Apport átadásának/átvételének könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni 2009-ben helyesen az apport átadását, átvételét kapcsolt vállalkozásnál? 2008-tól nincs utána áfa?
Részlet a válaszából: […] ...(apportálás esetén nem szűnikmeg), akkor a jogelődöt (az apportálót) az elévülési időn belül a szerzővel (azalapított társasággal) egyetemleges felelősség terheli azon, az Áfa-tv.-benszabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az apporthoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Befektetésértékesítés, későbbi pénzügyi rendezés

Kérdés: Cégünk a korábbi évek megtakarításait ingatlanalapba fektette. 2008. december 20-án értékesítettük befektetésünket, de a pénzt csak március 20-án utalták át az akkori árfolyamon. Mikor járunk el helyesen? Ha az értékpapírokat a december 31-i árfolyamra értékeljük át, és így december 31-ig számoljuk el az árfolyamveszteséget? Vagy a március 20-án befolyt összeg ismeretében a teljes árfolyamveszteséget 2008. évi veszteségként könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...eltér a befektetés eladáskori, abefektetési jegy beváltásakori devizaértéke. (Például a cég 1000 euróértvásárolt befektetési jegyet, amely 260 ezer forint értéken szerepel könyveiben.2008. december 20-án ezt értékesíti, beváltja, és az eladási, a beváltási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címke:

Késve érkezett számla

Kérdés: 2009. március hónapban – adásvételi szerződés keretében – 30 millió forint + áfa összegben gép-berendezés vásárlás történt. A júniusban megkapott számlán a teljesítés megegyezik a szerződésben szereplő dátummal, a fizetési határidő 2009. 05. 31., amely számlát hitelből egyenlítették ki. Könyvelhetem-e a számlát júniusban, és visszaigényelhetem-e az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 208. számában – 2009.10.29.)Észrevétel: A 4276. kérdésre adott válasszal nem értek egyet. Az adózó a teljesítés időpontjával élhet a levonás jogával. Ha az adózó júniusban megkapja a számlát, akkor akár a március...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:      

NYESZ számlák adózása

Kérdés: A NYESZ számlák adózásával kapcsolatban kérném az önök állásfoglalását. Egyrészt a témával kapcsolatban elég hiányos a fellelhető, közzétett jogszabály-értelmezés, másrészt azt tapasztaltuk, hogy eltérő a befektetési szolgáltatók gyakorlata is ez ügyben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.16. pontja szerint egyéb indokkal adómentes: – "a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a) a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, b) a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet;" Ezt az adómentességet kizárólag az egyetlen lehetséges NYESZ-R számlára lehet alkalmazni, vagy valamennyi NYESZ számlára? Bármely NYESZ számláról (amely nem NYESZ-R számla), vagy csak a NYESZ-R számláról felvett nem nyugdíjszolgáltatás kifizetése egyéb jövedelemnek minősül? Végül, amennyiben ez az adómentesség és az egyéb jövedelem keletkezése is csak a NYESZ-R számlára vonatkozik, mi értelme van még más NYESZ számlák nyitásának, miután az akkor semmiben nem különbözik egy sima befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapír- és pénzszámlától, mivel az összes többi NYESZ számlára, ami nem NYESZ-R semmilyen adómentesség vagy kedvezmény nem érvényes?
Részlet a válaszából: […] A NYESZ számlávalkapcsolatos fontosabb tudnivalók a következőkben foglalhatók össze.A nyugdíjasévekrevaló felkészülés ösztönzésének eszköze a nyugdíj-előtakarékossági számla,amelyet külön törvényben meghatározott módon és feltételekkel lehet amagánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.
Kapcsolódó címke:

Elszámolás a részjegy örökösével

Kérdés: Szövetkezeti alapszabályunk alapján a volt taggal (örökössel) a tagsági viszony megszűnését követő 30 napon belül kell elszámolni a következők szerint: – a részjegy összegét a tagsági viszony megszűnését követő évben a beszámoló elfogadása után kell kifizetni, – a befektetői részjegy összegét (volt szövetkezeti üzletrész) megállapodásban rögzített összegben (mely a tagsági viszony a megszűnésének évéről készült beszámoló adatai alapján kerül meghatározásra) alapszabályunk szerint 5 éven belül kell kifizetni. Mikor kell a vagyonváltozást bejelenteni a cégbíróságnak? A megállapodás aláírásakor, mert ekkor vállalunk kötelezettséget a kifizetés összegére, vagy a tényleges kifizetéskor? Amíg a jegyzett tőke változását a cégbíróság nem jegyzi be, addig a jegyzett tőkében kell tartani a megszűnt tag befektetői részjegyét, addig osztalékra jogosult a tag? Mi a teendő a tagsági viszony megszűnése után, ha az örökös a felhívásunk ellenére nem jelentkezik a megállapodás megkötésére? Átminősíthetjük-e az elhunyt tag befektetői részjegyét átalakított befektetői részjeggyé?
Részlet a válaszából: […] ...bevételként el kellszámolni. Az elhunyt tag tagsági jogviszonya megszűnik, ezért aszövetkezetnél fel sem merülhet, hogy befektetői részjegyet átalakítottbefektetői részjeggyé átminősítsenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Átvállalt tandíj visszafizetése

