33 talált cikk a FIFO kifejezésre

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámoló választása esetén a bekerülő devizaösszeget az MNB teljesítés napján érvényes árfolyamán könyveljük, illetve vásárlás esetén amennyiért vettük. A csökkenések könyvelésének szabálya azonban nem egyértelmű. [A kérdező idézi a 398/2012. Korm. rendelet 11. §-ának (6) bekezdését.] Mit jelent a könyv szerinti árfolyam? Ha a FIFO szerint könyvelek, helyesen járok el?

Kérdés: Társaságunk több gyártótól vásárol árut. Üzletpolitikai célból a szállítók különféle engedményt adnak. Előfordul, hogy a szállító az árut nulla forint értékben adja, azért, hogy alacsonyabb értéken értékesítsük. Áruban adott engedmény: 1000 db beszerzés: 800 db piaci értéken, 200 db nulla áron. A szállító minden eladásról számlát állít ki, így a nulla forint értékű átadásról is, csak ebben a számlában ugyanannyi az engedmény összege, mint az áru ellenértéke. A másik esetben az áru értéke nem nulla, hanem egy forint. A szállító ez esetben is számlát állít ki, engedmény nélkül, 1 Ft-os áron. Hogyan kell ezen beszerzéseket könyvelni? Milyen értéken kell a mérlegben kimutatni a december 29-én raktárba beérkezett 0, illetve 1 Ft értékkel számlázott árukat, amelyeket csak jövőre értékesítenek? A társaság FIFO-módszerrel számolja el a készleteit.

Kérdés: Társaságunk rendelkezik az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere által érintett létesítménnyel, ezért EU kibocsátási egység [EU A] kiosztásban részesül. Az ingyenesen – a kibocsátás fedezetére – kapott egységeket az áruk között tartjuk nyilván a FIFO-elv alkalmazásával, a kiosztáskori tőzsdei spotárfolyamon, az ingyenesség miatt az egységek értékével azonosan passzív időbeli elhatárolást képzünk. Ezen egységek forgalmijegyzék-számlán szerepelnek. Társaságunk a kiosztott egységeket egy kibocsátáskereskedelemre szakosodott kereskedőháznál felhasználásig (2014. április) letétbe helyezi (társaságunk forgalmijegyzék-számlájáról az egységek átvezetésre kerülnek a kereskedőház forgalmijegyzék-számlájára). A kereskedőház a letétbe helyezésért díjat fizet társaságunknak. A letétbe helyezés időszaka alatt a kereskedőház az egységek felett szabadon rendelkezhet, azokat átruházhatja, de a letétbe helyezési időszak lejáratával ugyanannyi EUA-egységet vissza kell utalnia forgalmijegyzék-számlánkra. A szerződésben nem szerepel sem az egységek jelenlegi értéke, sem pedig a visszaadáskori értéke. Hogyan kell ezt a "letétbe helyezési" konstrukciót könyvelni? Van-e arra lehetőség, hogy a kiosztáskor képzett időbeli elhatárolást csak 2014 áprilisában – az egységek visszaadásakor – oldjuk fel, nem pedig a letétbe helyezéskor?

Kérdés: A társaság mennyiségben és értékben tartja nyilván vásárolt készleteit. A készletek értékeléséhez elszámolóárakat alkalmaz. Az elszámoló­árakat a vásárolt készletek számlacsoportjaival összhangban alakította ki. Havonta a beérkezés során képződött elszámolóár-különbözeteket az elszámolóáras készletekre vetítve arányosan felosztja a közvetlen, a közvetett anyagfelhasználásra és értékesítésre, majd elszámolja az 5-6-7-8. számlaosztályban. Elfogadható-e a társaság által alkalmazott gyakorlat az Szt. által nevesített átlagos (súlyozott) beszerzési ár alkalmazásának az év végi értékeléskor?

