Ingatlan kiadása végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor, ha a cégben van ingatlan, és az előző két évben veszteséges volt, az ingatlanárak növekedése következtében, ha az ingatlant eladják, akkor az előző kettő év vesztesége csökkenti a vállalkozásból kivehető összeget? Ha viszont az egyszemélyes tulajdonosnak természetben adják ki, akkor az ingatlan piaci értékét csökkentheti az előző évek veszteségével és a végelszámolás során felmerült költségekkel?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűnek tűnő kérdések megválaszolása igennel vagy nemmel nem lehetséges. A kérdés egyszerűségéből ugyanis valójában inkább az következik, hogy a kérdező nem ismeri, vagy nem jól ismeri a végelszámolással kapcsolatos legfontosabb számviteli és adózási feladatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Bányajáradék elszámolása

Kérdés: A fizetendő bányajáradék összegét a költségek vagy a ráfordítások közé kell könyvelni? Az éves beszámolóhoz kapcsolódó önköltségszámítás során a bányajáradék beépül-e a termék közvetlen önköltségébe?
Részlet a válaszából: […] A fizetendő bányajáradék összegét az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján egyéb ráfordításként kell elszámolni, mivel az nem képezi a bekerülési érték részét, és azt a költségek között sem lehet elszámolni.Az Szt. 47. §-a részletezi az eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Értékvesztés elszámolása bankbetétre

Kérdés: A 8060. számú kérdésre adott válaszukra hivatkozva kérdezem: Szükséges-e (folyószámlán lévő pénzeszközre) bankbetétre értékvesztést elszámolni, ha a bank végelszámolása a mérlegfordulónap után, és egyik esetben a mérlegkészítés napja előtt, a másik esetben a mérlegkészítés napja után indult? Kérem, válaszukban arra is térjenek ki, hogy egyéb ráfordításként kell-e elszámolni!
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 17. §-a szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó az üzleti évről, az üzleti év utolsó napjával mint mérlegfordulónappal éves (egyszerűsített éves) beszámolót köteles készíteni.Az Szt. 18. §-a alapján az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Mikor legyen könyvelőváltás?

Kérdés: Amennyiben könyvelőváltásra kerül sor, célszerű azt év elejére tervezni? Mik az év közbeni könyvelőváltás hátrányai a könyvelő szempontjából?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre egyértelmű az igen azzal, hogy a könyvelőváltás az üzleti év zárásához kapcsolódjon. A régi (a leváltásra kerülő) könyvelő könyvelje le a lezárásra kerülő üzleti év bizonylatait, készítse el az üzleti év leltárral alátámasztott beszámolóját,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

IFRS szerinti beszámoló konszolidálása

Kérdés: Van egy magyar számviteli törvény szerint könyvelt nyrt., ami anyavállalata egy IFRS szerint könyvelt nyrt.-nek. Az anyavállalat konszolidált beszámolójában használhatjuk az IFRS szerint könyvelt nyrt. saját konszolidált beszámolóját? Ha nem, akkor milyen tételeket kell kiszűrni és milyen módszerekkel?
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 123. §-a tartalmazza a konszolidálásba bevont leányvállalatok beszámolójára vonatkozó előírásokat. Ezen előírások szerint a konszolidálásba bevont vállalkozásnak az összevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Magánpénzből felújított pince, présház értékesítése

