Találati lista:
31. cikk / 78 Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem
Kérdés: A lakóingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításánál minden esetben a tulajdoni hányad szerinti megosztást kell alkalmazni több tulajdonostárs esetén? Egy házaspár telket vásárolt 2007-ben, amelyre közösen lakóházat építettek, ennek 50-50 százalékban voltak a tulajdonosai. A házba viszont már nem költöztek be, mert közben elváltak. A váláskor a vagyonmegosztás során rögzítették, hogy közösen értékesítik az ingatlant. A feleség még az esküvő előtt rendelkezett egy lakással, amelyet értékesített. Ebből származó bevételét is az új családi ház építésére fordították, ezért úgy egyeztek meg, hogy a bevétel 80 százalékát ő kapja meg, 20 százalékát pedig a volt férj. Ebben az esetben a jövedelem kiszámításakor milyen arányban kell a bevételt és a szerzési értéket megosztani?
32. cikk / 78 Használati jog kiterjesztése
Kérdés: A társaság 1995-ben 50 évre szóló használati jogot vásárolt 2 millió Ft-ért az illetékes önkormányzat tulajdonában álló telekre. Felépítettek rá egy 120 m2-es üzleti célú, a társaság tulajdonát képező épületet, amelyet 2006 májusában aktiváltak. 2007-ben az önkormányzat beruházás indítása céljából felajánlotta, hogy az épületet lebontásra megvásárolja könyv szerinti értéken (a piaci értékre való felértékelés a könyvekben 2007-ig nem történt meg). Az ingatlant felbecsültette a társaság, és az értékbecslésben szereplő árat kérte az önkormányzattól. Az önkormányzat ezt az árat elutasította. Végül a társaság és az önkormányzat olyan megegyezésre jutott, hogy az önkormányzat a társaság tulajdonában álló épületet saját költségén lebontja, és az adott területen felépített új önkormányzati épületben kialakít egy 120 m2-es – a társaság tevékenységének folytatására alkalmas – részt, amelyre kiterjeszti az 50 éves használati jogot. Hogyan kellett volna az előzőekben leírt gazdasági eseményt elszámolni, mi lehet az alapja a kiterjesztett használati jog értékének?
33. cikk / 78 Fejlesztési tartalék feloldása
Kérdés: Ingatlant vásárolunk, két év alatt felújítjuk, de nem aktiváljuk, mert a felújítás függvénye, hogy az önkormányzat megadja-e a használatbavételi engedélyt. Ezen idő alatt nem használunk fel fejlesztési tartalékot (a felújítás összegének megfelelően). Amikor a felújítás befejeződött, a használatbavételi engedélyt megkaptuk, a beruházást akkor aktiváljuk, abban az évben feloldhatom a teljes összegre (bekerülési érték+felújítás) a fejlesztési tartalékot?
34. cikk / 78 Tetőtér-beépítés saját vállalkozásban
Kérdés: Az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja és 259. §-ának 21. pontja alapján termékértékesítésnek minősül-e a meglevő 40 éves kereskedelmi épület építésiengedély-köteles saját vállalkozásban végzett tetőcseréje és alapterület-növeléssel járó tetőtér-beépítése? Ha igen, akkor mikor van a teljesítés időpontja? a) Ha teljesen elkészül, akkor a használatbavételi engedély időpontjában? b) Ha a tetőtér-beépítés elmarad, nem lesz használatbavételi engedély?
35. cikk / 78 Saját vállalkozásban végzett beruházás
Kérdés: A kft. telket vásárol, majd részfeladatokat végző vállalkozók által, részben saját maga által vásárolt anyagokból lakóingatlant épít adómentes ingatlan-bérbeadás céljából. Ez a beruházás az Áfa-tv. 11. §-a szerint termékértékesítésnek minősül. A beruházás hitelből történik, így az aktiválásig felmerült kamat és árfolyam-különbözet is növeli az üzembe helyezési értéket. Kérdések: A használatbavételkor az áfabevallásban saját vállalkozásban végzett beruházásként a fizetendő adót 0 értékkel kell bevallani (mivel adómentes lesz a bérbeadás)? Amennyiben a fizetendő áfát 0-tól eltérő összegben kell feltüntetni az áfabevallásban, – levonásba helyezhető-e ugyanezen összeg az Áfa-tv. 120. és 134. §-a alapján? – vagy levonásba csak a számlával igazolt előzetesen felszámított áfa helyezhető? – vagy levonásba semmi sem helyezhető, az aktiváláskor csak áfafizetési kötelezettség keletkezik? A használatbavételkor a fizetendő áfát hogyan kell könyvelni?
