Kisvállalati adóalap

Kérdés: Társaságunk 2013. év óta kivaalanyként teljesíti adókötelezettségét. Kérdésünk a 2015. éves bevallás miatt benyújtandó 15KIVA-02. lapjának 10. sorához kapcsolódik.
Sorszám Kisvállalati adóra vonatkozó adatok Adatok
ezer forintban
1. Pénzeszközök tárgyévben
kimutatott összege 25 071
2. Pénzeszközök tárgyévet megelőző
évben kimutatott összege 9491
3. Pénzforgalmi szemléletű
eredményt csökkentő tételek 32 882
4. Pénzforgalmi szemléletű
eredményt növelő tételek 11 063
5. Korrigált pénzforgalmi
szemléletű eredmény -6239
6. Személyi jellegű kifizetések 14 282
8. Kedvezményezett foglalkoztatott
után érvényes kedvezmény 29
9. Kisvállalati adó számított alapja 14 253
10. A beszerzett tárgyi eszköz aktivált
értékével kapcsolatos kifizetések?
11. A Katv. szerinti külföldön
adóztatható adóalap -
12. Megállapított kisvállalati adó?
A hivatkozott lap 5. sorában negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredményt kapunk a pénzeszközök változása és a csökkentő/növelő tételek egyenlegeként: -6239 E Ft. A személyi jellegű kifizetések 7. sorában 14 282 E Ft szerepel, amely így az adófizetési kötelezettség alapja lenne, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatottal. 2013. évben a korrigált pénzforgalmi eredmény pozitív volt, 3381 E Ft értékben, viszont a 2014. éves elszámolásban -11 027 E Ft lett, melyet elhatárolt veszteségként tartunk nyilván. Tudomásunk szerint az elhatárolt veszteséget a keletkezést követő évben, és csak pozitív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény esetén lehet felhasználni, emiatt esetünkben 2015. évben nem írhatunk semmit a 6. sorba! Viszont a Katv. speciális rendelkezést ír elő az adózó által végrehajtott beruházásokkal kapcsolatban, emiatt a kérdésünk a 10. sorhoz kapcsolódik. Mivel 2015. évben volt egy tárgyieszköz- (ingatlan-) beszerzésünk, melyet pénzügyileg ki is fizettünk, és aktiváltuk a számviteli nyilvántartásunkban (12 700 E Ft), a 10. sorba be lehet-e állítani ezt a tárgyieszköz-beszerzést, ami csökkenti a személyi jellegű kifizetések utáni adóalapot, annak ellenére, hogy a korrigált pénzforgalmi eredmény NEGATÍV?! Ugyanis erre vonatkozó egyértelmű információt sem a törvényben, sem a kitöltési útmutatóban nem tudtunk értelmezni, miszerint csak pozitív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménynél lehet a tárgyieszköz-beszerzést betenni, vagy negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény esetén is. Ha lehetőség van a 10. sorba beírni, akkor a teljes 12 700 E Ft beírható-e, vagy csak a 2014. évi -11 027 E Ft erejéig?
Részlet a válaszából: […] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) elő­írása szerint az elhatárolt veszteségből felhasználható a következő adóévek adóalapjának (és nem a pénzforgalmi szemléletű adóalaprésznek) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.
Kapcsolódó címke:

Támogatás vagy rendelkező nyilatkozat

Kérdés: Társaságunk 2014-ben 5490 E Ft-tal túlfizette a sport támogatását, melyet 2015-ben szerettünk volna érvényesíteni. 2015-ben viszont a de­cemberi feltöltésnél éltünk az új lehetőséggel, és rendelkeztünk a NAV felé 7000 E Ft átutalásáról, számítva arra, hogy érvényesítjük az előző évi túlfizetésünket. Az 1529 jelű Tao-bevallás kitöltésénél szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a két rendszer egyszerre nem működik, tehát az 1529-es bevallásban nem érvényesíthetjük a 2014. évi túlfizetésünket? Jól értelmezzük a Tao-tv. rendelkezéseit az 1529-es bevallás kitöltésénél? Amennyiben nincs 2015-ben lehetőségünk érvényesíteni az 5490 E Ft-ot, mikor, melyik évben és milyen módon tudjuk érvényesíteni a túlfizetésünket (csak támogatási szerződéskötésre van lehetőségünk 2016. évben)?
Részlet a válaszából: […] A kérdést úgy értelmezzük, hogy 5490 E Ft-tal nagyobb összegről szól a támogatási igazolás, mint amilyen összeget a 2014. adóévi adóból érvényesíteni tudott a társaság. Ugyanakkor a 2015. adóévi adóelőleg-kiegészítéskor rendelkező nyilatkozatot tett. Emiatt – jól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési hozzájárulás visszaigénylésének könyvelése

