Építményadó továbbszámlázása

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbe adónak van-e joga az ingatlanra vonatkozóan az építményadót áfával növelten kiszámlázni a lízingbe vevő részére?
Részlet a válaszából: […] ...kell.Ha a lízingbeadó a lízingbevevővel az építményadónakmegfelelő ráfordítást meg kíván téríttetni, és ezzel a lízingbe vevő egyetért,akkor a pénzügyi lízingszerződésnek a lízingbe adott ingatlan eladási árának,illetve a kamatösszegének, azaz a lízingdíjnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Igazolás nélküli teljesítés készletértéke

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytató kft. jelentős kivitelezési munkákban vesz részt, mint alvállalkozó. Az utolsó részteljesítésről a számlát nem tudta kiállítani, mert a megrendelő a teljesítésigazolást nem adta ki. Emiatt a ki nem számlázott teljesítés közvetlen önköltsége a kft. könyveiben a készletek között szerepel, a mérlegfőösszeg 15%-ában. Az elismert teljesítések sem realizálódtak teljes összegükben, amelyre 100%-ban a kft. értékvesztést számolt el. A kft. bírósági eljárást nem kezdeményezett, mivel a megrendelő és a fővállalkozó között ugyanebben a témában peres eljárás van folyamatban. A kft. sem fogadott be alvállalkozói teljesítményeket, így azokat a könyveiben nem mutatja ki. A kft. szerint a teljesítés megfelelő volt! Több év után kimutatható-e készletként az el nem ismert teljesítés közvetlen önköltsége? Elszámolható-e értékvesztés? Leltárként elfogadható-e a három éve számba vett közvetlen költségek értéke?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelő nem ismeri el, hogy a kft. készletét ő tárolja!). Ezért isfontosnak tartjuk, hogy a kft. és a megrendelő közötti vitás ügyet – ha a kétfél azt nem tudja rendezni – bírósági úton kell rendezni, éveken keresztülezzel nem lehet várni. A leírtak alapján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Pénzérme, papírpénz kereskedelme (áfa)

Kérdés: Áfa szempontjából hogyan soroljuk be a pénzérmékkel, papírpénzzel kapcsolatos kereskedelmet, ha van köztük érvényes fizetőeszközként használható is? Pl. folyamatos sorszámú 20 000 Ft a piacon ér 24 000 Ft-ot.
Részlet a válaszából: […] ...ha a példaként felhozott esetben a névértéket meghaladóáron – tehát áruként és nem pénzként – adják el a 20 000 Ft-os bankjegyet,akkor annak 24 000 Ft-ért történő értékesítését áfafizetési kötelezettségterheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

K+F vagy egyéb szolgáltatás

Kérdés: A gyógyászati termékeket előállító társaság ezen termékének a klinikai kutatására egy külföldi egyetemi kutató intézettől kapott számlát, mely a termék kutatási projektjének a ráfordításait tartalmazza. Milyen módon lehet ezen kutatási-fejlesztési ráfordításokat elszámolni, figyelembe véve, hogy ezek már a folyamatosan gyártás alatt lévő termékekre vonatkoznak? A másik kérdésünk: különböző országokban 1-10 évi fenntartási díjakról kapott számlát a társaság egy szabadalommal foglalkozó intézménytől, hogyan kell ezeket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kutatás, a kísérleti fejlesztés értelmező rendelkezését azSzt. 3. §-a (4) bekezdésének 2-4. pontja tartalmazza. A folyamatosan gyártásalatt lévő termékekre vonatkozó kutatás számlázott költségei nem tekinthetőksem az alap-, illetve alkalmazott kutatás, sem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Fejlesztési tartalék a jogutódnál

Kérdés: Egy kft.-ből kiválik 3 kft. Az anyacég fejlesztési tartalékkal rendelkezett. Kérdés, hogy melyik társaságba vihető át a fejlesztési tartalék? A taggyűlés esetleg eldöntheti, hogy melyik társaságba kerül a fejlesztési tartalék?
Részlet a válaszából: […] ...jogutódesetén a jogelőd kötelezettségeit a jogutódok vagyonarányosan teljesítik,teljesítés hiányában pedig a jogelőd tartozásáért egyetemlegesen felelnek, aköltségvetési támogatásra – eltérő megállapodás hiányában – vagyonarányosanjogosultak. A példa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Bérbe vett személygépkocsi cégautóadója

