Mikrogazdálkodói beszámoló, főkönyvi könyvelés

Kérdés: A mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft.-nek kell-e számviteli politikát készítenie? Ha áttér erre a beszámolóformára, akkor a könyvelés során a főkönyvi számokat meg kell-e változtatni, vagy használhatók a normál egyszerűsített éves beszámolónál alkalmazott számlaszámok?
Részlet a válaszából: […] A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról a 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) rendelkezik. A Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdése szerint: A mikrogazdálkodó számviteli politikát nem készít. Ebből egyértelműen az következik, hogy nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Önköltség megállapításának módszere

Kérdés: Egy "normál" számviteli alany az önköltség megállapítására felkínált módszerek közül az alábbit választotta, 2014-től kezdődően: A saját termelésű készletet a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett várható eladási áron kell állományba venni. Ez módszerként szerepel a 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdésében is, és a vállalkozás számviteli politikája is tartalmazza. Van valami törvényi akadálya a fenti módszer választásának?
Részlet a válaszából: […] A válasznál feltételezzük, hogy a "normál" számviteli alanyt a számviteli törvény 2014-ben nem kötelezte éves beszámoló készítésére, mivel a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladta meg az alábbi határértéket:– a mérlegfőösszeg az 500...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Anyavállalat, egyszerűsített éves beszámoló

Kérdés: A kft. 2012 óta anyavállalatként működik (100 százalék tulajdonrésze van másik vállalkozásban), de – sajnos – azóta minden évben egyszerűsített beszámolót készített. Hogyan tudja a hibáját kijavítani? Mi szükséges a javításokhoz?
Részlet a válaszából: […] Egyszerűsített éves beszámolót az a cég készíthet, amelyik megfelel az Szt. 9. §-ának (2) bekezdésében, továbbá a 97. §-ában előírt követelményeknek. Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése szerint az anyavállalat nem alkalmazhatja az egyszerűsített éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Előző évi adatok a 2016. évi beszámolónál I.

Kérdés: Az Szt. 177. §-ának (45) bekezdése szerint a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a módosított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. Az átrendezés gyakorlatára vonatkozóan kérem a tanácsukat a következő esetben. A társaság 2015-ben alapított egy kft.-t. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a társaságba bevitt egy tárgyi eszközt, egy másik kft.-ben lévő üzletrészt, államkötvényt, amelyek könyv szerinti értéke 4,8 millió Ft, társasági szerződés szerinti értéke 5 millió forint. A törzstőkét növelte még 1 millió Ft értékben az átutalt forint összege is. Hová és hogyan kell átrendezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés adatai alapján a rendkívüli bevételek között lévő, a 2015. évi lezárt könyvelési adatokat kell átrendezni. Az adatok alapján a 2015. évi beszámoló eredménykimutatásában a rendkívüli ráfordítások között 4,8 millió forint, a rendkívüli bevételek között 5,0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Előző évi adatok a 2016. évi beszámolónál II.

Kérdés: Az Szt. 177. §-ának (45) bekezdése szerint a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a módosított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésének megfelelően kell bemutatni. Az átrendezés gyakorlatára vonatkozóan kérném a tanácsukat a jelentős tulajdoni részesedési viszonyhoz kapcsolódóan.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány új, illetve módosult fogalom, amelyek ismerete az átrendezéshez feltétlenül szükséges.Jelentős tulajdoni részesedés más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Számviteli kormányrendeletek módosítása

Kérdés: A 2016. évi számviteli változások kapcsán kérnénk szakértői választ a mikrogazdálkodói beszámolót választók és a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetek tekintetében. Úgy látjuk, hogy az érintett rendeleteket nem módosították, pedig – véleményünk szerint – a számviteli változások ezeket a szervezeteket is érintik.
Részlet a válaszából: […] Sajnos a számviteli törvény 2015 júliusában kihirdetett változásait a vonatkozó számviteli kormányrendeletek módosításai nem követték. Pontosabban csak késedelmesen követték. Az érintett jogszabályok módosításait a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza, a 2015....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Választott könyvvizsgáló, könyvvizsgálatra nem kötelezett társaság

