Egyetemi könyvtár könyveinek besorolása

Kérdés: Az Szt. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyéb szervezetnek minősülő egyetem könyvtáránál helyesen járunk-e el, ha a könyvtári könyveket és folyóiratokat a készletek között mutatjuk ki? Az egyetem könyvtári állománya analitikus nyilvántartással alátámasztott. A könyveket és folyóiratokat a meghatározott időszakonkénti selejtezés alkalmával számoljuk el ráfordításként. A könyvek és folyóiratok nagy része adományból származik. A passzív időbeli elhatárolást értékvesztéskor vagy selejtezéskor oldjuk fel. Felmerült, hogy a könyvtári könyveket és folyóiratokat a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, ám ebben az esetben mint kis értékű eszközt azonnal le kellene írni. A főkönyvi könyvelés – ez esetben – megfelelhetne az analitikus nyilvántartásnak? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése alapján az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Az egyetemi könyvtári könyvek (véleményünk szerint a folyóiratok is) nem olyanok, hogy azokat a készletek közé be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Mikrogazdálkodói beszámoló, időbeli elhatárolás

Kérdés: A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. §-ának (4) bekezdése szerint az olyan gazdasági eseményt, amelynek kihatása két üzleti évet érint, nem kell időbelileg elhatárolni, a bizonylat kiállításának időpontjában számolandó el. A 6. § (3) és (7) bekezdése szerint pedig időbeli elhatárolásként kell kimutatni azokat a költségeket, ráfordításokat, illetve bevételeket, amelyek kettő vagy kettőnél több üzleti évet érintenek. Milyen elhatárolásokat kell az adott paragrafusoknál értelmezni? Mely időszakra kell azokat a számlákat elszámolni, amelyeket időszakos elszámolás miatt a tényleges teljesítést követő hónapban állítanak ki?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt utalnunk kell arra, hogy a jogszabályi elő­írásokat – sajnálatos módon – lehet, hogy többször el kell olvasni a helyes értelmezés érdekében, és össze kell vetni azt – az adott esetben – az Szt. előírásaival.A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Eszközbeszerzésre átutalt összeg

Kérdés: Az OEP eszközbeszerzésre havonta egy meghatározott összeget utal a társaság részére elszámolási kötelezettséggel. Hogyan kell ezt az összeget helyesen elszámolni bevételként, ha olyan tárgyi eszköz beszerzésére kerül sor, amelynek a bekerülési értéke egy összegben nem számolható el értékcsökkenési leírásként? A kivaadózásra történő áttéréskor mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az OEP által eszközbeszerzésre átutalt összeget a pénzmozgással egyidejűleg rendkívüli bevételként kell elszámolni, majd halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. A passzív időbeli elhatárolást a támogatással beszerzett tárgyi eszköz terv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Beruházás támogatásból

Kérdés: Kisvállalkozás ingatlanberuházási pályázaton indult. A beruházás 10% önerőből, 45% hitelből, 45% vissza nem térítendő támogatásból valósul meg. A vissza nem térítendő támogatást hogyan kell könyvelni, ha a támogatási szerződésben foglaltaknak 3 év alatt kell teljesülniük? A támogatás pénzügyi rendezésére a beruházás üzembe helyezése után kerül sor. Az ingatlant határozatlan ideig, de minimum 10 évig kívánják használni. Az ingatlan nem vagy alig veszít az értékéből. Lehet-e értékcsökkenést elszámolni? Milyen arányban lehet a kapott támogatást feloldani?
Részlet a válaszából: […] A vissza nem térítendő támogatást csak a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg lehet könyvelni (a kérdés szerint a beruházás üzembe helyezése után!), T 384 – K 9894, majd halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: T 9894 – K 4832.Ha a beruházást üzembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Realizált jegybevétel utáni támogatás

Kérdés: Előadó-művészeti szervezetként bejegyzett nonprofit kft.-nél mikor kell bevételnek tekinteni a társaságiadó-kedvezményre jogosító támogatást (a támogató kaphat kedvezményt), amit a realizált jegybevétel után lehet figyelembe venni? A kft. ezeket a támogatásokat jellemzően december végén kapja meg, és a következő évben használja fel újabb előadások finanszírozására. Időbelileg elhatárolható? Halasztott bevételként kezelhető?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a Tao-tv. előírásaiból indulunk ki. A Tao-tv. 22. §-a alapján az előadó-művészeti szervezet támogatója az adókedvezményt az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Engedményezés ingyenesen

