K+F vagy egyéb szolgáltatás

Kérdés: A gyógyászati termékeket előállító társaság ezen termékének a klinikai kutatására egy külföldi egyetemi kutató intézettől kapott számlát, mely a termék kutatási projektjének a ráfordításait tartalmazza. Milyen módon lehet ezen kutatási-fejlesztési ráfordításokat elszámolni, figyelembe véve, hogy ezek már a folyamatosan gyártás alatt lévő termékekre vonatkoznak? A másik kérdésünk: különböző országokban 1-10 évi fenntartási díjakról kapott számlát a társaság egy szabadalommal foglalkozó intézménytől, hogyan kell ezeket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kutatás, a kísérleti fejlesztés értelmező rendelkezését azSzt. 3. §-a (4) bekezdésének 2-4. pontja tartalmazza. A folyamatosan gyártásalatt lévő termékekre vonatkozó kutatás számlázott költségei nem tekinthetőksem az alap-, illetve alkalmazott kutatás, sem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési tartalék a jogutódnál

Kérdés: Egy kft.-ből kiválik 3 kft. Az anyacég fejlesztési tartalékkal rendelkezett. Kérdés, hogy melyik társaságba vihető át a fejlesztési tartalék? A taggyűlés esetleg eldöntheti, hogy melyik társaságba kerül a fejlesztési tartalék?
Részlet a válaszából: […] ...jogutódesetén a jogelőd kötelezettségeit a jogutódok vagyonarányosan teljesítik,teljesítés hiányában pedig a jogelőd tartozásáért egyetemlegesen felelnek, aköltségvetési támogatásra – eltérő megállapodás hiányában – vagyonarányosanjogosultak. A példa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.
Kapcsolódó címke:

Bérbe vett személygépkocsi cégautóadója

Kérdés: A kft. egy autókereskedő céggel szponzorszerződést kötött, amely szerint X db személygépkocsit ad bérbe a kft.-nek. A kft. ezt reklámszolgáltatással ellentételezi. A szponzor számlázza a bérleti díjat és a biztosítási díjat, a kft. pedig a reklámhelyek bérleti díját. Külön szerződésben rögzítették, hogy a két számlát kompenzálják. A futballidényen belül a szponzor cserélgeti a kocsikat. A szponzorral kötött szerződés nem felel meg a pénzügyilízing-szerződés követelményeinek, a kft. a gépkocsikat nem a cég érdekében bérli. A kft. a bérelt személygépkocsikat átadta a sportolóknak, akiknek a magáncélú használat miatt eddig gépkocsi-használati díjat számlázott. A sportolók semmilyen költséget nem számoltak el a kft.-nél, útnyilvántartást sem vezettek. A kft. ténylegesen felmerülő költségei a bérleti díj (amelyet kompenzál a reklámdíj) és a biztosítási díj (amely utalandó). A bérelt személygépkocsikat – szerintünk – nem terheli cégautóadó. Mit lehet tenni a magáncélú használattal, ha a kft. nem akarja a továbbiakban számlázni a gépkocsihasználatot? Az egyik gépkocsit a kft. ténylegesen a cég érdekében használja, vezetik az útnyilvántartást, és üzemanyagköltséget számolnak el. Mi lehet a megoldás az ilyen használatban lévő személygépkocsikra?
Részlet a válaszából: […] ...díjat a kft.-vel megakarja téríttetni, akkor ezt – valójában – csak a bérleti díj megemelésévelteheti meg, ha azzal a kft. egyetért. Ha a kft.-nek a bérleti díj (ami magábanfoglalja a biztosítási díj fedezetét is!) miatti kötelezettségével azonosösszegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.
Kapcsolódó címkék:  

Csapadékcsatornára való rácsatlakozás joga

Kérdés: A belterületi építésitelek-tulajdonnal rendelkező kft. 2007-ben megállapodott az önkormányzattal, hogy a kft. jogosult – meghatározott pénzösszeg ellenében – a telek csapadékvizét a csatornába bevezetni. Ezen jog ellenértékét két részletben kell befizetni, a 2. részlet még nem esedékes. A csatornaépítés beruházás elkezdődött, a kft. azonban a telket értékesítette, az ellenérték magában foglalta a csapadékcsatornára való rácsatlakozás még ki nem fizetett 2. részletét is. A kft. helyesen járt el akkor, amikor a közcsatornába való csatlakozás díjának 1. részletét beruházásként számolta el? Elszámolható-e egyéb ráfordításként a még ki nem fizetett 2. részlet, amelynek a fedezete a telek árában megtérült?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatni, mert a bevezetés (a rácsatlakozás) joga nem tartozik acsapadékvíz-elvezető csatorna bekerülési értékébe!]Nem lehet egyetérteni azzal, hogy a kft. az eladási árat nembontotta meg az építési telek árára, illetve a csapadékvíz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.
Kapcsolódó címke:

Előtársasági időszak éves adóbevallásai

Kérdés: Kell-e társaságiadó- és helyiiparűzésiadó-bevallást benyújtani az előtársasági időszakról abban az esetben, ha a társaság az Szt. 135. §-ának (6) bekezdése alapján nem készít beszámolót az alapító okirat ellenjegyzésétől a cégbejegyzésig terjedő időszakról?
Részlet a válaszából: […] ...cégbíróság az üzleti év mérlegfordulónapja előttbejegyezte). Ez esetben az előtársasági időszakról és az azt követő üzletiévről egyetlen számviteli beszámolót kell készíteni, és ennek megfelelően alétesítő okirat ellenjegyzése napjától a már bejegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.
Kapcsolódó címke:

Kiküldetés vagy külszolgálat

Kérdés: Vállalkozásunk tagjának kiküldetési rendelvény alapján hivatalos célú gépkocsi-használatot számolunk el. Előre nem tudhatjuk mindig a (havi) gépkocsi-használatot, mert a tag különböző hibaelhárításokra használja gépkocsiját. Jó-e, ha havonta utólag (a hónap utolsó munkanapján) számoljuk el a megtett kilométereket, vagy a kiküldetési rendelvényt minden esetben előre kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...megelőzően kell kiállítani, legfeljebb az egymáshoz szorosankapcsolódó, több helységbe irányuló üzleti, hivatali utazásokra egyet. A kérdésben leírt esetben egyáltalán kiküldetésről van-eszó? A vállalkozás tevékenységi körébe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.
Kapcsolódó címkék:  

Szemüveg és szemvizsgálat számlázása

Kérdés: Optikus kft. egy céggel kötött szerződés szerint a szemüveg készítéséhez kapcsolódóan szemvizsgálatot is végez. A szemvizsgálatért egy szemészorvos vállalkozóként tárgyi adómentes számlát állított ki ügyfelünknek. Ügyfelünk a megrendelő nevére két számlát állít ki: egyet a szemvizsgálatról, egyet pedig az elkészített szemüvegekről. Elfogadható-e ez a számlázási gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen!Az Áfa-tv. 159. §-ának (1) bekezdése alapján az adóalanyköteles az általa belföldön és ellenérték fejében teljesítetttermékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a termék beszerzője, aszolgáltatás igénybevevője részére számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.
Kapcsolódó címkék:    

Nyomdai bérmunka számlázása

Kérdés: Cégünk nyomdaipari tevékenységet végez. Ehhez szükségünk van nyomdaipari bérmunkára. Ezzel egy másik nyomdát bízunk meg. Helyesen számláztak-e nekünk úgy, hogy a teljesítés időpontjára két számlát állítanak ki, egy részszámlát euróban, egy végszámlát pedig forintban?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak alapján egyértelmű a válasz, nem helyes,hogy ugyanazon teljesítési időpontra két számlát állítanak ki, egyet forintban,egyet pedig euróban. A szerződésben, a megállapodásban rögzített pénznemben kella számlát kiállítani. Ez lehet forint is, meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.
Kapcsolódó címkék:  

Szoftver bekerülési értéke

Kérdés: Cégünk pályázattal támogatást nyert el. A pályázat célja: elektronikus kereskedelmi és ügyfélkapcsolati rendszer kialakítása. A teljes költsége 25 855 E Ft, az elnyert támogatás mértéke 50%. A pályázat írását külső cég végezte nettó 905 E Ft-ért. A megvalósítás költségei: hardvereszközök 455 E Ft, szoftvereszközök 18 800 E Ft, kapcsolódó szolgáltatások: tesztelés, adatfeltöltés, tanácsadás, képzés, betanítás 6600 E Ft. Az ütemezés szerint 2009. II. félévére készül el minden. Hová könyveljem a pályázatírás, a tesztelés, az adatfeltöltés, a tanácsadás, a képzés, betanítás költségeit? A legnagyobb összeg a szoftver, mivel az nem beruházás, akkor szellemi termékként könyvelendő?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelőszámláján kell könyvelni. Itt jegyezzük meg, előfordulhat az, hogy az elektronikuskereskedelmi és ügyfélkapcsolati rendszert nem egyetlen eszközként kell"aktiválni", mert a rendszer különböző alrendszerek összekapcsolásával működik.Ez azonban a bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.
Kapcsolódó címkék:  

Adótartozás rendezése bt. megszűnésekor

Kérdés: A betéti társaság végelszámolással megszűnik. A társaságnak pénzeszköze nincs, adótartozását (a beltag járulékait) csak a beltag tulajdonostól kapott pénzből tudja kifizetni. A beltag által befizetett összeg tagi kölcsönnek minősül-e? Ha igen, és mivel visszafizetésre nem számíthat, elengedettnek kell-e tekinteni? Fennáll-e az illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...alapján legalább egytag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezettkötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges. A kérdésből nem derül ki, hogy a társaságnál a saját tőkepozitív vagy negatív előjelű. Ha a bt. végelszámolással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.
Kapcsolódó címkék:  
1
45
46
47
64