Kérdés: Egy áfakörös társas vállalkozás fő tevékenységéül egy hobbi borászati tevékenységet jelölt meg, amelynek kialakításához ingatlant vásárolt. A vásárolt ingatlan egy használaton kívüli borospincét és egy omladozó présházat tartalmazott. A társaság nyilvántartásában a magánszemélytől vásárolt ingatlan a tárgyi eszközök között áfamentes nyilvántartással szerepel, a felépítmények állapotuk miatt érték nélküliek voltak. A társaság tulajdonosai közül két személy 2012-2015 között elhalálozott, a megmaradt egyén pedig ügyvezető igazgatóként tovább irányította a társaság ügyeit. Az örökösödési eljárások befejezése után az elhunyt alapítók feleségei örököltek és tulajdonosok lettek. A társaság aktív működéssel lezárt utolsó időszaka a 2012. év volt. Az ezt követő időszakban a társaság már nem számolt el költségeket, nem is végzett gazdasági tevékenységet, változatlan tartalommal készítette el a beszámolóit egészen a 2020. év végéig. A társaság képviseletét ellátó ügyvezető saját pénzeszközeit felhasználva fizette a bankszámlavezetési díjat, egyéb kötelezettségeket, adókat, illetékeket, azonban ezek feltüntetésére a társaság költségei között nem került sor, és így tagi hitelként történő elszámolásuk sem történt meg. Az ügyvezető építési engedélyt kért az ingatlanon található érték nélküli eszközök felújítására, saját erőből és vagyona fedezetével felújította a pincét, és felépítette a présházat is. Az építmény elkészült, és a kizárólag az ügyvezető saját erős hozzájárulásával kialakított létesítmény lakóházként – a kérelmező társaság nevére szóló – végleges használatbavételi engedélyt kapott. Az építkezés, a hatósági eljárások és a közműbekötések díjai nem kerültek a társaság költségei között elszámolásra, a saját hozzájárulással készült építési munkák, anyagbeszerzések számlái nem állnak már teljes mértékben rendelkezésre, azok nem a társaság nevére kerültek kiállításra. Az éves beszámolók adatai nem tartalmazzák ezeket a költségeket. Magánszemély érdeklődők jelezték vételi szándékukat, a kialkudott vételár összegét ügyvédi letétbe helyezték. Atársaság gazdálkodásának vitelében közreműködést nem tanúsító tagok javasolták a társaság tevékenységének végelszámolással történő megszüntetését. Hogyan számolhatók el a kvázi tagi hitellel finanszírozott és igazolt ráfordítások, banki, ügyviteli, hatósági eljárások költségei? A tárgyi eszközök nyilvántartásban nem szereplő és tagi hitelből megvalósuló épület értékesítése áfásan vagy áfamentesen történhet? Hogyan állapítható meg a több év alatt saját erőből létrehozott épület bekerülési értéke a számlák és dokumentumok nélkül? Mi lehet a tagi hozzájárulások visszatérítésének útja, amelyről nincs névre szóló nyilvántartás? Szükséges-e módosítani az utolsó beszámolót, vagy elegendő csak az egyszerűsített végelszámoláshoz készített beszámoló adatainak aktualizálása? Alkalmazható-e a saját erőből létrehozott építmények értékének meghatározására az ingatlan értékesítési árának az ingatlanbeszerzési árral csökkentett mértékének 75%-kal történő elszámolása? Egyszerűsített végelszámolást megelőzően az igazolt tagi hiteleket el kell számolni a vételárral szemben, vagy a végelszámolási eljárás során kell hitelezői igényként bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] Teljes terjedelmében idéztük a kérdést, mert tökéletesen tükrözi azt, hogy hova vezet (vezethet) a bizonylati rend és bizonylati fegyelem követelményeinek a semmibevétele. A kérdések sorozata arra irányul, miként lehetne törvényessé tenni a törvénytelen eljárást és annak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Magyarországi fióktelep beszámolókészítési és letétbe helyezési kötelezettsége