Kérdés: Az önkormányzat saját tulajdonú kft.-jének engedményezési szerződés keretein belül 33 millió forint összegű követelésállományt adott át ingyenesen (tőke, ügyleti kamat, késedelmi kamat, költség és egyéb járulék tételek). A követelés behajthatóságáért a kft. nem felel. A követelés összege abból halmozódott fel, hogy egy másik kft. írásban vállalta, hogy árkedvezményt biztosít, ha az önkormányzat a szolgáltatás ellenértékét egy összegben rendezi. Az önkormányzat teljesített, a másik kft. nem. A kft.-nek az engedményezett követeléssel közel azonos nagyságú kötelezettsége áll fenn a másik kft.-vel szemben, amelyet a kft. szeretne kompenzálni. Kell-e és hogyan szerepeltetni a kft. könyveiben az engedményezett összeget? Kell-e a kompenzáláshoz megegyezés a két fél részéről?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. ismeri a beszámítás intézményét. (A beszámítást helytelenül nevezik kompenzálásnak!) A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését a jogosulthoz intézett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja a Ptk. 296. §-a alapján. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Közhasznú civilszervezet ajándékba kapott eszköze

Kérdés: Az általunk könyvelt egyesület közhasznú, kettős könyvvitelt vezető, vállalkozási tevékenységet nem folytató civilszervezet, amely 2012. évben adományba kapott egy lakóházat a hozzá tartozó telekkel, ajándékozási szerződés alapján, forgalmiérték-meghatározással. Az ingatlanban a cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan népfőiskolát szeretnének létrehozni. A tárgyévre az ingatlant a szerződésben meghatározott összegben rendkívüli bevételként, a közhasznúsági eredménykimutatásban az egész összeget az adományoknál kell szerepeltetnünk, vagy pedig halasztott bevételként elhatárolva, évente az értékcsökkenési leírás összegével egyezően kerül elszámolásra rendkívüli bevételként?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti közhasznú civilszervezet is a számviteli törvény hatálya alá tartozik. Így a számviteli elszámolások során a számviteli törvény és a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Tőketartalékba helyezett támogatás

Kérdés: MVH-s támogatást kapott egy közhasznú egyesület. A pénz megérkezett, a tárgyi eszközt megvásároltuk. Ezt az összeget a tőketartalékba, majd a lekötött tartalékba kell helyezni. A támogatásból megvásárolt tárgyi eszközre értékcsökkenés elszámolható, de ha jól gondolom, akkor ezt az összeget egyéb bevételként is el kell számolni. Öt év elteltével a lekötött tartalékban lévő támogatási összeget fel lehet oldani, és vissza lehet a tőketartalékba vezetni. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz, hogy nem gondolja helyesen!A tárgyi eszköz vásárlására kapott MVH-s támogatást – a kérdés szerint – a tőketartalékkal szemben számolták el a pénzmozgással egyidejűleg, majd a tőketartalékból azt a lekötött tartalékba vezették át. Feltételezhetően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Kedvezményezett átalakulás tulajdonihányad-átadással

Kérdés: A kft. kedvezményezett átalakulás keretében zrt.-vé alakul. Tulajdonosai: egy magánszemély és egy társaság (ennek a társaságnak is tulajdonosa a magánszemély). A kft. tulajdonosai megállapodnak abban, hogy a tulajdoni hányadaikat megváltoztatják: a magánszemély tulajdoni hányada a kft.-ben 99%, a zrt.-ben 23% lesz, a társaságé 1%-ról 77%-ra emelkedik. Adó- és illetékmentes-e a megszűnő részhez tartozó saját tőke feletti vagyonnövekedés? Mit és hogyan kell könyvelni a befektető társaságnál?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasznál külön kell kezelni a kedvezményezett átalakulást, illetve a magánszemélynek a tulajdoni hányada egy részéről történő lemondását.Mit kell könyvelni a befektető társaságnak, ha a kft. jegyzett tőkéje 10 M Ft, a saját tőke pedig 90 M Ft volt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Elhatárolás, nettó érték elszámolása (kiva)

Kérdés: A kivával kapcsolatban a társasági adóban a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni. Mi a teendő abban az esetben, ha a cég pályázati pénzt határolt el, akár több évre is, mert ingatlanberuházást valósított meg? A halasztott bevételek között kimutatott összeg egy összegben a 2012. évet érinti bevételként? A tárgyi eszközöket ki kell vezetnem akkor is, ha nettó értékük van? Ez 2012. évi költség?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz mind a két kérdésre az, hogy nem!A kisvállalati adót (kivát) választó társaság a számviteli törvény hatálya alá tartozik. A törvény adózásra vonatkozó rendelkezéseit az Szt. előírásaival összhangban kell értelmezni. Ebből következően, a halasztott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.
1
15
16
17
32