Kérdés: A kft. tanulószerződéssel tanulókat foglalkoztat, emiatt minden hónapban visszaigénylése van szakképzési hozzájárulásból. Bruttó vagy nettó módon kell könyvelni? A kérdés amiatt is fontos, mert nem mindegy, milyen összeg kerül az árbevételbe az elvárt jövedelem megállapítása során.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség nem terheli). Könyvelni csak a visszaigényelt összeget kell (T 362-9 – K 9671), függetlenül attól, hogy a bevallásban külön-külön kell szerepeltetni a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettséget, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címke:

Le nem vonható áfa levonásba helyezett összegének helyesbítése

Kérdés: Ügyfelünk kft.-ként 1/1 arányban tulajdonol egy nagy forgalmú, jól prosperáló kft.-t. A vállalkozás megvásárlása előtt az átvilágítási munkálatokhoz kapcsolódó tanácsadási munkákat ügyfelünk nettó módon mutatta ki könyveiben, a számlák előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A NAV az anyavállalatnál 2015-ben adó­ellenőrzés során adóbírságot állapított meg (ami 2016 januárjában jogerőre emelkedett), arra való hivatkozással, hogy a felszámított áfa nem volt levonható. Kérdéseink: a bekerülési értéknél figyelembe nem vett áfát hogyan kell könyvelni? (A kapcsolódó számlák a bekerülési érték részeként lettek kimutatva!) Költségkénti elszámolásnál van-e társaságiadóalap-módosítás? Szükséges-e erre céltartalékot képezni? A beszámoló készítésekor az adóhatósági megállapítást ismeri a vállalkozás, azt a 2015. évi beszámolóban figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a helyesbítést önellenőrzés keretében kell végrehajtani, ami a társasági adó alapját is érinti, és így a társaságiadó-bevallás módosításával is foglalkozni kell. (Adatok hiányában nem tudunk arra választ adni, hogy – önellenőrzés esetén – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Árfolyam-különbözet adózása

Kérdés: Részvényeink 10 000 Ft/db névértékben kerültek meghatározásra. 2001. évben több részvényestől visszavásároltuk a részvényeket 20% értékben, amit a részvényesek ugyanezen értékben meg is vásárolhattak. A 2016. évben az egyik részvényesünk (aki 2001-ben vásárolta meg a részvényét a névérték 20%-áért) felajánlotta részvényét társaságunknak megvételre, amelyet 100% névértékben visszavásároltunk. Van-e adófizetési kötelezettség? És ha van, akkor a visszavásárláskor kell levonnia és befizetnie társaságunknak, vagy csupán tájékoztatni kell az eladót az árfolyam-különbözetről?
Részlet a válaszából: […] ...a visszavásárlási érték kifizetése előtt nemcsak az azt terhelő személyi jövedelemadót kell megállapítania, levonnia, bevallania és befizetnie, de a 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címke:

Ingyenes szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés?

Kérdés: Ingyenes szolgáltatásnak vagy termékértékesítésnek minősül, ha egy – higiéniai adagolórendszereket és ezekhez töltőanyagokat forgalmazó – cég térítés nélkül kihelyezi az adagolókat megrendelőinek, azzal a feltétellel és céllal, hogy csak az ő töltőanyagait használhatja a megrendelő? Az adagoló nem kerül át a megrendelő tulajdonába. Jobb megoldás-e, ha az adagolókat leszámlázza (listaár mínusz 90%-os kedvezmény), majd a vásárolt töltőanyag függvényében, a kívánt mennyiség elérésekor az adagoló beszerzési árának megfelelő utólagos kedvezményt ad a forgalmazó cég?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelőknél a beszerzési értéket, amelyet jellemzően csak önellenőrzés keretében lehetne elvégezni mind a számvitelben, mind az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Vásárlási utalvány mint termék