Kérdés: A társaság könyvvizsgálatra nem kötelezett, de van választott könyvvizsgálója. A társaság elhatározta a végelszámolást, de nem értesítette erről a könyvvizsgálót, emiatt a tevékenységet lezáró beszámolót könyvvizsgálat nélkül fogadta el az alapító, a beszámolót könyvvizsgálói záradék nélkül tette közzé. Helyesen jártak el, ha úgy nyilatkoznak, nem kötelezettek könyvvizsgálatra? Helyes-e, ha a könyvvizsgálatra nem kötelezett cég úgy dönt, hogy az esetlegesen lefolytatott könyvvizsgálatot közzéteszi? Látnak-e abból bármilyen problémát, ha választott ugyan könyvvizsgálót a – könyvvizsgálatra nem kötelezett – cég, az adott üzleti évre mégsem kéri a könyvvizsgálat lefolytatását?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 155. §-a (2) bekezdésében foglaltak alapján, ha a vállalkozó arról döntött, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg, valójában saját maga tette kötelezővé a könyvvizsgálatot. A könyvvizsgálóval a választást követő 90 napon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Könyvvizsgálatra kötelezett társaság – hiányos közzététel

Kérdés: A társaság az Szt. 155. §-a alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Volt választott könyvvizsgáló, a könyvvizsgálat mégsem történt meg, a tulajdonosok a beszámolót e nélkül fogadták el, és tették közzé. A közzétételkor arról nyilatkoztak, hogy a cég könyvvizsgálatra nem kötelezett, de ez a beszámolón nincs feltüntetve. E nélkül közzétettnek minősül-e a beszámoló? Hogyan lehet korrigálni a hibát?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 153. §-a (1) bekezdésének előírásából egyértelműen következik, hogy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt kell a beszámolót letétbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Bérnevelés előleggel?

Kérdés: Az Áfa-tv. 59. §-ában szereplő előleggel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. Ügyfelem bérnevelésben libát nevel. A szerződés szerint az integrátor cég április környékén kihelyezi a kislibákat és a tápot. A kisliba és a táp az integrátor cég tulajdonában marad, nem számlázzák át. Augusztus környékén az integrátor cég elviszi a felnevelt libákat. Ügyfelem ekkor kiállítja a bérnevelésről a szolgáltatói számlát. Ilyen esetben kell év elején előlegszámlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem kell, nincs miről kiállítani az előlegszámlát, az ügyfél a kislibákat – a szerződés szerint – nem előlegként kapta.A számviteli nyilvántartásoknak a valós gazdasági események eszközökre-forrásokra gyakorolt hatását kell tükröznie.Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Egyszerűsített éves beszámoló anyavállalatnál

Kérdés: Az Szt. 9. §-a (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő – eddig éves beszámolót készítő – konszolidált beszámoló készítésére nem kötelezett anyavállalatnak minősülő kft. készíthet-e a 2015. január 1-jével kezdődő üzleti évtől egyszerűsített éves beszámolót? Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdéséből ugyan az olvasható ki, hogy a konszolidált beszámoló készítésére nem kötelezett anyavállalat sem készíthet egyszerűsített éves beszámolót. Ez azt eredményezi, hogy egy 3 millió forint mérlegfőösszegű, 500 ezer forint árbevétellel rendelkező mikrogazdálkodó társaság sem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha egy másik társaságban 50 százalékot meghaladó tulajdoni részesedése van. Logikus az lenne, ha az Szt. 9. §-ának (3) bekezdésében megfogalmazott korlátozó rendelkezés csak a konszolidált beszámoló készítésére kötelezett anyavállalatra vonatkozna.
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek szerkesztői, válaszadói nem jogalkotók, jogszabály-módosítás előterjesztésére nincs lehetőségük. Csak annyit tehetünk, hogy a kérdést közzétesszük azzal, hogy valóban indokolt lenne mentesíteni az éves beszámoló és üzleti jelentés készítése alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
1
15
16
17
36