Érdekeltségi hozzájárulás mérséklése

Kérdés: A víziközmű-társulat 2007-ben alakult. Az elő­készítő bizottság az érdekeltségi hozzájárulás összegét a beruházáshoz szükséges összegben határozta meg, amelyet a társulat alakuló közgyűlése elfogadott. A társulat vezetése intézkedett az érdekeltségi hozzájárulás kivetéséről. A beruházás 2012. évben befejeződött. Jelenleg a hiányosságokat szüntetik meg. A 2013. évi számviteli beszámoló adatai szerint a beruházás tervezett adataihoz képest 8-10% mértékű megtakarítás várható. Újabb közgyűlési döntéssel módosítható-e az eredeti kivetés összege? A módosításnak mi a helyes számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 41. §-a alapján a víziközmű-társulat alapszabályában kell meghatározni – többek között – a tagok jogait és kötelezettségeit, a társulati érdekeltségi egységet, a tagok hozzájárulásával kapcsolatos szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Műemlék jellegű épület beszerzéséhez támogatás

Kérdés: Társaságunk műemlék jellegű épületet vásárolt, amelyhez fejlesztési célú támogatást kapott. A támogatás összegét elhatároltuk. Helyesen tettük? Mikor, milyen mértékben kell feloldanunk az elhatárolt halasztott bevételt, ha értékcsökkenést nem számolhatunk el az ingatlan műemlék jellege miatt?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírások szerint a tárgyi eszközöknél a várható hasznos élettartam, a maradványérték figyelembevételével terv szerinti értékcsökkenést, az Szt. 53. §-a alapján pedig terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni.A műemlék jellegű épület is tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Megsemmisült eszköz támogatásának elszámolása

Kérdés: Társaságunk pályázat útján vissza nem térítendő támogatáshoz jutott gépbeszerzéshez kapcsolódóan. A gépeket beüzemelték, a termelés folyt, a számviteli elszámolás az előírások szerint megtörtént. A beruházás befejezését követő harmadik évben a berendezés és az épület is tűzkár miatt teljesen megsemmisült. Biztosítása volt a cégnek. Az eszközöket pótoljuk, az épületet újra felépítjük. Hogyan kell elszámolni az időbelileg elhatárolt támogatás azon részét, ami még a passzív időbeli elhatárolások között van? A biztosító várhatóan a mérlegkészítés időpontja után állapítja meg a végleges kártérítés összegét. Hogyan biztosítható a számviteli elvek teljesülése? Az eszközök megsemmisülés miatti kivezetése veszteséget okoz 2013-ban, a kártérítés pedig csak jövőre jelent bevételt.
Részlet a válaszából: […] A megsemmisült eszközöknek a nyilvántartásból történő kivezetésével egyidejűleg a halasztott bevételként kimutatott támogatást is az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése alapján meg kell szüntetni, azt is ki kell vezetni, célszerűen az egyéb bevételek közé történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Miniszteri rendelet szerinti támogatás

Kérdés: Társaságunk a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelet alapján technológiai berendezések korszerűsítése céljából történő beszerzéshez vissza nem térítendő támogatást vesz igénybe, melynek forrása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). A kapott támogatás összegét a folyósítás után a tőketartalékba kell helyezni, majd a lekötött tartalékba átvezetni, vagy más módon kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A 116/2013. (XII. 12.) VM rendelet a támogatásnak a támogatónál történő elszámolásáról nem rendelkezik. De nem rendelkezik az EMVA-ból kapott támogatás számviteli elszámolását szabályozó 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet sem. Így – külön előírás hiányában – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Egyetemi könyvtár könyveinek besorolása

Kérdés: Az Szt. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyéb szervezetnek minősülő egyetem könyvtáránál helyesen járunk-e el, ha a könyvtári könyveket és folyóiratokat a készletek között mutatjuk ki? Az egyetem könyvtári állománya analitikus nyilvántartással alátámasztott. A könyveket és folyóiratokat a meghatározott időszakonkénti selejtezés alkalmával számoljuk el ráfordításként. A könyvek és folyóiratok nagy része adományból származik. A passzív időbeli elhatárolást értékvesztéskor vagy selejtezéskor oldjuk fel. Felmerült, hogy a könyvtári könyveket és folyóiratokat a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, ám ebben az esetben mint kis értékű eszközt azonnal le kellene írni. A főkönyvi könyvelés – ez esetben – megfelelhetne az analitikus nyilvántartásnak? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése alapján az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Az egyetemi könyvtári könyvek (véleményünk szerint a folyóiratok is) nem olyanok, hogy azokat a készletek közé be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Mikrogazdálkodói beszámoló, időbeli elhatárolás

