Személygépkocsi-átalány egyéni vállalkozónál

Kérdés: Az egyéni vállalkozó havi 500 kilométer utat számol el átalányban a személygépkocsi használata címén. A gépjármű tulajdonosa a vállalkozó édesapja. A gépjármű üzembentartói jogát, mint vagyoni értékű jogot a vállalkozó megvásárolta édesapjától. A gépjárművet kizárólag a vállalkozó használja, a forgalmi engedélyben is a vállalkozó adatai szerepelnek, mint üzembentartó. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást a vállalkozó kötötte, a befizetést igazoló bizonylat a vállalkozó nevére szól. Ay 1995. évi CXVII. tv. 11. számú melléklet III. 11. pontja szerint az egyéni vállalkozó a gépjármű tulajdonjogát e törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolja. Kérem, válaszolják meg, hogy a vállalkozó jogosult-e költséget elszámolni a bemutatott gépjárműre?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 11. számú mellékletének 11. pontja agépjármű-használati költségek útnyilvántartás alapján történő elszámolásahelyett teszi lehetővé az 500 kilométeres átalány alkalmazását. Ha agépjárművet kizárólag a vállalkozó használja, útnyilvántartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Egyes ágazatokat terhelő különadó

Kérdés: Kérdésem az egyes ágazatokat terhelő külön­adóhoz kapcsolódik. Két boltunk van, ahol viszont­el­adókat és végső fogyasztókat is kiszolgálunk. Van egy raktár-termelő egységünk, ahol a tonerek, patronok újratöltése, gyártása folyik a raktározás mellett. Innen történik a legnagyobb forgalom lebonyolítása, innen szolgáljuk ki a viszonteladókat. Vannak vevőink, akiknek kiszállítjuk az árut, vannak, akik személyesen érte jönnek, és vannak, akiknek utánvétes csomagban küldjük el az árut. Ez utóbbi csomagküldő kereskedelemnek számít? Pályázati pénzzel indítottuk internetes áruházunkat is, ahol vásárolnak viszonteladók is, magánszemélyek is, és csomagküldéssel is kiszállítunk. Az értékesítésben van saját gyártású, újratöltött, felújított toner és tintapatron, de igény szerint eredetit is beszerzünk egyéb irodaszerrel. Éves árbevételünk összesen 600 millió forint körül van, sokféle összetevővel. Az árbevételt eddig telephelyenként különítettük el. Valószínűleg nem vagyunk alanyai a bolti kiskereskedelmi adónak, de ezt nekem kell bizonyítanom. Úgy érzem, lehetetlenség ennyi mindent elkülönítve könyvelni (havi 800 számla, 10-30 tételes, nagy részében saját és beszerzett termék értékesítéssel). Számlánként kellene elkülöníteni, hogy – melyik kiskereskedelem és melyik nagykereskedelem? – melyik csomagküldő és melyik internetes? – hogyan tudom bizonyítani, hogy az árbevétel a kiskereskedelmi tevékenységből nem éri el az 500 millió forintot?
Részlet a válaszából: […] ...§ 1. pontja szerint bolti kiskereskedelmi tevékenységa 2009. január 1-jén hatályos TEÁOR'08 szerint a 45.1 ágazatba – ide nem értvea gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét –, 45.32, 45.40 ágazatba – ide nem értvea motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Kiküldetés esetén sajátgépjármű-használat költségei

