371 talált cikk a gépjármű kifejezésre

Kérdés: Milyen költségtérítés és milyen összegben adható a munkavállalónak adómentesen, ha a vállalkozás tulajdonában lévő gépjárművel történik az árubeszerzés?

Kérdés: Kft. dolgozói munkába járásra kapnak térítést. Az egyik dolgozó saját gépkocsiján hozza a kollégáját is. A könyvelő az utas kollégának is kifizetteti a kilométerenkénti 9 Ft-ot. Jól jár el? Egy kocsi után egyszer adható 9 Ft, nem? Ha a 9 Ft-on felül is térít a munkáltató, akkor a 9 Ft adómentes, és csak a felette lévő rész után kell bérként számfejteni?

Kérdés: A 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet rendelkezik a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről. Tagi jogviszonyban lévő tulajdonos végzi a külföldi fuvarozást. Tagi jogviszonyban is jár a napi 40 eurónak megfelelő összeg adómentesen? A tulajdonos nem vesz fel előleget, így a napidíj összegét mindig a hó végén, a tagi kivéttel együtt kapja meg, a bérfeladásba könyvelve: T 551 – K 471, T 471 – K 381.

Kérdés: Tehergépjármű-kölcsönzéssel foglalkozunk. Ez évben ötmillió forint értékű gumiköpenyt vásároltunk. Könyvelhetem ezt költségként?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a 2004. évi XXXIV. tv. a kis- és középvállalkozásokról (Kkv-tv.) 4. §-ának (2)–(5) bekezdéseit transzferárképzési szabályzat és nyilvántartás, valamint az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség szempontjából abban az esetben, ha a négy különböző gazdasági társaságban ugyanazok a tagok vannak, és közöttük szülő-gyermek és testvéri kapcsolat áll fenn? Tehát egyik társaság sem áll a másikkal befektetési viszonyban, az ügyvezető a tagok egyike, a szavazati arány nem tér el a tulajdonaránytól. Van olyan társaság, amelyik napi, másik eseti gazdasági kapcsolatban áll egymással. Amennyiben értelmezhető közöttük a kapcsolódó vállalkozás, úgy minden egyes társaságra fennáll a fenti kötelezettség?

Kérdés: A társaságnál az egyik alkalmazott olyan munkakörbe kerül át, aminek az ellátásához szükséges gépjármű-vezetői engedély. Mivel az alkalmazott nem rendelkezik ilyennel, a társaság úgy dönt, hogy finanszírozza a gépjármű-vezetői engedély megszerzését (beleérte az egészségügyi alkalmassági vizsga díját, a tanfolyamok díját és a vizsgadíjat). Hogyan kell elszámolni a fenti költségeket? Van-e valamilyen adófizetési kötelezettsége a társaságnak a fenti költségek térítése esetén?

Kérdés: 2012. 04. hónapban vásároltunk egy új személygépkocsit továbbértékesítési céllal. A készletek között vettük állományba. Ezt az autót 2012. 08. hónapban átminősítettük a tárgyi eszközök közé, mert bérbeadás útján jobban tudjuk hasznosítani. Saját névre forgalomba helyeztük. Melyik hónaptól vagyunk kötelezettek cégautóadót fizetni? Cégünk használt gépjárművek értékesítésével is foglalkozik. Főleg új gépjármű beszámítása során vesszük meg azokat. A beszámítást követően a forgalmi engedélybe is bekerülünk, mint tulajdonos. Ezeket az autókat a használtgépkocsi-készletek között tartjuk nyilván. Az autók nem kerülnek a forgalomból kivonásra, költséget, értékcsökkenést nem számolunk el. Van-e ezen autókra cégautó­adó-fizetési kötelezettségünk?

Kérdés: Ügyfelünk külföldi telephellyel rendelkező társaság. Tevékenysége jelentős részét külföldön gyakorolja. A szállás és a munkahely között az alkalmazottak közlekedését úgy oldotta meg, hogy autókat lízingelt, illetve vásárolt. A külföldön forgalomba helyezett és ott használt gépkocsik után a cégautóadót meg kell-e fizetni?

Kérdés: A társaság a tulajdonában lévő személygépkocsira ingyenes üzembentartói szerződést köt magánszeméllyel (többségi részesedésű tagjával). Milyen költségek, illetve fizetendő adók, illetékek terhelik a kft.-t, mint a személygépkocsi tulajdonosát, és milyenek az üzemben tartó tagot? Változik valami az által, ha eszmei értéken köt bérleti szerződést a kft. a taggal? Kötelező-e a piaci érték alkalmazása?

Kérdés: Cégünk karosszériajavítással is foglalkozik. Ha a céges autóinkat saját magunk javítjuk, hogyan kell ezt kezelni? Normál esetben cégünk az ügyfél nevére állít ki számlát, amelyhez tartozik egy fizetési megoszlás. Ez utóbbin vezetjük le, hogy az adott biztosítótól mennyit várunk, illetve az ügyfél mennyit fizet részünkre. Ha a saját autóinkat javítjuk, akkor egy elszámolást (belső számlát) küldünk a biztosítónak, a kapcsolódó fizetési megoszláson vezetjük le, hogy mennyi az önrész, avulás, esetleg áfa. Amikor megérkezik a biztosító térítése, azt kapott kártérítésként könyveljük, az elszámolást nem könyveljük. Helyesen járunk el? A javításhoz beszerzett alkatrész áfáját levonásba helyezhetjük?