlán szereplő tétel a pénzforgalom miatt elszámolható?
2. A vállalkozás egyik dolgozóját GINOP-pályázat keretében bértámogatással foglalkoztatta. A Kormányhivatal a bértámogatás összegét 2018. 09. 27-én utalta el a vállalkozó számára. Ez az összeget bevételként el kell számolni?
3. Még október hónapban is keletkeztek áramelszámoló számlák. Ezen számlák költségként még elszámolhatók? Általánosságban kérdés, hogy egyéni vállalkozás megszűnése után keletkezett bevételek, költségek meddig számolhatóak el? A megszűnés napjáig, vagy az szja-bevallás benyújtásáig?
464. cikk / 2175 Közhasznú nonprofit gazdasági társaság áttérése a kivára
Kérdés: Ha 2019-től áttérnénk a kivára (közhasznú nonprofit gazdasági társaság), akkor a 2018-as társaságiadó-bevallásunkban meg kell növelnünk az adóalapot a saját tőke adómentesen képződött részével? [A kérdező ezt követően idézi a Katv. 27. §-át és a Tao-tv. 13/A. §-a (2) bekezdésének a) pontját, (3) bekezdését.]
465. cikk / 2175 Társaság ingatlanának értékesítése
Kérdés: A magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő cég (értékesítő cég) a könyveiben kimutatott építési telket (amelynek piaci értéke többszöröse a nyilvántartási értéknek) közvetlenül értékesíti az építési telket a későbbiek során hasznosító cégnek. Az értékesítés áfaköteles? Ha igen, fordítottan adózik? Az áfát a vevő társaság levonhatja? Az értékesítő cégnél hogyan alakul a társaságiadó-kötelezettség? A vevő társaságot terheli-e illetékfizetési kötelezettség? Illetékmentesség érvényesíthető?
466. cikk / 2175 Követelés elévülése
Kérdés: A 2015. évi szállítói tartozást hány év után lehet kivezetni a könyvekből, ha fizetési felszólítást nem alkalmaztak? Az azt terhelő áfát hogyan kell a nyilvántartásban rendezni?
467. cikk / 2175 Üzleti ajándék gyakorisága
Kérdés: A kft. üzleti ajándékot szeretne adni partnereinek. Egy-egy partnernek hányszor adhat a cég üzleti ajándékot? Mikor lehet adómentesen elszámolni? Amennyiben italt szeretne adni karácsonykor vagy egyéb alkalommal, az hogyan adózik?
468. cikk / 2175 Könyvelés számlagyűjtők alapján
Kérdés: A könyvelőiroda a szállító társaság által kiállított egyedi számlákat nem könyveli, hanem a szállító társaság által kiállított számlagyűjtők alapján, összevontan könyveli az elábét, a szállítói tartozásokat, számolja el a számlagyűjtőben szereplő áfát. A számlagyűjtőben több időpontra vonatkozó számla van, de nem találhatók meg az egyedi számlákra vonatkozó valós adatok, teljesítési és fizetési időpontok. A szállítói társaság számlái le vannak fűzve csoportosítás és megjegyzés nélkül. A szállító társaság az általa kibocsátott számlagyűjtőn felhívja a figyelmet, hogy az könyvelésre és az áfa visszaigénylésére nem jogosít. Véleményem szerint nem teljesül az Szt. 165. §-a (2) bekezdésének a szabályszerű bizonylattal szembeni követelménye sem. Szerintem az áruvásárlás bizonylata a számla. Elfogadható-e a számlagyűjtők alapján történő könyvelés? Ha igen, milyen feltételekkel?
469. cikk / 2175 Értékpapírok átlagáras nyilvántartása
Kérdés: A különböző időpontokban beszerzett diszkontértékpapírok csoportos nyilvántartása megvalósítható-e?
470. cikk / 2175 Társaságban lévő ingatlan apportálása
Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
