1297 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Szabályos-e a Gt. és az Szt. előírásai értelmében az alábbi átalakulás? A kft. beolvad a zrt.-be, a kft. és a zrt. tulajdonosai ugyanazon természetes személyek, teljesen azonos tőkemegoszlásban mind a kft.-ben, mind a zrt.-ben (25, 30, 45%). Az átalakulás során a tagok személye és tulajdonosi részesedése nem változik. A beolvadó kft. jegyzett tőkéjét a tagok a zrt. tőketartalékába kívánják helyezni.

Kérdés: A 4704. válaszukban azt írják, hogy a telefonköltséget abban az esetben lehet elszámolni, ha a mobiltelefonok a társaság tulajdonában vannak. A 3 társaságból álló cégcsoport egyik tagja szerzi be a mobiltelefonokat mind a három társaság részére, a telefonszámlák is ehhez a társasághoz érkeznek. A mobiltelefonokat átszámlázták ahhoz a társasághoz, amely a telefonokat használni fogja, így a mobiltelefonok már nincsenek a beszerző társaság tulajdonában. Kedvezőbb telefontarifák elérése érdekében az összes telefonhasználati díjak a beszerző társaság nevén vannak, majd telefonszámra lebontva tételesen kiszámlázza a ténylegesen felhasználó társaságoknak. Elfogadható-e ez a megoldás?

Kérdés: Melyek a reprezentáció, üzleti vendéglátás közterhei 2010-ben?

Kérdés: Társaságiadó-alapba beszámító bevételnek minősül a horgászegyesület tagdíjbevétele és a horgászengedély ellenértéke?

Kérdés: Egy vidéki székhelyű vállalkozásnak több nagy telephelye van az országban, így Budapesten is. Az ügyvezetés a székhelyen van, de a kereskedelmi igazgató Budapesten lakik. A kereskedelmi igazgató havonta több alkalommal tölt el több időt hivatalos ügyben a székhelyen vagy egyéb telephelyen. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy ott is kell megszállnia. Hogyan kell helyesen alátámasztani a szállásköltséget? Minden egyes alkalommal kiküldetési rendelvényt kell kitölteni?

Kérdés: Társaságunk könyvkiadással foglalkozik. Külföldi szerzők jogdíját ügynökségeken keresztül bonyolítjuk. Vannak a Közösségen belüli és Közösségen kívüli ügynökségek is, amelyekkel kapcsolatban állunk. Az Áfa-tv. szerint miként és hol kell szerepeltetni és bevallani ezeket a szerzői jogdíjakat? Ezen szerzői jogdíjak csak meghatározott példányszám kiadására szólnak. Számvitelileg hova kell ezeket sorolni? Melyik számlaosztályba?

Kérdés: Sportegyesületünk közhasznú társadalmi szervezet. Bevétele tagdíjból, 1% szja felajánlásából, önkormányzati és magánszemélyek támogatásából van. Farsangi bál szervezése esetén a terembérleti díj, a zeneszolgáltatás díja cél szerinti tevékenység költségeként elszámolható-e? A bál ideje alatt tombolát szerveznénk. A tombolatárgy milyen költség? Van-e adó- és járulékfizetés utána? A ki nem osztott tárgyakat hogyan kell nyilvántartani?

Kérdés: Cégünk integrált vállalatirányítási rendszert üzemeltet, amelyben a gazdasági eseményekhez kapcsolódóan elektronikusan képződnek a bizonylatok, könyvelődnek a tételek. Ki kell-e nyomtatni a kimenő számlákon és szállítóleveleken kívül képződő egyéb belső bizonylatokat, ha az egyes gazdasági események összesítőit kinyomtatjuk, és a felelős vezetőkkel aláírattatjuk? Év végén ki kell-e nyomtatni a tárgyi eszköz, a készlet és a főkönyvi kartonokat, ha a program eleget tesz az Szt. 169. §-ának (5) bekezdése és a 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet 2. §-a előírásainak, de nem rendelkezik a rendelet 3. §-a szerinti egyik feltétellel sem? Kötelező-e megvalósítanunk a rendelet 3. §-ában foglalt feltételek valamelyikét ilyen fokú integrált rendszer esetében?