Kérdés: A kft. Ausztriában vett fel beruházási hitelt, ezért ott is kellett nyitnia bankszámlát. A korábbi könyvelő, könyvvizsgáló szerint ezt nem lehet másként könyvelni, csak a gazdasági események aznapi árfolyamának alkalmazásával, amikor a pénz befolyt, amikor a számláról kifizetés történt. Ez a külföldi bankszámla euróban egyezik a könyveléssel, de itt is – véleményem szerint – alkalmazni kellene a FIFO vagy az átlagár módszerét, különben nagyon torz lehet az árfolyam-különbözet.

Kérdés: Ügyfelünk a devizás pénzeszközöknél mind a beszerzést, mind a felhasználást az adott napi MNB-árfolyamon könyveli (ez a választott árfolyam). Év végén a devizaszámla átértékelésre kerül az év végi árfolyamnak megfelelően, ekkor számolja el az árfolyam-differenciát. Helyesen jár el a társaság?

Kérdés: Szakmai körökben vita tárgyát képezi, hogy a készletek nyilvántartási ára és az év végi készletértékelési ár miként határozható meg helyesen, egy vállalkozáson belül, a számviteli politikában, az értékelési szabályzatban. Egyes vélemények szerint egy-egy készletcsoportnál azonos módon kell eljárni. Az Szt. nem ad arra lehetőséget, hogy a kereskedelmi áruknál másként értékeljék a nagykereskedelmi készleteket, mint a kiskereskedelmi árukat. Azokat vagy a FIFO-módszerrel, vagy mérlegelt átlagáron, vagy elszámolóáron kell értékelni. Más vélemény szerint ez a számviteli törvényből nem következik. Ha egy vállalkozás nagykereskedelmi raktárt működtet, és ott a nyilvántartás vezetése folyamatosan mennyiségben és értékben történik, lehetséges a mérlegelt átlagár. Ugyanakkor, ha ez a vállalkozás kiskereskedelmi boltot is működtet, és ott nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, ott – csak az év végi értékelésnél – a FIFO-elv szerint határozza meg a készletértéket. Ezt abban az esetben is megteheti, ha a nagykereskedelmi raktár is ad át kiskereskedelmi egységének eladásra árut, az egyébként nagykereskedelmi célra beszerzett áruból. Melyik a járható megoldás?

Kérdés: 2010-től megváltozott a napidíjra vonatkozó elszámolás. Augusztus 16-tól a bevétel forintra történő átszámításához a megszerzés napját követő hónap 15. napján érvényes MNB-devizaárfolyamot kell alapul venni. A bérszámfejtés ezek alapján ki fog hozni napidíjként az előbb említett árfolyamon számolva egy forintösszeget. A munkavállaló azt – viszont – valutában kapta meg. Mi van abban az esetben, ha a napidíjként meghatározott valutaösszeget a valutapénztárból fizetik ki, a valutapénztárban pedig a FIFO módszer szerint történik a valutafelhasználás elszámolása? Így a bérszámfejtés adata és a könyvelés adata el fog térni egymástól. Ezt hogyan kezeljük?

Kérdés: Társaságunk CHF devizaszámlát nyitott. A napi forgalom könyvelése az adott napi árfolyammal átszámítva történik. A napi záró egyenleg és a következő napi nyitó egyenleg árfolyam-különbözetét el kell-e számolnom és könyvelnem mindennap? Vagy csak az év végén állok rá az év végi árfolyamra, és ekkor számolok árfolyam-különbözetet? A naponta, illetve év végén számított árfolyam-különbözet realizált vagy nem realizált árfolyam-különbözet?

Kérdés: Ügyfelem 2006-ban 29,34%-os üzletrészt vásárolt egy kft-ben 60 M Ft-ért. 2007. 02. 17-én újabb 29,47%-ot vásárolt 4 M Ft-ért. 2007. 02. 18-án 29,34%-ot adott el 4 M Ft-ért. Így az üzletrésze 29,47%-ra nőtt. Mit kell könyvelnem a 2007. év során?