Utólag adott engedmény?

Kérdés: A beszállító partnerünkkel kötött szerződés szerint a szállító a megrendelő részére utólagosan adott engedményt biztosít, havonta az egyeztetett nettó kiszállított és kiszámlázott áru alapján. Az utólagosan adott engedmény mértéke a mindenkori havi nettó forgalom 22%-a. A számviteli törvény a vásárolt készlethez utólag adott-kapott engedményt az egyéb bevétel, egyéb ráfordítás kategóriában nevesíti. Elszámolása a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg történik. Az így nyújtott engedmény nem kapcsolható konkrét áruszállításhoz, illetve számlához, így az Áfa-tv. hatályán kívül esik. Elszámolás: a szállító a tárgyhót követő 3. napon a megrendelő felé faxon és levélben elszámolólevelet küld, amely tartalmazza a megállapított utólagos adott/kapott engedmény összegét, küldi az adott időszak beszerzésére vonatkozó forgalmi adatokat és a kibocsátott számlák listáját. Az elfogadott elszámolólevél egy példányát, egyeztetés után, a megrendelő aláírásával ellátva visszaküldi a szállítónak. Az elfogadott elszámolólevél a könyvelés, a pénzügyi nyilvántartás bizonylata is.
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel alkalmas arra, hogy a tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv gyakorlati alkalmazására példa legyen.Az Szt. 77. §-ának (7) bekezdése szerint egyéb bevételként [az Szt. 81. §-ának (5) bekezdése szerint egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Pénzügyi kedvezmény

Kérdés: Régi vevőnk részére egyszeri pénzügyi kedvezményt szeretnénk adni. Kb. nettó egymillió forint értékben vásárolnának tőlünk a szokásos 20 napos fizetési határidővel. Mivel likviditási problémánk van, megkérjük őket, hogy 5 nappal hamarabb fizessék ki a számlájukat, cserébe 250 ezer forint + áfa pénzügyi kedvezményt adnánk. Elegendő-e, ha a számla kiállítása után – szóbeli megegyezésre hivatkozva – erről írunk egy értesítést? Ez tulajdonképpen skontó lesz? Vagy az engedményt utólagos számlahelyesbítéssel dokumentálom?
Részlet a válaszából: […] Az engedmény mértéke alapján egyértelmű, hogy az engedmény összegéről helyesbítő számlát (számlával egy tekintet alá eső okiratot) kell kiállítani a szerződés módosításával egyidejűleg.Skontó, a fizetési határidőn belül történő pénzügyi rendezés esetén adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Visszamenőleg kiállított számla

Kérdés: Az egyéni vállalkozó és a költségvetési szerv között folyamatos teljesítésű szerződés áll fenn. Az egyéni vállalkozó tevékenysége egészségügyi szolgáltatás, tehát áfamentes. A szerződés szerint a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig számláz az egyéni vállalkozó, a költségvetési szerv pedig 30 napon belül fizet. Az egyéni vállalkozó az idei évben visszamenőleg 4 évre állított ki teljesítési számlát, évenként külön-külön. Lehet visszamenőleg ennyi évet számlázni? Köteles a költségvetési szerv befogadni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az Art. rendelkezéseinek figyelembevételével az elévülési időn belül (5 év) lehet visszamenőleg számlázni, ha a korábban elvégzett teljesítést a teljesítést követően nem számlázták, vagy nem megfelelő értéken számlázták, jellemzően akkor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Alkatrészcsere elszámolása

Kérdés: Az autószerelő kft. alkatrészeket vásárol. Előfordul, hogy visszaviszik, mert mégsem az kell, de nincsen más. Ilyenkor visszafizetik az árát. Az is előfordul, hogy visszaveszik, és más fajtát hoznak el, vagy egészen mást. Ilyenkor ez az alkatrész kevesebbe kerül, a különbözetet visszafizetik. Az áfabevallásba a visszárut a 31. sorba kell beírni, mint fizetendő áfát. Egyik esetben sem lehet, mint visszaigényelhető adót csökkentő tételként a 66. sorba beírni? Számvitelileg a visszáruk értékesítésként kezelendők?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének e) pontja egyértelműen választ ad. Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez kapcsolódó visszáru – áfát nem tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Üzembentartói jog átengedése