Kérdés: Értelmezésünk szerint az 1997. évi CXXXII. törvény 12. §-ának (2) bekezdése alapján, illetve az Szt. 154. §-a, 154/A. §-ának (1) bekezdése, valamint az 55/2009. számviteli kérdésre adott válasz alapján azon külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe mentesül a saját éves beszámolója letétbe helyezési, közzétételi, valamint könyvvizsgálati kötelezettsége alól, amelynek a székhelye az EU valamely tagállamában található, vagy amely fióktelep megfelel az Szt. 154/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Az Szt. 154/A. §-a (3) bekezdésének előírása alapján ebben az esetben a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepet a külföldi székhelyű vállalkozás által a székhely szerinti állam jogszabályai alapján összeállított éves beszámoló, illetve összevont (konszolidált) éves beszámoló tekintetében terheli közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség. Kérjük megerősítésüket abban, ha a fentiek szerint a magyarországi fiókteleppel rendelkező külföldi vállalkozás nem az EU valamely tagállamában található, vagy amely fióktelep nem felel meg az Szt. 154/A. §-a (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, akkor a fióktelepnek a saját beszámoló könyvvizsgálati, közzétételi kötelezettségén felül a külföldi anyavállalat éves beszámolója vagy összevont (konszolidált) éves beszámolója tekintetében terheli-e egyaránt közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség, illetve ezen esetleges kötelezettségnek hogyan és milyen módon tud eleget tenni a magyarországi fióktelep. A fentiekhez kiegészítésként kérjük megerősíteni, hogy a Brexit miatt az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének 2021. 01. 01-ét követően pontosan mely beszámolók tekintetében áll fenn könyvvizsgálati, közzétételi kötelezettsége, kiemelten a naptári évtől eltérő üzleti évvel rendelkező fióktelepek esetében, amelyek üzleti éve 2021. 01. 01. napját megelőzően kezdődött. Afentiektől függetlenül kérjük megerősíteni, hogy a magyarországi fióktelep tekintetében a beszámolókészítési kötelezettség teljesítése során, a magyarországi fióktelep felettes szervének, tulajdonosának szükséges ún. "tulajdonosi/tagi határozatban" a magyarországi fióktelep beszámolóját elfogadnia, attól függetlenül is, hogy a magyarországi fióktelep esetleg mentesülhet a fióktelep beszámolójának közzététele alól.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben foglaltakat nem megerősíteni kell, csak az Szt. megfelelő paragrafusára kell utalni.A terjedelmesre sikeredett kérdés első bekezdésében leírtakból is következik, hogy az Szt. 154/A. §-ának (1) és (2) bekezdése egy kivételes szabály a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

IFRS szerint könyvelő társult vállalkozás konszolidációja

Kérdés: Van egy társaság, amit a számviteli szabályok szerint könyvelünk. Ebbe kellene konszolidálni egy nyrt.-t társult vállalkozásként, amit IFRS szerint könyvelnek. Hogyan lehet a 2-féle számviteli módszer szerint könyvelt társaságot konszolidálni?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény 130. §-a (1)–(3) bekezdéseinek az előírása szerint a társult vállalkozásban lévő részesedés a nem teljes körű bevonáskor a következő módszerek szerint mutatható ki [a választott módszert az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Hibás felügyelőbizottsági jelentés

Kérdés: Ha teljesen szabályosan akarok eljárni, módosíthatom, vagy újra jóvá kell hagynia a felügyelőbizottságnak az éves beszámoló részét képező kiegészítő mellékletet? Példa: a 2020. évi éves beszámoló felügyelőbizottsági jóváhagyását követően kiderül, hogy a kiegészítő mellékletben szereplő egyik adat (anyagköltség) eltér az eredménykimutatás azon adatától 1 ezer forinttal, az eredménykimutatásban helyesen szerepel az összeg. Vagy: az egyik mondat a kiegészítő mellékletben befejezetlen maradt. Még nem történt meg a közzététel.
Részlet a válaszából: […] A felügyelőbizottsági jelentéssel kapcsolatos alapvető követelmény, hogy az éves beszámoló felülvizsgálata során kialakított bizottsági véleményt megalapozottan tükrözze, a mérleggel, az eredménykimutatással, magával a beszámolóval kapcsolatos értékadatai,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Jelentős tulajdoni részesedés

Kérdés: Adott "A" kft., illetve "B" kft. A két kft. nem kapcsolt egymással se a Tao-tv., se az Szt. szerint. Ők ketten 50-50 százalékban tulajdonosai (szavazati arányuk is ennyi) egy "C" kft.-nek. "C" kft.-nek az ügyvezetője megegyezik "A" kft. ügyvezetőjével. A számviteli törvény szerint fennáll-e a kapcsolt viszony "A" (vagy "B") és "C" kft. között? Illetve ebben az esetben a szerzett tulajdonrészt melyik mérlegsoron kell kimutatni éves beszámoló készítése esetén?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az "A" kft. is, a "B" kft. is jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik "C" kft.-ben (a részesedés mértéke meghaladja a 20 százalékot), mind az "A" kft.-nél, mind a "B" kft.-nél a "C" kft.-ben meglévő részesedést a mérlegben a befektetett eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.
1
7
8
9
36