36. cikk / 78 Tetőtérvásárlás értékesítés céljából
Kérdés: Építési egyéni vállalkozó 2005. 08. 12-én egy társasház tetőterét megvásárolta lakásépítés céljából. Az építkezés, a beépítés 2009. 08. 10-én befejeződött, a használatbavételi engedély kiadásra került. A tulajdoni lapokon az egyéni vállalkozó tulajdonosként szerepel. Kérdésem az értékesítéskori elszámolható költségekkel kapcsolatosan: a lakásokat – bekerülési értéküket figyelembe véve – tárgyi eszközként kell-e nyilvántartásba venni, és mint értékcsökkenést kell elszámolnom 1-1 lakás értékesítésekor? Vagy árubeszerzésként kell könyvelni az értékesített lakás bekerülési értékét?
37. cikk / 78 Bővítés utáni ingatlanértékesítés
Kérdés: Három kft. 2006-ban vásárolt egy ingatlant. Az osztatlan közös tulajdon 75/100-a "A" kft., 10/100-a "B" kft., 15/100-a "C" kft. tulajdonában van. Mind a három kft. az ingatlanvásárlás áfáját 2006-ban visszaigényelte. Az "A" kft. az ingatlanon lévő üzletek bérbeadását áfakötelezetté tette. A három kft. 2007-ben az első szint fölé egy második szintet is épített. A II. szint műszaki átadása, használatbavétele – ideiglenes használatbavételi engedély alapján – 2007. december 1-jével megtörtént. A végleges használatbavételi engedélyt – mert nem kérték – csak 2010. január 10-én kapta meg a három kft., a földhivatalban is ekkor vezették át a bővítést. A bővítés után a tulajdoni hányadok változtak. Az osztatlan közös tulajdon 205/315-a "A" kft., 85/315-a "B" kft., 25/315-a "C" kft. tulajdonában van. "C" kft. eladhatja-e a 25/315 részét fordítottan (mivel már nem új az ingatlan), vagy áfásan kell eladnia, mivel még új ingatlannak minősül?
38. cikk / 78 Ingatlan illetéke, építkezés áfája beolvadásnál
Kérdés: Az "X" kft. jogi személyiségű társaságtól vásárolt ingatlant. Mivel vállalta, hogy négy éven belül beépíti, így a szerzés illetékmentes. Az "Y" kft. a telektulajdonos "X" kft. hozzájárulásával kért és kapott jogerős építési engedélyt kétlakásos társasház megépítésére. "Y" kft. részére a kivitelezők a számlákat a fordított adózás szabályai szerint állították ki. Az egyéb beszerzések áfáját "Y" kft. még nem igényelte vissza. A két társaság megállapodása szerint az építtető kft. beolvad a telektulajdonos "X" kft.-be. Ha a beolvadással létrejött társaság négy éven belül befejezi az építkezést, és jogerős használatbavételi engedélyt kap, ugyanúgy illetékmentes, mint az ingatlant eredetileg megvásárló "X" kft.? Hogyan kell kezelni a beolvadáskor a fordított áfás számlák tekintetében a beolvadó cég által meg nem fizetett áfát? A lekönyvelt, de vissza nem igényelt áfa visszaigényelhető? Beolvadás után továbbra is alkalmazható a fordított adózás? A beolvadással létrejött új cég milyen áfakörbe fog tartozni? Milyen áfás számlát kell az új cégnek kiállítania, ha két éven belül új lakásként értékesíti az ingatlant, illetve két év után használt lakásként értékesíti?
39. cikk / 78 Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye I.
Kérdés: Egy kft. panzió építését kezdte el, amire az építési engedély szerint 3 ütemben van meghatározva a használatbavételi engedélyezés (időkorlát nélkül, műszaki megfeleltség alapján!): 1 ütem: alapingatlan szobákkal, 2. ütem: medence, sportlétesítmények, 3. ütem: egyéb. A beruházások értékét a Tao-tv. szabályai szerint adóalap-csökkentő tételként figyelembe vette a cég. Az első ütemre a használatbavételi engedélyt 2009-ben megkapta, így azok aktiválásra is kerülnek. Kérdés, hogy a 4 éves szabály alapján – bár egy projektről van szó (üzleti szempontból legalábbis), de 3 különböző beruházási időpont, beruházási érték és legfőképp 3 különböző aktiválási határidő van – a Tao-tv. szerinti kedvezmény igénybe vehető-e?
40. cikk / 78 Vissza nem térítendő lakásépítési támogatás
Kérdés: Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?