Kérdés: A kft. egy autókereskedő céggel szponzorszerződést kötött, amely szerint X db személygépkocsit ad bérbe a kft.-nek. A kft. ezt reklámszolgáltatással ellentételezi. A szponzor számlázza a bérleti díjat és a biztosítási díjat, a kft. pedig a reklámhelyek bérleti díját. Külön szerződésben rögzítették, hogy a két számlát kompenzálják. A futballidényen belül a szponzor cserélgeti a kocsikat. A szponzorral kötött szerződés nem felel meg a pénzügyilízing-szerződés követelményeinek, a kft. a gépkocsikat nem a cég érdekében bérli. A kft. a bérelt személygépkocsikat átadta a sportolóknak, akiknek a magáncélú használat miatt eddig gépkocsi-használati díjat számlázott. A sportolók semmilyen költséget nem számoltak el a kft.-nél, útnyilvántartást sem vezettek. A kft. ténylegesen felmerülő költségei a bérleti díj (amelyet kompenzál a reklámdíj) és a biztosítási díj (amely utalandó). A bérelt személygépkocsikat – szerintünk – nem terheli cégautóadó. Mit lehet tenni a magáncélú használattal, ha a kft. nem akarja a továbbiakban számlázni a gépkocsihasználatot? Az egyik gépkocsit a kft. ténylegesen a cég érdekében használja, vezetik az útnyilvántartást, és üzemanyagköltséget számolnak el. Mi lehet a megoldás az ilyen használatban lévő személygépkocsikra?
Részlet a válaszából: […] ...díjat a kft.-vel megakarja téríttetni, akkor ezt – valójában – csak a bérleti díj megemelésévelteheti meg, ha azzal a kft. egyetért. Ha a kft.-nek a bérleti díj (ami magábanfoglalja a biztosítási díj fedezetét is!) miatti kötelezettségével azonosösszegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Csapadékcsatornára való rácsatlakozás joga

Kérdés: A belterületi építésitelek-tulajdonnal rendelkező kft. 2007-ben megállapodott az önkormányzattal, hogy a kft. jogosult – meghatározott pénzösszeg ellenében – a telek csapadékvizét a csatornába bevezetni. Ezen jog ellenértékét két részletben kell befizetni, a 2. részlet még nem esedékes. A csatornaépítés beruházás elkezdődött, a kft. azonban a telket értékesítette, az ellenérték magában foglalta a csapadékcsatornára való rácsatlakozás még ki nem fizetett 2. részletét is. A kft. helyesen járt el akkor, amikor a közcsatornába való csatlakozás díjának 1. részletét beruházásként számolta el? Elszámolható-e egyéb ráfordításként a még ki nem fizetett 2. részlet, amelynek a fedezete a telek árában megtérült?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatni, mert a bevezetés (a rácsatlakozás) joga nem tartozik acsapadékvíz-elvezető csatorna bekerülési értékébe!]Nem lehet egyetérteni azzal, hogy a kft. az eladási árat nembontotta meg az építési telek árára, illetve a csapadékvíz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Előtársasági időszak éves adóbevallásai

Kérdés: Kell-e társaságiadó- és helyiiparűzésiadó-bevallást benyújtani az előtársasági időszakról abban az esetben, ha a társaság az Szt. 135. §-ának (6) bekezdése alapján nem készít beszámolót az alapító okirat ellenjegyzésétől a cégbejegyzésig terjedő időszakról?
Részlet a válaszából: […] ...cégbíróság az üzleti év mérlegfordulónapja előttbejegyezte). Ez esetben az előtársasági időszakról és az azt követő üzletiévről egyetlen számviteli beszámolót kell készíteni, és ennek megfelelően alétesítő okirat ellenjegyzése napjától a már bejegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Kiküldetés vagy külszolgálat

Kérdés: Vállalkozásunk tagjának kiküldetési rendelvény alapján hivatalos célú gépkocsi-használatot számolunk el. Előre nem tudhatjuk mindig a (havi) gépkocsi-használatot, mert a tag különböző hibaelhárításokra használja gépkocsiját. Jó-e, ha havonta utólag (a hónap utolsó munkanapján) számoljuk el a megtett kilométereket, vagy a kiküldetési rendelvényt minden esetben előre kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...megelőzően kell kiállítani, legfeljebb az egymáshoz szorosankapcsolódó, több helységbe irányuló üzleti, hivatali utazásokra egyet. A kérdésben leírt esetben egyáltalán kiküldetésről van-eszó? A vállalkozás tevékenységi körébe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Szemüveg és szemvizsgálat számlázása

Kérdés: Optikus kft. egy céggel kötött szerződés szerint a szemüveg készítéséhez kapcsolódóan szemvizsgálatot is végez. A szemvizsgálatért egy szemészorvos vállalkozóként tárgyi adómentes számlát állított ki ügyfelünknek. Ügyfelünk a megrendelő nevére két számlát állít ki: egyet a szemvizsgálatról, egyet pedig az elkészített szemüvegekről. Elfogadható-e ez a számlázási gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen!Az Áfa-tv. 159. §-ának (1) bekezdése alapján az adóalanyköteles az általa belföldön és ellenérték fejében teljesítetttermékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a termék beszerzője, aszolgáltatás igénybevevője részére számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.
1
44
45
46
63