Kérdés: A kft. a tehergépkocsijának üzembentartói jogát visszterhesen átengedi egy másik kft.-nek. A könyvviteli elszámoláshoz elegendő-e az üzembentartói jog átruházásáról szóló szerződés, amelyben meg van jelölve az üzembentartói jog átengedésének az ára is? Vagy számlát is ki kell állítani? Ha számlát állítanak ki, akkor az áfás? Ha ezt az üzembentartói jogot az átruházó kft. visszavonja, milyen összeget kell az átvevő kft.-nek visszafizetnie?
Részlet a válaszából: […] A kft. azzal, hogy a tehergépkocsija üzembentartói jogát visszterhesen átengedi, valójában jogot alapított, amelynek az árát az áfa felszámításával számlázni kell. [Az alapított jog átengedése szolgáltatásnyújtás, és az Áfa-tv. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Áfatörvény szerinti árfolyam használata

Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból indulunk ki, hogy a kérdező cég az Áfa-tv. 80. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint az MNB hivatalos árfolyamát választotta, és erről a döntéséről az állami adóhatósághoz előzetes bejelentést tett, továbbá számviteli politikájában az Szt. 60....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Beszállítókkal szembeni magatartás

Kérdés: Kérdésem a 2009. évi XCV. törvény 3. §-a (2) bekezdésének f) pontjában, (2a) bekezdésében részletezett árengedmény elszámolásának módjával kapcsolatos. Az elszámolás végeredménye mutatkozhat cégünk vagy vevőnk javára is. Az elszámolás áfaalapot képez? Számlát vagy jóváírót kell kiállítani róla, vagy pénzügyi értesítőlevelet?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazási magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény hivatkozott előírásai szerint: tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül a kereskedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Bonifikáció miatti eltérés számlázása

Kérdés: Olajosnövény-kereskedelemmel foglalkozó társaság 2012 októberében napraforgót értékesített, szerzett be. Novemberben kézhez kapta a magas olajsavtartalom miatt számlázható bonifikációról szóló értesítést. Helyesen jár el a társaság, ha mind a bejövő, mind a kimenő számlái helyesbítő számlák lesznek? A számlán elegendő-e a bonifikáció feltüntetése egy sorban? A helyesbítő számlát milyen időszakra kell könyvelni? Melyik hónap bevallásában kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 170. §-ának (1) bekezdése szerint a számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartama:– az okirat kibocsátásának kelte;– az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;– hivatkozás arra a számlára, amelynek adatát az okirat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Számlán szereplő adatok javítása

Kérdés: Külső kivitelező társaságok fordított adózású számlákat bocsátottak ki cégünk részére építési-szerelési szolgáltatásukról. E számlák nyomdai úton (nyomtatványként) előállított egyedi számlalapok, kézzel, írógéppel vagy szövegszerkesztő programból a számlalapra való számítógépes rányomtatással töltötték ki. Társaságunk adószámát azonban több számlán is tévesen tüntették fel. Ennek helyesbítésére melyik módszer a megfelelő? Az eredeti számlán a téves adószám áthúzása és a helyes adószám beírása, vagy a számlával egy tekintet alá eső okirat kiállítása (hivatkozva az eredeti számlára, indokolva a helyesbítés okát, feltüntetve a hibás és a helyes adószámadatokat)? Esetleg az eredeti számla érvénytelenítése (sztornírozása), és új, a helyes adószámot tartalmazó számla kiállítása?
Részlet a válaszából: […] Válaszunk röviden: ún. kézi számla esetén mindhárom megoldás elfogadható. A kérdéses esetben ilyen kézi számlákról van szó, hiszen a leírtak szerint – a számla kitöltésének módjától függetlenül (kézi vagy gépi kitöltés) – nyomtatványként nyomdai úton előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Készpénzes számla helyesbítése

Kérdés: A készpénzes számlán a teljesítés napja, a számlakiállítás dátuma és a fizetési határidő meg kell, hogy egyezzen? Két hónappal ezelőtti készpénzes vásárlónk most jelentkezett, hogy a számára kiállított számlán a vevő neve nem jó, másik számlát kérnek. Számlázóprogramunk készpénzes számlát úgy tud kiállítani, ha a fenti három dátum a számla készítésének napja. Hogyan kell erről a készpénzes számláról utólag helyesbítő számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] Készpénz ellenében történő értékesítés esetén a teljesítés (az értékesítés) időpontja és az ellenérték megfizetésének időpontja egybeesik. Ezért a készpénzes számlán mind a kettőnek a feltüntetése felesleges, az áfafizetési kötelezettség a pénzügyi rendezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.
1
12
13
14
33