Kérdés: Az "X" kft. jogi személyiségű társaságtól vásárolt ingatlant. Mivel vállalta, hogy négy éven belül beépíti, így a szerzés illetékmentes. Az "Y" kft. a telektulajdonos "X" kft. hozzájárulásával kért és kapott jogerős építési engedélyt kétlakásos társasház megépítésére. "Y" kft. részére a kivitelezők a számlákat a fordított adózás szabályai szerint állították ki. Az egyéb beszerzések áfáját "Y" kft. még nem igényelte vissza. A két társaság megállapodása szerint az építtető kft. beolvad a telektulajdonos "X" kft.-be. Ha a beolvadással létrejött társaság négy éven belül befejezi az építkezést, és jogerős használatbavételi engedélyt kap, ugyanúgy illetékmentes, mint az ingatlant eredetileg megvásárló "X" kft.? Hogyan kell kezelni a beolvadáskor a fordított áfás számlák tekintetében a beolvadó cég által meg nem fizetett áfát? A lekönyvelt, de vissza nem igényelt áfa visszaigényelhető? Beolvadás után továbbra is alkalmazható a fordított adózás? A beolvadással létrejött új cég milyen áfakörbe fog tartozni? Milyen áfás számlát kell az új cégnek kiállítania, ha két éven belül új lakásként értékesíti az ingatlant, illetve két év után használt lakásként értékesíti?

Kérdés: 2009. június 30-val a Gt. szerint a közhasznú társaság mint gazdasági forma megszűnt. A közhasznú társaságoknak eddig az időpontig át kellett alakulniuk nonprofit gazdasági társasággá. Az általunk könyvelt közhasznú társaságnál az átalakulásról szóló alapítói határozatot a cégbíróságra beadták. A cégbíróság ügyfelünket hiánypótlásra szólította fel, amit elmulasztott teljesíteni. Emiatt a cégbíróság 2010-ben elrendelte a társaság kényszer-végelszámolását. A határozat nem visszamenőleges, és még nem emelkedett jogerőre. A társaság adószáma alatt jelenleg is két cégnév szerepel a cégnyilvántartásban: egyiknél közhasznú társaság a társasági forma, másiknál nonprofit közhasznú társaság "bejegyzés alatt" megjegyzéssel. A közhasznúsági fokozatot a cégbíróság nem jegyezte be az év végével, így az (gondolom) elveszett a társaság számára. A közhasznú társaság 2009. évi zárásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel: A közhasznú társaságot a cégbíróság ugyan eltiltotta a működéstől, de az eltiltó végzés még nem emelkedett jogerőre. Ezek szerint a közhasznú társaság még a mai napig (a végzés jogerőre emelkedése napjáig) működik? Vagy miként kezelendő a társaság életében a 2009. július 1-jétől 2009. 12. 31-ig (vagy a végelszámolás kezdőnapjáig) eltelt időszak? Mi a helyes eljárás ebben az esetben, milyen adóbevallásokat kell a társaságnak beadnia és mikori dátummal? Szükséges/lehetséges 2009. június 30-val zárást készíteni, adót kalkulálni? Meg kell (lehet) különböztetnünk számviteli vagy adózási szempontból a június 30-ig terjedő és az azt követő időszakot? Jól értelmezzük-e a törvényt, hogy a második féléves működése során az általános gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok alkalmazandók? Tehát a 2009. II. félévi adó számításakor már nem vehető figyelembe a Tao-tv. 13. §-a, mivel azt hatályon kívül helyezték. A 13/A. §-a pedig nem vonatkozik a társaságra, mivel az nem közhasznú. Ebben az esetben két beszámolót is közzé kell tenni, avagy csak az év végi beszámolót? Két adóbevallást kell beadni, vagy csak év végével? A 2009-es év végi társasági adó-bevallás elkészítésekor a korábban adómentesen képződött saját tőke összegével meg kell emelni az adóalapot?