Kérdés: A vidéki önkormányzatnál dolgozó munkavállaló kiküldetési rendelvény alapján a férje tulajdonában lévő személygépkocsit használja hivatali munkavégzésre. 2010. évben az 1-6. hónapokban az önkormányzat maximum 500 km-t fizetett ki részére (az APEH-benzinárnak és az elszámolható amortizációnak megfelelően!) kiküldetési rendelvény alapján. (Erre az időszakra a dolgozó cégautóadót nem fizetett.) A 7-9. hónapokban már 1000-1500 km-t használta a dolgozó férje kocsiját hivatali munkavégzésre. A munkavállaló ezekre a hónapokra – a munkáltatójától kapott információk alapján – cégautóadót is bevallott és megfizetett. Kiküldetési rendelvénnyel a munkavállaló a férje tulajdonában lévő személygépkocsira kaphat-e költségtérítést? Igaz-e, hogy az önkormányzat a dolgozójának maximum havi 500 km hivatalos célú gépkocsihasználatot téríthet meg kiküldetési rendelvény alapján? Van-e havi (éves) km-elszámolási korlát? Kell-e a munkavállalónak cégautó­adót fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...rendelvény alapján kaphat az előbbiekben körülírtköltségtérítést a férje tulajdonában lévő személygépkocsi használata esetén is.A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.)17/B. §-ának (1) bekezdése alapján a cégautóadó alanya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Autópálya-matrica elszámolása

Kérdés: A munkáltató a dolgozók saját gépjárművel történő munkába járásával kapcsolatos valamennyi költséget megtéríti (nem csak az előírt 9 Ft/km-t). Így többek között az éves autópálya-matricát, az esetleges közlekedési bírságot. A dolgozó leadja a matrica vásárlásáról szóló számlát, illetve a bírságról hozott határozatot, amelyek részére kifizetésre kerülnek. Kérdésem, természetbeni juttatás címén adókötelesek-e ezek a költségtérítések?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja tételesen előírja,hogy a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás eseténköltségtérítés címén mely napokra oda-vissza mért távolság figyelembevételévelkilométerenként 9 forint értéket kaphat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Cégautóadó-fizetési kötelezettség

Kérdés: A kft. 2010. 07. 01-jén személygépkocsit vásárolt. A kft.-nek igazolása van arról, hogy a megvásárolt személygépkocsi tulajdonosa (szintén gazdasági társaság) 2010-ben minden gépjárműadó-fizetési kötelezettségének eleget tett. Kell-e a kft.-nek 2010. július hónapra cégautóadót fizetnie? A vevő kft. a 2010. évi havonta esedékes cégautóadó-fizetési kötelezettségből levonhatja-e az adott forgalmi rendszámhoz kapcsolódó, az eladó által már 2010-ben biztosan befizetett gépjárműadó összegét? A kft. személygépkocsiflottájából néhányat értékesít. A kft. – az év első felében – 2010-re már minden gépjárműadó-fizetési kötelezettségének eleget tett. Az év közben értékesített személygépkocsik után már év elején megfizetett teljes 2010. évi gépjárműadó összegét időarányosan levonhatja-e például 2010. III. és/vagy IV. negyedévi cégautóadójából?
Részlet a válaszából: […] ...választ a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény(Gjt.) előírásai alapján adjuk meg.A Gjt. 2. §-ának (1) bekezdése alapján a gépjárműadó alanyaaz a személy, aki/amely az év első napján üzemben tartó, ennek hiányábantulajdonosa a járműnek. A Gjt. 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Változó munkahely, kiküldetés

Kérdés: Egy korábbi válaszban azt olvastam, hogy a kiküldetési rendelvényt naponta kell kiállítani. Ez azt jelenti, hogy naponta új rendelvény kell? Abban az esetben is naponta kell kiküldetési rendelvény, ha a munkavállaló munkaköre alapján feltétel a saját gépkocsi használata, továbbá a munkaköri leírásában szerepel, hogy a társaság által különböző telephelyeken vagy ügyfeleknél lévő saját tulajdonú eszközeit kell felügyelnie, karbantartania? Hogy mikor és hova kell mennie, azt a diszpécserszolgálat mondja meg, jellemzően egy hétre egyeztetett időpontokban. Előfordulhat azonban, hogy soron kívül kell az ország másik felébe mennie. Gyakorlatunk során a munkavállaló a hónap folyamán folyamatosan vezeti a kiküldetési rendelvényt, és az időszak végén az arra jogosult munkahelyi vezető azt elismeri, a kifizetés szükségességét elrendeli. Ez a gyakorlat megfelelő?
Részlet a válaszából: […] ...szokásosan telephelyen kívül végzi.Abban az esetben, ha a munkaszerződésben vállalt feladatelvégzése, ellátása a munkavállaló saját gépjárművével történő utazást igényel,a magánszemély ezzel kapcsolatos költségeit a munkáltató megtérítheti,feltételezhetően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Körzeti feladatok ellátása

