614 cikk rendezése:
191. cikk / 614 Külföldön bérelt személygépkocsi cégautóadója
Kérdés: A 216. számban a 4495. kérdésre adott válasz a következőket tartalmazza: "Egy adott hónapon belül kezdődő és megszűnő személygépkocsi-bérlet esetén az adófizetési kötelezettség a tárgyhónapban megszűnik, de csak a következő hónapban keletkezik, így nem értelmezhető az adófizetési kötelezettség." A NAV kérésünkre ennek az ellenkezőjét erősítette meg: "Abban az esetben pedig, ha a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi bérlése adott hónapon belül csak pár (vagy akár csak egy) napot érint, vagyis a személygépkocsi után egyetlen hónapon belül pár napra (vagy akár csak egyetlen napra) számolnak el költséget – tekintettel arra, hogy az adókötelezettség keletkezését nem előzheti meg az adókötelezettség megszűnésének időpontja –, az adókötelezettség az elszámolás hónapját követő teljes hónapra fennáll." Kérjük álláspontjukat, s amennyiben az adóhatóság által leírtakkal egyetértenek, helyesbítsék a hivatkozott választ.
192. cikk / 614 Elszámolás átalakuló társaságtól megváló taggal
Kérdés: A kft. taggyűlése rt.-vé történő átalakulását tervezi. Ezzel azonban az egyik tag nem ért egyet, ezért az átalakuláskor megválik a társaságtól. Az átalakulási törvény szerint a társaságtól megváló taggal el kell számolni. Hogyan kell megállapítani a megváló tagot megillető járandóságot?
193. cikk / 614 Haszonélvezeti jog ingatlanon
Kérdés: "A" társaság értékesíti a befejezetlen saját rezsis beruházásként 105 millió Ft értékben nyilvántartott (építési engedéllyel rendelkező) termelő célú ingatlanát egy másik, az értékesítő "A" társasággal kapcsolt vállalkozásban álló "B" társaság részére, az értékesítő "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten. Az adásvételi szerződésben rögzítik, hogy az ingatlan forgalmi értéke 100 millió forint. A szerződő felek az ingatlan bruttó vételárát az eladó "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten 26 millió forintban határozták meg. Az értékesítés a hatályos jogszabályok szerint fordított adózás szerint történik, az adót a vevő közvetlenül az adóhatóságnak fizeti meg (adólevonási jog gyakorlásával). Az eladó "A" társaság 15 évig tartó haszonélvezeti joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Az adásvételi szerződés szerint haszonélvezeti jogot nem alapítottak, hanem azt fenntartotta az eladó kft., ezért azt nem is kell számlázni, nem terheli áfa. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményt az eladó, illetve a vevő társaságnál? Hogyan jelenik meg az eladó könyveiben a haszonélvezeti jog, és mi lesz az értéke?
194. cikk / 614 Támogatás vagy szolgáltatás
Kérdés: Az egyetem és a gazdálkodó szervezet szerződést köt egymással, amelynek célja, hogy az egyetem nappali tagozatos hallgatója szakmai gyakorlatot szerezzen. A hallgatónak nincs szerződéses kapcsolata a társasággal. A gazdálkodó szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatot írt alá, amelyben meghatározták, hogy a kooperatív képzést kívánja patronálni. Ez szakmai képzésben való részvétellel, szakdolgozati témák kiírásával és konzultálásával, valamint szakmai gyakorlat biztosításával valósul meg. A támogatás módja: az egyetem számlát állít ki, amely alapján átutalják a megállapodott támogatás összegét. A számlán kooperatív képzés szerepel jogcímként. A gazdálkodó szervezetnél a támogatást mely főkönyvi számlán kell elszámolni? Ezt támogatásnak kell minősíteni, vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásnak?
195. cikk / 614 Osztalék miatti kötelezettség átminősítése
Kérdés: A kft.-nek két gazdasági társaság az alapító tagja. A tagokkal szembeni osztalékfizetési kötelezettség és tagi kölcsön miatti kötelezettség is szerepel a kft. könyveiben. Megállapodásban (szerződésben) "átminősíthető-e" az osztalék miatti kötelezettség tagikölcsön-kötelezettséggé pénzmozgás nélkül?
196. cikk / 614 Közös finanszírozású szoftver hasznosítása
Kérdés: Közös finanszírozású szoftverfejlesztés. Minden kiadás a magyar partnernél jelenik meg. A költségek 50 százalékáról kimenő számla készül programfejlesztés címen a külföldi felé. A megállapodás szerint a szoftver üzembe helyezése után a tulajdonjog aránya fele-fele lesz, mindketten (a magyar és a külföldi is) rendelkeznek forráskóddal, szabadon használhatják, és használatba adhatják a szoftvert. A hasznosításból származó bevételen osztoznak. Üzembe helyezés után a forráskód átadásával a tulajdonjog egyharmad részét értékesítették egy harmadik félnek. A további hasznosításból az a fél is részesedik és a további fejlesztésfinanszírozásban is részt vesz a tulajdoni hányadnak megfelelően egyharmad részben. A szoftver milyen értékben kerül nyilvántartásba a magyar fejlesztő könyveiben a fejlesztés során, az üzembe helyezéskor? Melyik bevételi számlán számolható el a külföldi által fizetett fejlesztés-finanszírozási rész a magyar fejlesztő könyveiben? Az egyharmad rész tulajdonjog-értékesítésével hogyan változik a szellemi termék nyilvántartási értéke a magyar tulajdonosnál? A három tulajdonos közös fejlesztése hogyan változtatja meg a magyar tulajdonos könyveiben a szoftver értékét?
197. cikk / 614 Közös őstermelői követelés engedményezése
Kérdés: A közös őstermelői tevékenységet folytató 5 tagú családban az őstermeléssel kapcsolatosan felmerült költségekről saját nevére szóló számlát állít ki "A" kft. Ugyanakkor az őstermelésben megtermelt árut csak 1 fő nevében értékesítik "B" kft. részére. A "B" kft.-vel szembeni követelését XY hogyan tudja engedményezni a közös őstermelés során felmerült, az "A" kft.-vel szemben fennálló, de nem XY nevére, hanem családtagjai nevére kiállított költségszámlák rendezésére?
198. cikk / 614 Nem magánszemély részére fizetett osztalék
Kérdés: Cégünk egy német gazdasági társaság leányvállalata, ami azt jelenti, hogy cégünknek egyetlen alapító tagja van, az anyavállalat. Az anyavállalatunk most szeretné kivenni a 2012-ben keletkezett osztalékát. Milyen adófizetési kötelezettséggel jár ez a leányvállalat részéről? A magyar leányvállalat társasági formája kft.
199. cikk / 614 Földadó továbbhárítása
Kérdés: 2014-ben 5 éves időtartamra haszonbérleti szerződést kötöttem egy gazdálkodóval a földterületemre. Bérleti díjként 10 000 Ft értékű gabonát kapok évente. Ez évben az önkormányzat erre a földre 16 500 Ft földadót vetett ki. Tovább tudom ezt az összeget hárítani a bérbevevőre? Ha igen, milyen jogcímen?
200. cikk / 614 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