Kérdés: 2003-2005-ig felsőoktatási tanintézményben tanultam, mert egykori munkaadóm beiskolázott. A tandíj teljes összege 500 ezer forint volt. A munkáltatóm "munkáltatói kötelezvény alapján" az egyetemi képzés díját elszámolta költségként. Velem tanulmányi szerződést kötöttek. Mivel 2005-ben közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom, az 500 ezer forint tandíjat vissza kellett fizetnem. 2005. 08. hónapban ezt volt munkaadóm pénztárába befizettem, amelyről számlát nem, csak egy bevételi pénztárbizonylatot kaptam. Jogszerű volt ez így?
Részlet a válaszából: […] A visszafizetett tandíjról valóban nem kellett számlátkiállítani, hiszen a volt munkáltató sem terméket nem adott el, semszolgáltatást nem nyújtott volt munkavállalója részére. Ebből következően apénz befizetésének, a pénz átvételének a dokumentuma a volt munkaadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Valuta értékesítése magánszemélynek

Kérdés: Cégünk esetenként készpénzért értékesít EU-s vevő részére euróban kiállított és kifizetett számlával. Devizaszámlával nem rendelkezünk. Esetenként a bevételt azonnal a számlavezető bankunkba befizetjük, azt forintra átváltják. Mivel a vételi ár mellett jelentős kezelési költséget is felszámol a bank, felmerült a kérdés, hogy még mindig kötelező-e az euróbevételt azonnal a bankban forintra váltani? Vagy jogosult-e a cégtulajdonos a banki vételi árfolyamon azt forintban befizetni?
Részlet a válaszából: […] ...azt a cég – ha annak a feltételeit biztosította – tarthatja avalutapénztárban, de befizetheti azt a saját devizaszámlájára is. Egyet nemtehet a cég, éspedig hogy pénzváltási tevékenységet folytasson, mertpénzváltást csak az erre felhatalmazással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.
Kapcsolódó címkék:  

Építményadó továbbszámlázása

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbe adónak van-e joga az ingatlanra vonatkozóan az építményadót áfával növelten kiszámlázni a lízingbe vevő részére?
Részlet a válaszából: […] ...kell.Ha a lízingbeadó a lízingbevevővel az építményadónakmegfelelő ráfordítást meg kíván téríttetni, és ezzel a lízingbe vevő egyetért,akkor a pénzügyi lízingszerződésnek a lízingbe adott ingatlan eladási árának,illetve a kamatösszegének, azaz a lízingdíjnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.
Kapcsolódó címkék:    

Igazolás nélküli teljesítés készletértéke

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytató kft. jelentős kivitelezési munkákban vesz részt, mint alvállalkozó. Az utolsó részteljesítésről a számlát nem tudta kiállítani, mert a megrendelő a teljesítésigazolást nem adta ki. Emiatt a ki nem számlázott teljesítés közvetlen önköltsége a kft. könyveiben a készletek között szerepel, a mérlegfőösszeg 15%-ában. Az elismert teljesítések sem realizálódtak teljes összegükben, amelyre 100%-ban a kft. értékvesztést számolt el. A kft. bírósági eljárást nem kezdeményezett, mivel a megrendelő és a fővállalkozó között ugyanebben a témában peres eljárás van folyamatban. A kft. sem fogadott be alvállalkozói teljesítményeket, így azokat a könyveiben nem mutatja ki. A kft. szerint a teljesítés megfelelő volt! Több év után kimutatható-e készletként az el nem ismert teljesítés közvetlen önköltsége? Elszámolható-e értékvesztés? Leltárként elfogadható-e a három éve számba vett közvetlen költségek értéke?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelő nem ismeri el, hogy a kft. készletét ő tárolja!). Ezért isfontosnak tartjuk, hogy a kft. és a megrendelő közötti vitás ügyet – ha a kétfél azt nem tudja rendezni – bírósági úton kell rendezni, éveken keresztülezzel nem lehet várni. A leírtak alapján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.
Kapcsolódó címke:

Pénzérme, papírpénz kereskedelme (áfa)

Kérdés: Áfa szempontjából hogyan soroljuk be a pénzérmékkel, papírpénzzel kapcsolatos kereskedelmet, ha van köztük érvényes fizetőeszközként használható is? Pl. folyamatos sorszámú 20 000 Ft a piacon ér 24 000 Ft-ot.
Részlet a válaszából: […] ...ha a példaként felhozott esetben a névértéket meghaladóáron – tehát áruként és nem pénzként – adják el a 20 000 Ft-os bankjegyet,akkor annak 24 000 Ft-ért történő értékesítését áfafizetési kötelezettségterheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.
Kapcsolódó címkék:    
1
44
45
46
64