Épületbővítés

Kérdés: A betéti társaság bővíti a már meglévő üzemét. Az építési engedélyben üzembővítés, belső átalakítás, a homlokzat megváltoztatása, valamint szolgálati lakás kialakítása szerepel. A beruházáshoz szükséges összes anyagot a megrendelő biztosítja. Saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül a beruházás. Hova kell könyvelni az anyagot év közben és év végén, ha addig a beruházás nem fejeződött be? Az üzem bővítése és a szolgálati lakás kialakítása során a vásárolt anyag, a külső cég által számlázott kivitelezői díj nem különíthető el. A bt. negyedéves áfabevalló, hogyan lehet elkülöníteni a szolgálati lakásra jutó anyagbeszerzések áfatartalmát? Hogyan számolhatók el a szolgálati lakásba vásárolt berendezések és azok áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] A bt. nevében kérdező olyan kérdéseket tett fel, amelyekre elsődlegesen neki kellene választ adni. A kérdezői válasz hiányában számos feltételezéssel kell élnünk, és azokra alapozva adjuk meg a választ.A kérdés alapján a szolgálati lakás kialakítását úgy értelmezzük,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címke:

Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: A kft. a víz- és csatornaközmű üzemeltetését az önkormányzattal kötött koncessziós szerződés alapján végzi. A vonatkozó kormányrendelet szerint a szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható. Hogyan kell ezt a számvitelben elkülönítetten kezelni? Hol kell elszámolni, mivel áfával növelten számlázni kell?
Részlet a válaszából: […] ...azonban csak akkor tud megfelelni, ha a kapott víziközmű-fejlesztési hozzájáruláshoz, illetve a meghatározott időszakon (például negyedéven) belül kapott, de területileg elkülöníthető hozzájárulásokhoz hozzárendelik azt a beruházást (a beruházással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címkék:  

Vízterhelési díj számviteli elszámolása

Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat a Kd-tv.-vel bevezetett vízterhelési díj számviteli elszámolásáról. Ha adóként kezeljük a vízterhelési díjat, úgy könyveljük, tartjuk nyilván, mint a többi adót? A fogyasztókra át nem hárított különbözetet (az adóelőleg és a bevallott adó közötti különbözetet) hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartást kell vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint mértéke telephelyenként megállapítható. A vízterhelési díjra negyedévenként előleget kell fizetni. A csatornamű-szolgáltató a negyedévi díjelőleget a törvény 16. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címke:

Elhatárolt veszteség

Kérdés: Milyen költséget és ráfordítást kell az árbevételhez viszonyítani, ha az adózónak az adókötelezettsége keletkezését követő negyedik adóévben negatív az adóalapja? Ha az adózó átalakulással jött létre, és a tulajdonosi struktúrája nem változik 50 százalékot meghaladóan, akkor a korlátlanul elhatárolható veszteségek időtartama újból indul (átalakulás éve + 3 adóév)?
Részlet a válaszából: […] ...utoljára a 2003-ban kezdődő adóév negatív adóalapjára az átalakulással létrejött adózó az átalakulás évét követő negyedik adóévtől köteles alkalmazni. A 2004-től kezdődő adóévtől azonban már a jogelőd adókötelezettsége keletkezésének évét és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címkék:  

Értékhelyesbítés után értékcsökkenés elszámolása

Kérdés: A kft. az évek során 0-ra leírta tárgyi eszközeit. Az elmúlt év végén értékhelyesbítést végzett az értékelési tartalékkal szemben. Az ez évi esedékes értékcsökkenést az eszközöknél költségként vagy az értékelési tartalékból helyesebb leírni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben megfogalmazottak arra utalnak, hogy a kft. nem tanulmányozta alaposan az Szt. 58. §-át.Amennyiben az egyedi eszköz (tárgyi eszköz) mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét (az adott esetben a 0 értéket), akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címke:

Értékesítés érdekében felmerült költségek elszámolása

Kérdés: A társaság ruha-nagykereskedelemmel foglalkozik, az árut részben belföldről, részben külföldről szerzi be. A megvásárolt termékeket a kft. saját maga csomagolja, márkajelzéssel ellátott dobozba, tasakba, vállfára helyezi az áru jellegének, a vevő igényeinek megfelelően, valamint méret- és kezelési útmutató címkét ragaszt a csomagolóanyagra. A társaság év közben a készleteiről folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást nem vezet, év végén leltározással állapítja meg a készlet értékét. A csomagolóanyag- és címkevásárlást hogyan helyes elszámolni? A továbbeladásról kiállított számlán a csomagolóanyagot tételesen nem tüntetjük fel.
Részlet a válaszából: […] ...értékbe, mivel azok nem az eszköz megszerzése érdekében merültek fel, és nem a raktárba történő beszállításig, bár az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók. A kérdésben szereplő költségek az értékesítéssel kapcsolatosan merülnek fel (számos esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címke:

Időbeli elhatárolás igénybe vett szolgáltatásnál

Kérdés: A mérlegfordulónap után beérkezett, szolgáltatásnyújtásról szóló számlákat, amelyek a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményhez kapcsolódnak, lehet-e a költségek között az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámolni? Különösen indokolt ez a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számláinál, ahol az Áfa-tv. szerinti teljesítés a számlán feltüntetett fizetési időponthoz kapcsolódik.
Részlet a válaszából: […] ...igénybe vett szolgáltatásként (T 51-53 – K 454-K456) könyvelnie kell a vevőkkel, illetve a szállítókkal szemben, legkésőbb a IV. negyedévet követő hó végéig, függetlenül attól, hogy a számla ellenértékét mikor kell kiegyenlíteni. (A leírtakból következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Kis értékű szolgáltatásnyújtás

Kérdés: Egy kft. a tulajdonában lévő vendégházat az üzleti ügyfelei részére – adott forgalom lebonyolítása esetén – egy-egy napra ingyenesen átadja. A vendégház belföldi prospektusban meghirdetett ára 4000 Ft/fő/nap. Elfogadható-e a juttatás kis értékű ajándéknak? Hogyan kell a tevékenységet bizonylatolni? Kell-e általános forgalmi adót, személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, társasági adót ebben az esetben fizetnie a kft.-nek? Ha az ügyfelek helyett a társaság megfizeti az idegenforgalmi adót, a társaságiadó-alapot növelni kell-e a ráfordítás összegével? Milyen bizonylatot kell kiállítania az idegenforgalmi adóról a kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...amely szerint kis értékű ajándék: a másnak ingyenesen és alkalmi jelleggel juttatott termék, nyújtott szolgáltatás, melynek az egyedi, adót (áfát) is tartalmazó forgalmi értéke, ilyen érték hiányában pedig az adóval együtt számított beszerzési ára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás bérbeszámítással

Kérdés: A kft. magánszemély tulajdonában lévő raktár- és irodaépületet bérel, határozatlan időtartamú szerződéssel. A bérbeadó hozzájárult, hogy a bérlő kft. a meglévő épületre egy további szintet ráépítsen, de tulajdonjogot nem szerez. A bérlő a beruházás időtartama alatt és az azt követő 10 évig bérleti díjat nem fizet. Ha a bérleti szerződést a bérbeadó felmondja, megfizeti a beruházás jegybanki alapkamattal növelt, meg nem térült költségeit, ha a bérlő mondja fel, a bérbeadó nem fizet. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Mikor jelentkezik a bérbeadónál a vagyonnövekedés? A bérelt ingatlanon végzett beruházás értékcsökkenési leírása kompenzálhatja-e a meg nem fizetett bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést – amely nem egyedi esetet jellemez – hosszabban idéztük, hogy a rá adott válasz mások számára is egyértelmű legyen.A Ptk. 296. §-a alapján: a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését – ha jogszabály kivételt nem tesz –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.
Kapcsolódó címkék:  

Reprezentáció, vetélkedő, verseny díja

Kérdés: Társadalmi szervezet alkalmazottakat foglalkoztat. A szervezet tevékenysége tánc és oktatás. Az összes bevétel X százaléka adóköteles, ami az adófizetés határa alá tartozik. A szervezet mennyi reprezentációt számolhat el, és mi tartozik a reprezentációhoz ebben az esetben? Ugyanez a szervezet versenyeken díjakat oszt ki (pénz- és tárgyjutalmat). Ha csoport kapja a díjat, hogyan kell és mit fizetni? Mi lesz az szja alapja?
Részlet a válaszából: […] ...és az alapítvány (ideértve a közalapítványt is) esetében, az általa nyújtott reprezentáció és az általa adott, 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értékéből a közhasznú, illetve a cél szerinti tevékenysége érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.
Kapcsolódó címkék:    
1
88
89
90
104