Kérdés: Munkaszerződésem a cég központját jelöli meg állandó munkavégzési helynek, de körzeti feladatokat látok el. Minden reggel megjelenek az eligazításon, utána a beérkező hibák alapján lejárom a területet, elvégzem az ellenőrzést, javítást. Elszámolhatom-e a felmerült gépkocsihasználatot kiküldetési rendelvényen, vagy útnyilvántartás kell? Ha útnyilvántartás alapján számol el a munkáltatóm, nyilatkozhatok-e a költségtérítésről, hogy ne vonjanak le szja-előleget?
Részlet a válaszából: […] ...a cégheztartozó, kijelölt körzetben. Ez esetben rögzíteni kellett azt is, hogy avállalt feladat elvégzése, ellátása érdekében saját gépjárművét igénybe veheti,a munkáltató pedig az ezzel kapcsolatos költségeit megtéríti.Tekintettel arra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Mezőőri feladatok ellátása

Kérdés: Mezőőr vagyok, munkaköröm ellátásához saját tulajdonú gépkocsi használatában állapodtam meg a munkáltatómmal. Munkám során bejárom az egész határt, vagyonvédelmi megfigyelést és ellenőrzést végzek. Elszámolhatom-e kiküldetési rendelvényen a naponta megtett kilométereket a 9 Ft/km általános gépkocsi-normaköltséggel és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár és fogyasztási norma alapján az üzemanyag-felhasználást? Megjegyzem, munkaterületemet naponta a főnököm jelöli ki, határozza meg, hogy mi a kiemelt ellenőrzési terület.
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a határ mindennaposbejárása tekinthető-e kiküldetésnek? Mivel a munkaszerződésben -feltételezhetően – azt rögzítették, hogy a munkavégzés helye a határ bejárása,hiányzik a kiküldetés feltétele, olyan munkavégzés elrendelése, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Magánszemély által bérelt tehergépkocsi üzleti használata

Kérdés: Társaságunk alkalmazottja a bérelt tehergépkocsiját hivatali, üzleti célra is használja. Ezért a társaság havi 200 ezer Ft átalányt fizetne a dolgozónak. Adható-e ilyen formában költségtérítés? Milyen terhei lehetnek a társaságnál és a magánszemély dolgozónknál? Az átalány formájában adott költségtérítés elszámolható-e, milyen bizonylat alapján? A társasági adó szempontjából ez lehet-e a vállalkozás érdekében felmerült költség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt esetben átalánydíjat fizetni csak akkorlehetne, ha azt jogszabály tételesen, a feltételek meghatározásával előírná.Mivel ilyen jogszabályi elő­írás nincs, így egyértelmű, hogy a kérdésben leírtesetben átalánydíjat fizetni nem lehet. (Különösen akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé

Kérdés: Egyéni vállalkozásunkat át szeretnénk alakítani egyéni céggé egy hitelfelvétel miatt. Az egyéni cég alapító okiratában kell rögzíteni, hogy jogutódja lesz az egyéni cég az egyéni vállalkozásnak? Jog­utódlás során az eszközök könyv szerinti vagy piaci értéken kerülnek be az egyéni cégbe? Az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott értéken kell megnyitni az új cég könyveit? Az egyéni vállalkozás eszközeivel, forrásaival, követeléseivel? Az átalakulás után a megszűnő egyéni vállalkozás bevallásait a megszűnés szabályai alkalmazásával kell elkészíteni? A tárgyi eszközök, a készletek után az áfát be kell vallani? A cégbe bekerülő eszközök után kell illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...teljesülnek.Vagyonátruházási illetéket kell fizetni az apportáltingatlan, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, továbbá gépjármű,illetve pótkocsi piaci értéke alapján az illetéktörvény 18. §-ának (1)–(2)bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.
1
19
20
21
36