Folyószámla-egyeztetés

Kérdés: 2012. 01. 01-jével átvettem egy könyvvizsgálatra kötelezett cég könyvelését. 2012. 12. 31-ével próbálom egyeztetni a tényleges vevői és szállítói folyószámlákat. Vannak olyan szállítóim, amelyek az évek során felszámolásra kerültek vagy felszámolás alatt állnak. Ezeket hogyan tudom kivezetni a folyószámláról? Van olyan cég, amelynek 2009-ben készpénzzel fizettek, a könyvelésben azonban ez nem jelent meg. Ezeket hogyan lehet rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...a cégnek olyan szállítója van, amelyet már felszámoltak, illetve felszámolás alatt van, ott a felszámolás kezdetekor a felszámolónak fel kellett szólítania adósait, vevőit, hogy tartozásukat haladéktalanul rendezzék. Ha a felszámolásra kerülő cégtől –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Felszámoló felelőssége

Kérdés: A kft. ellen a felszámolási eljárás megindult. A felszámoló a felszámolás megindulásakor nem íratta át a nevére a bankszámlaszámokat, az ügyvezetőnek adott utasításokat az utalásokra. A bankszámlakivonatok az ügyvezető nevére és címére érkeztek. Helyes ez az eljárás? Lehet-e az esetet hűtlen kezelésként is értékelni?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy a felszámoló által követett gyakorlat törvényellenes. A kérdésben szereplő információk nem elegendőek ahhoz, hogy a hűtlen kezelés kérdésében állást foglaljunk.A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Csődeljárás keretében elengedett kötelezettség

Kérdés: Kérdéseim az 5117. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódnak. Az "A" társaság 2011. 03. 19-én értesített, hogy a csődegyezséget megszűntnek nyilvánítja. Erről hivatalos hatósági papír nem készül. Tekinthetem az értesítést a megszűnés napjának? Nemcsak az "A" társasággal, hanem más társaságokkal is létrejött az egyezség, és ugyancsak nem teljesítettünk, de vannak olyan követelések, amelyeket ki tudunk fizetni. Minden társaságnál ugyanaz a nap a csődegyezség megszűnésének napja, vagy lehet más is? Társaságonként kell vizsgálni a csődegyezséget?
Részlet a válaszából: […] ...megindult. (Ezutóbbi esetben értelmetlen a kötelezettség visszaírása. A kötelezettségekösszegeit a felszámolási eljárás során a felszámoló által elfogadott hitelezőikövetelések értékére kell korrigálni, nem az eredménnyel, hanem a saját tőkévelszemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Csődegyezségben nem regisztrált szállítók

Kérdés: "A" cég fizetési nehézségei megoldására csődeljárást indított, amely sikeres csődegyezséggel zárult, az abban foglaltakat "A" cég maradéktalanul teljesítette. Voltak olyan szállítók, akik a felhívás ellenére nem regisztráltatták magukat a csődeljárásban. A csődtörvény 20. §-ának (3) bekezdése szerint e szállítók követelésüket nem tudják érvényesíteni. Az "A" cég könyveiben továbbra is a szállítók között kell kimutatni a nem regisztrált szállítókkal szembeni kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...ad mégegy lehetőséget követeléseik érvényesítésére, ha az adós ellen más általkezdeményezett felszámolási eljárásban a felszámolónak bejelentik még el nemévült követelésüket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Behajthatatlan követelés leírása

Kérdés: A 2008-ban keletkezett vevői követelésünket a felszámoló behajthatatlannak minősítette. A dokumentumot kézhez kaptuk. 2011-ben a rendkívüli ráfordításokkal szemben vezetjük ki? A korábban befizetett áfa visszaigényelhető? Érinti a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...felszámoló által behajthatatlannak minősített vevőikövetelés könyv szerinti értékét az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének b) pontjaalapján az egyéb ráfordítások közé kell kivezetni, az nem rendkívüliráfordítás! A behajthatatlan követelésben lévő fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Csődeljárás keretében elengedett kötelezettség