Kérdés: A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. §-ának (4) bekezdése szerint az olyan gazdasági eseményt, amelynek kihatása két üzleti évet érint, nem kell időbelileg elhatárolni, a bizonylat kiállításának időpontjában számolandó el. A 6. § (3) és (7) bekezdése szerint pedig időbeli elhatárolásként kell kimutatni azokat a költségeket, ráfordításokat, illetve bevételeket, amelyek kettő vagy kettőnél több üzleti évet érintenek. Milyen elhatárolásokat kell az adott paragrafusoknál értelmezni? Mely időszakra kell azokat a számlákat elszámolni, amelyeket időszakos elszámolás miatt a tényleges teljesítést követő hónapban állítanak ki?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt utalnunk kell arra, hogy a jogszabályi elő­írásokat – sajnálatos módon – lehet, hogy többször el kell olvasni a helyes értelmezés érdekében, és össze kell vetni azt – az adott esetben – az Szt. előírásaival.A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Eszközbeszerzésre átutalt összeg

Kérdés: Az OEP eszközbeszerzésre havonta egy meghatározott összeget utal a társaság részére elszámolási kötelezettséggel. Hogyan kell ezt az összeget helyesen elszámolni bevételként, ha olyan tárgyi eszköz beszerzésére kerül sor, amelynek a bekerülési értéke egy összegben nem számolható el értékcsökkenési leírásként? A kivaadózásra történő áttéréskor mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az OEP által eszközbeszerzésre átutalt összeget a pénzmozgással egyidejűleg rendkívüli bevételként kell elszámolni, majd halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. A passzív időbeli elhatárolást a támogatással beszerzett tárgyi eszköz terv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Beruházás támogatásból

Kérdés: Kisvállalkozás ingatlanberuházási pályázaton indult. A beruházás 10% önerőből, 45% hitelből, 45% vissza nem térítendő támogatásból valósul meg. A vissza nem térítendő támogatást hogyan kell könyvelni, ha a támogatási szerződésben foglaltaknak 3 év alatt kell teljesülniük? A támogatás pénzügyi rendezésére a beruházás üzembe helyezése után kerül sor. Az ingatlant határozatlan ideig, de minimum 10 évig kívánják használni. Az ingatlan nem vagy alig veszít az értékéből. Lehet-e értékcsökkenést elszámolni? Milyen arányban lehet a kapott támogatást feloldani?
Részlet a válaszából: […] A vissza nem térítendő támogatást csak a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg lehet könyvelni (a kérdés szerint a beruházás üzembe helyezése után!), T 384 – K 9894, majd halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: T 9894 – K 4832.Ha a beruházást üzembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Realizált jegybevétel utáni támogatás

Kérdés: Előadó-művészeti szervezetként bejegyzett nonprofit kft.-nél mikor kell bevételnek tekinteni a társaságiadó-kedvezményre jogosító támogatást (a támogató kaphat kedvezményt), amit a realizált jegybevétel után lehet figyelembe venni? A kft. ezeket a támogatásokat jellemzően december végén kapja meg, és a következő évben használja fel újabb előadások finanszírozására. Időbelileg elhatárolható? Halasztott bevételként kezelhető?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a Tao-tv. előírásaiból indulunk ki. A Tao-tv. 22. §-a alapján az előadó-művészeti szervezet támogatója az adókedvezményt az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Engedményezés ingyenesen

Kérdés: Az önkormányzat saját tulajdonú kft.-jének engedményezési szerződés keretein belül 33 millió forint összegű követelésállományt adott át ingyenesen (tőke, ügyleti kamat, késedelmi kamat, költség és egyéb járulék tételek). A követelés behajthatóságáért a kft. nem felel. A követelés összege abból halmozódott fel, hogy egy másik kft. írásban vállalta, hogy árkedvezményt biztosít, ha az önkormányzat a szolgáltatás ellenértékét egy összegben rendezi. Az önkormányzat teljesített, a másik kft. nem. A kft.-nek az engedményezett követeléssel közel azonos nagyságú kötelezettsége áll fenn a másik kft.-vel szemben, amelyet a kft. szeretne kompenzálni. Kell-e és hogyan szerepeltetni a kft. könyveiben az engedményezett összeget? Kell-e a kompenzáláshoz megegyezés a két fél részéről?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. ismeri a beszámítás intézményét. (A beszámítást helytelenül nevezik kompenzálásnak!) A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését a jogosulthoz intézett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja a Ptk. 296. §-a alapján. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.
1
15
16
17
32