Kérdés: Vállalkozásunk ajándékvásárlási utalványokat szeretne értékesíteni, amelyeket a vásárlók a lejárati időn belül a boltjainkban levásárolhatnának. Vállalatirányítási rendszerünkben az alábbi fejlesztés elvégzésével tudnánk a folyamatot létrehozni: Létrehoznánk egy "vásárlási utalvány" nevű cikket, mely rendelkezne azokkal a tulajdonságokkal, amelyek alapján megvalósítható lenne a szigorú számadás alá vonás, az egyedi, a sorszám szerinti nyilvántartás. Amikor a vevő vásárolna ilyen utalványt, kiállítanánk róla egy áfás számlát, termékértékesítésről. Amikor beváltja, levásárolja az utalványt, akkor a számlán megjelenne a vásárolt áru, mint fizetendő nettó érték, áfa és bruttó érték, és a beváltott utalvány, az utalványon szereplő részletezéssel? Tehát nem úgy kezelnénk, mint pénzt helyettesítő eszközt, hanem mint egy árucikket? Az eljárás jogszerűségéről melyik jogszabály rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Teljes terjedelemben idéztük a kérdést, annak a bemutatása érdekében, hogy az Olvasó számára egyértelmű legyen a válaszunk. Szívesen válaszolunk azoknak is, akik nem számviteli szakemberek, de ha számviteli elszámolást érintő kérdést tesznek fel, azt előzetesen beszéljék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.
Kapcsolódó címke:

Munkaszámra el nem számolt tétel

Kérdés: A kiadónál 2013. évben előfordult, hogy nem minden könyvelési művelet került X munkaszámra, csak a banki tételek, a megbízási díj elszámolása nem lett elkülönítve, hanem a többi megbízási díjjal együtt számolták el. Ezt 2015-ben hogyan lehet módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...a 2014. évi eredményt is, ha a kiadvány részben vagy egészen 2014-ben értékesítésre került. A 2013. évi és a 2014. évi társaságiadó-bevallásokat is módosítani kell önellenőrzéssel, valószínűleg 2013-ban adóhiány lesz, 2014-ben pedig adótöbblet.Ha a fenti hiba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2005. évben vásárolt kistehergépkocsiját – áfás időszakában – a vállalkozásából kivonja 2015. évben az egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése miatt, már alanyi mentes időszakában. Az áttéréskor nem volt korrekciós tételként befizetendő áfa. Kérdésként merül fel, hogy mivel kell bizonyítani a gépjármű forgalmi értékét, milyen bizonylatot kell kiállítani, áfát kell-e fizetni, illetve ha igen, akkor a nettó összeg a vállalkozás bevétele lesz-e?
Részlet a válaszából: […] ...költségét költségként elszámolta, vagy értékcsökkenési leírást számolt el.A szüneteltetést megelőző időszakot soron kívüli adóbevallással le kell zárni. Ezért az egyéni vállalkozónak (a bevallással még le nem fedett időszakról) a szüneteltetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Értékcsökkenés alá vont beruházás

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó épületberuházást végzett az elmúlt években. 2015 decemberében aktiválja a beruházást. Az elmúlt 4 évben a folyamatban lévő beruházási kiadások összegének egy részét a korábban évenként képzett fejlesztési tartalék feloldására figyelembe vette, a 45 milliós beruházásból 20 milliót, mely elszámolt értékcsökkenésnek tekintendő. 2015-ben az aktiválás után az év hátralévő idejére az értékcsökkenési leírás elszámolását ténylegesen is megkezdte. Az év végi nettó érték a vállalkozó 2015. évi személyijövedelemadó-bevallásánál az adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételként, mint kizárólag üzleti célt szolgáló, 2015-ben értékcsökkenés alá vont tárgyi eszköz nettó érték figyelembe vehető-e? Azaz 2015-ben értékcsökkenés alá vontnak tekinthető-e az aktivált beruházás? Ha igen, a további években a csökkentés összegével kell-e növelni a vállalkozónak az adózás utáni vállalkozói jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] A fejlesztésitartalék-nyilvántartásból történő kivezetés időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni – és az adott tárgyi eszköz egyedi részletező nyilvántartásában is ennek megfelelően kell rögzíteni – a tárgyi eszköz megszerzése vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.
1
64
65
66
220