Kérdés: Társaságunknál 2010. évben eredményes csődeljárás keretében elengedésre került a kötelezettségeink 50%-a. A fennmaradó 50%-ot pedig 4 egyenlő részletben kell megfizetni. A csődegyezségi jegyzőkönyv szerint: "Hitelezők jelen megállapodás aláírásával kifejezetten kijelentik, hogy a jelen megállapodásban foglaltak Adós általi maradéktalan teljesítése esetén, az Adóssal szemben fennállt vagy fennálló bármilyen jogviszony, illetve jogügylet alapján semminemű ezt meghaladó követelést, semmilyen jogcímen nem érvényesítenek, az Adóssal szemben fennálló, az 50%-ban meghatározott kielégítést meghaladó bárminemű követelést jelen megállapodás aláírásával elengednek, illetve arról kifejezetten lemondanak." Azaz az elengedés az egyezség aláírásának a napjával (2010. 04. 12.) történik, de egy jövőbeni maradéktalan teljesítéshez kötik. Mikor elengedett a kötelezettség? Probléma, hogy likviditási gondok miatt már az első és a második fizetési kötelezettségünknek sem tudtunk eleget tenni, vagyis nem tartottuk meg a csődegyezséget. Mi a teendő? Vissza kell könyvelni? Milyen időponttal? Mindennek milyen adó vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...követeléseiket is (az adós kötelezettségszegése miatt)érvényesíteni fogják. Ezen hitelezői követelések elfogadása azonban már afelszámoló feladatkörébe tartozik, ezen követelések kiegyenlítésére pedig acsődtörvény vonatkozó előírásait alkalmazza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Kölcsön, ami a könyvekben nem szerepel

Kérdés: 2003 óta vagyok egy kft. könyvvizsgálója. Az éves záráshoz kért ügyvédi levélben szerepelt egy tétel, amely arról szólt, hogy a kft. 2002-ben kölcsönt adott egy másik cégnek, amely felszámolás alá került. 2010-ben a felszámoló nyilatkozata alapján behajthatatlanná vált a követelés. A nyilvántartásokban 2002 óta ez a tétel nem szerepelt. Az ügyvezető nyilatkozata szerint a kölcsön adása készpénzben történt, és erről kölcsönadási szerződés született. A kölcsön eredeti futamideje 1 év volt. Véleményüket kérem a gazdasági esemény számviteli és adójogi megítéléséről!
Részlet a válaszából: […] ...szemben, amely tételben 2002-ben (feltételezhetően)elszámolásra került. Az így követelésként kimutatásra kerülő kölcsön összegét afelszámoló nyilatkozata alapján behajthatatlan követelésként kell leírni (annakösszegével 2010-ben a társasági adó alapját növelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Betéti társaság megszűnése (eva)

Kérdés: 2010. november 10-én az Szt. hatálya alá nem tartozó evás bt. beltagja, egyben az ügyvezetője, elhalálozott. Felesége a kültag. A beltag halála óta a bt. tevékenységet nem végez, a kültag, aki a társasági szerződés szerint személyes munkavégzésre nem kötelezett, meg szeretné szüntetni a bt.-t. (Egy gyermekük van, aki majd az apja után a bt. tulajdonrészét örökölni fogja.) Mi a teendője?
Részlet a válaszából: […] ...– a kültag által elfogadott – nyitó mérleg tekintendő atevékenységet lezáró mérlegnek, amelyet a végelszámoló, a felszámolórendelkezésére kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Üzlethelyiség értékesítése a felszámolás alatt

Kérdés: Az ingatlanforgalmazó cég 2010. 02. 24-i kelettel szerződést kötött üzlethelyiség értékesítésére. A vevő még februárban foglalót, majd előleget fizetett. Az eladó a pénzügyi teljesítést követően számlát bocsátott ki, amely tartalmazta a nettó összeget és 25% áfát. 2010. 07. hónapban az eladó cég ellen felszámolási eljárás indult. A felszámoló a vevő részére leszámláztatta (2010. 02. 14-i teljesítéssel) a vételár fennmaradó összegét. A végszámla tartalmazta a nettó értéket és a 25% áfát. Helyes-e a felszámoló által bruttó módon történő számlázás? A vevő visszaigényelheti-e az áfát? (Az üzlethelyiséget gazdasági tevékenysége folytatásához vásárolta.)
Részlet a válaszából: […] ...akkor az eladó miért nemszámlázott? Ha az eladónak már számláznia kellett volna, mert a birtokbavételkorábban megtörtént, akkor a felszámoló valójában a felszámolásra kerülő cégmulasztását pótolta. Ez esetben viszont a számlát a teljesítésről nemállíthatta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Értékvesztés kivezetése

Kérdés: A társaság vevői már 2004-ben nem fizettek, ezért haladéktalanul intézkedésekre került sor a vételár behajtása érdekében, ám ezek a mai napig eredménytelenek maradtak. Még büntető­feljelentésre is sor került. A követelésre 100%-ban a társaság értékvesztést számolt el, amelynek a társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2005-ben és 2008-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül hivatalból töröltek, és volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelését be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteségét!) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést végezni? Lehet-e 2010-ben adóalap-csökkentést elszámolni a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehetett volna kiegyenlíteni. De ha meg sempróbálták? Erre utal az is, hogy – némely esetekben – követelésüket be semjelentették a felszámolónak. Ez esetben a felszámolótól hiába várták azértesítést, mert a felszámoló jogszerűen úgy tekintette a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.
1
3
4
5
8