960 talált cikk a fordulónap kifejezésre

Kérdés: Cégünk ez ideig csak kereskedelemmel foglalkozott, a beszerzést elábéként könyveltük év közben, év végén tételes leltár készült a meglévő készletről beszerzési áron, amelyet T 26 – K 8141 könyvelési tétellel könyveltünk. Az idei évben a gyártás is elkezdődött a kereskedelem mellett. Számlázóprogramunk, amely készletnyilvántartó is, a beszerzéseket mindig elábéként könyveli. A készletnyilvántartó programból lekérhető a gyártásba kiadott alapanyaglista beszerzési áron, amelyet a T 51 – K 8141 könyvelési tétellel könyvelnénk. Év végén tételes leltár készül, amely alapján árukat beszerzési áron (T 26 – K 8141), a késztermékeket önköltségi áron (T 25 – K 581) vennénk készletre. Helyes-e az elképzelésünk?

Kérdés: Az ingatlanforgalmazó cég megbízást adott az építőipari társaságnak a közművesítési feladatok elvégzésére. A terület közművesítése után a megrendelő a közművesítést nem veszi át, mert annak ellenértékét nem tudja kifizetni. A hosszú és költséges pereskedés elkerülése érdekében el lehet-e járni az alábbiak szerint? A kivitelező a szerződést felbontja, majd az elkészült közművesítést késztermékként vagy áruként készletre veszi, megállapítja az egy-egy telekre jutó közműráfordítás összegét és árát, megpróbálja közvetlenül értékesíteni a telektulajdonosoknak. A ráfordításoknál az áfa levonásra került, az értékesítések esetén pedig az áfa megfizetésre kerül. Ha a közművesítést csak bekerülési érték alatt tudja a kivitelező értékesíteni, adható-e utólagos árengedmény? Az árukészlet leértékelhető-e a keresleti ár szintjére?

Kérdés: A 2488. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan további, az építőipari gyakorlatban előforduló esetekre szeretnék választ kapni. Ilyen eset, hogy a megrendelő az elvégzett munkáról a számlát befogadja, a szerződés mennyiségi és minőségi átvételét igazolja. A fizetési határidőben viszont felszólítás ellenére sem fizetett, likviditási problémáira hivatkozik, évekig elhúzza a fizetést, előfordulhat az, hogy közben felszámolásra is sor kerül. Véleményem szerint ilyen esetben jogos az árbevételkénti elszámolás.

Kérdés: Cégünk 2003 óta bérel egy bolthelyiséget. 2006. 01. 03-án adásvételi szerződés készült, amely szerint ezen teljesítési nappal az eladó elkészíti az ingatlan eladásáról a számlát. A vételár megfizetése két részletben 2006. 02. 07-ig megtörtént. Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntartotta. 2006. január hónapra még bérleti díjat fizetünk. Január hónapban az üzlethelyiségben felújítási munkát végeztünk (ezeket a válaszban ismertetjük!) A számlát 2006. 02. 01-jei teljesítéssel állították ki. Ezzel a nappal szeretnénk a felújítást aktiválni. Melyeket lehet aktiválni, és melyeket kell karbantartásként elszámolni? A felújításhoz (vagy beruházáshoz) devizaalapú beruházási hitelt vettünk igénybe, amelynek a bekerüléskori árfolyam-különbözetével a felújítás (beruházás) értékét növelni, illetve csökkenteni kell?

Kérdés: 2005. év végén a társaság az euróban lévő összes követelését és kötelezettségét a számviteli politikában meghatározott árfolyamon átértékelte, jelentős árfolyamveszteség került megállapításra. A 2004. évi árfolyam-különbözet árfolyamnyereség volt, amely a számviteli politika szerint nem minősült jelentősnek, így az nem került könyvelésre. A 2005. év végén megállapított – igen jelentős – árfolyamveszteség a számvitelben minden további nélkül elszámolható? Tudomásunk szerint a céltartalék-képzési lehetőség, illetve az elhatárolás lehetősége az áfolyam-különbözet elszámolására visszamenőleges hatállyal nem alkalmazható!

Kérdés: A társaság forintban meghatározott összegű hitelszerződést kötött a bankkal. A szerződésben rögzítésre került, hogy ez az összeg euróban is lehívható, de a szerződés euróban nem tartalmazta a hitelösszeget. A hitelt a társaság euróban hívta le a forintban vezetett bankszámlájára, amelyet forintban írtak jóvá. A társaság a megkapott hitel euróban számolt összegét külön átszámította a számviteli politikában rögzített árfolyamon, és ezzel a forintösszeggel könyvelte a kötelezettségek közé a hitel összegét. Helyesen járt-e el a társaság, hogy nem a banki árfolyamon átváltott forintösszegen tartja ezt a hitelt a kötelezettségek között?

Kérdés: Különböző szakkönyvekben a devizában kiállított külföldi beruházási szállítók kiegyenlítésekor az aktiválás időpontjáig keletkező árfolyam-különbözet eltérő főkönyvi számlaszám megjelölésével szerepel. (Egyik helyen 161., a másik helyen 876.) Beletartozik az előbbi árfolyam-különbözet az eszköz bekerülési értékébe, vagy nem?

Kérdés: Szerződésben rögzített kötbér nagyságát a szerződő felek (kapcsolt vállalkozások) megállapodás alapján csökkentik. Van-e könyvelési vonzata az eredetileg megállapított és a fizetett kötbér különbözetének?

Kérdés: A szakmai szervezet közgyűlésének megrendezéséhez kapunk egyrészről pénzbeli támogatást, adományt (a részvételi díj és a tényleges költségek közötti különbözet ellentételezésére), másrészt cégektől ingyenesen bizonyos árukat. Hogyan kell ezeket elszámolni?

Kérdés: Szövetkezetünk közforgalmi üzemanyagtöltő állomással rendelkezik. A nagykereskedő az üzemanyag mennyiségét ún. 15 fokon mért fajsúlyliterben számlázza. Ez a mennyiség a ténylegesen átadott mennyiségnél télen több, nyáron pedig kevesebb. Helyes-e, ha a tényleges mennyiség helyett a számlán szereplő mennyiséget vételezzük be? (Eladáskor a készlet a tényleges mennyiséggel csökken!) A vámhivatal a készletellenőrzés során a szállítást végző tartálykocsi által kiadott bizonylaton szereplő, 15 fokon mért fajsúlyliter-mennyiséget veszi figyelembe, ami eltér a számlázott menynyiségtől. A vámhivatal által megállapított készleteltérést leltárnak kell-e tekinteni és könyvelni kell-e? Az elszámoltatás alapja nem azonos a számvitelünkben rögzített adatokkal.