Adásvételi szerződés felbontása

Kérdés: Társaságunk 2012-ben értékesítette ingatlanát. A szerződés alapján a vevő birtokba vette, a földhivatali bejegyzés megtörtént. A megkötött szerződés alapján a vételár következő részletét 2013-ban kellett volna a vevőnek kiegyenlítenie. Az adásvételi szerződés szerint, ha ez nem történik meg, akkor az eredeti állapot helyreállításával érvénytelenítik az ügyletet. A szerződést 2013 novemberében felbontottuk, az érvénytelenítő számlát kiállítottuk. Helyesen jártunk el? Szükséges-e a társaságiadó-bevallást és a beszámolót korrigálni? Vagy a meghiúsulás tisztán a 2013. évet érintő gazdasági esemény lesz?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 237. §-ának (1) bekezdése szerint: érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. A kérdés alapján valójában erre történik utalás azzal, ha a vevő nem fizet, akkor az eredeti állapot helyreállításával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Előleg áfaalanynál, számla az áfamentesnél

Kérdés: Ügyfelem 2012-ben áfaalanyként előleget kapott: 100 E Ft + 27 E Ft áfa összegben: T 38 – K 453: 127 E Ft, T 36 – K 467: 27 E Ft. 2013. január 1-jétől alanyi adómentes lett. Az ügyletről kiállításra került a végszámla nettó 150 E Ft-ról, amelyen a következő adatokat tüntettük fel: a számla végösszege: 150 E Ft, megfizetett előleg: -100 E Ft, fizetendő: 50 E Ft. Könyvelése: T 311 – K 91: 150 E Ft, a kapott előleg: T 453 – K 311: 100 E Ft, és T 453 – K 36 az előleg áfája: 27 E Ft. Helyesen jártunk el? Hogyan kell eljárni akkor, ha hasonló feltételek mellett az ügylet meghiúsul, és az előleget vissza kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 193-196. §-ai szabályozzák azon eseteket, amikor az adóalany az alanyi mentesség időszakában nem járhat el alanyi minőségben. Ezek között az elő­legnek a teljesítés időszakában történő számításba vétele nem szerepel. Ebből következően a kérdésben leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Könyvelői szerződés felmondása

Kérdés: Egyik ügyfelem már több hónapja nem fizet. A szerződést nemfizetés címén felmondtam, az átadás-átvételi jegyzőkönyvet megírtam, a programban lévő adatokat kimásoltam, hogy átadjam. Az ügyfelem nem fizet, vitatja a követelést, az egyenlegközlőt nem írta alá. Mit tehetek? A mérlegben ezt a követelést szerepeltessem? Milyen adóvonzata van? Bíróságon kívüli megegyezés lehetséges?
Részlet a válaszából: […] Az ügyfelével kötött szerződése volt, amelyet felmondott. Feltételezhetően a szerződésben azt is szabályozták, ha az ügyfél nem fizet, a szerződés felmondásán túlmenően milyen egyéb eljárást kezdeményez a szerződést felmondó fél, az adott esetben a könyvelő. Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Mérlegkészítés napja után érkezett számlák

Kérdés: A mérlegkészítés időpontja 2012. évre vonatkozóan 2013. 01. 31-e. A cég a beszámolóját ennek megfelelően készítette el és tette közzé. 2013. 01. 31-ét követően azonban érkeztek számlák, amelyek számviteli szempontból a 2012. évet érintik. Ha ezeket a költségszámlákat semmilyen módon nem könyvelték 2012. évre, hogyan kezeljük azokat? Szükséges a társasági adót módosítani? Vagy rögzítsük 2013. évi költségként? Ha önellenőrizni kell a 2012. évi társasági adót, akkor a beszámolót hogyan módosítsuk? A cég 2013. májusi keltezésű számlát kap, amely 2012. évi szállításhoz kapcsolódó bonifikációról szól?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 1. pontja szerint a mérlegkészítés időpontja az az időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni.Ha a cég a mérlegkészítés időpontját –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Egészségügyi szolgáltatás árbevételének elszámolása

Kérdés: Az egészségügyi szolgáltatás OEP-finanszírozása két részből áll: egyrészt egy alapösszegből, amely összeget a tárgyhónapban utalnak, másrészt a havi teljesítménypontok alapján meghatározott összegből. Ez utóbbit általában 2 hónap csúszással átutalják. Év végén ezt az árbevételt hogyan kell figyelembe venni? A kivaadózásra történő áttéréskor mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámolás nem változik a kivaadózásra történő áttéréskor és azt követően sem, függetlenül attól, hogy a kiva esetében a tényleges pénzmozgással kell számolni.A számviteli elszámolás az Szt. 72. §-a (1)–(2) bekezdésének előírásából következik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Utólag adott engedmény?

Kérdés: A beszállító partnerünkkel kötött szerződés szerint a szállító a megrendelő részére utólagosan adott engedményt biztosít, havonta az egyeztetett nettó kiszállított és kiszámlázott áru alapján. Az utólagosan adott engedmény mértéke a mindenkori havi nettó forgalom 22%-a. A számviteli törvény a vásárolt készlethez utólag adott-kapott engedményt az egyéb bevétel, egyéb ráfordítás kategóriában nevesíti. Elszámolása a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg történik. Az így nyújtott engedmény nem kapcsolható konkrét áruszállításhoz, illetve számlához, így az Áfa-tv. hatályán kívül esik. Elszámolás: a szállító a tárgyhót követő 3. napon a megrendelő felé faxon és levélben elszámolólevelet küld, amely tartalmazza a megállapított utólagos adott/kapott engedmény összegét, küldi az adott időszak beszerzésére vonatkozó forgalmi adatokat és a kibocsátott számlák listáját. Az elfogadott elszámolólevél egy példányát, egyeztetés után, a megrendelő aláírásával ellátva visszaküldi a szállítónak. Az elfogadott elszámolólevél a könyvelés, a pénzügyi nyilvántartás bizonylata is.
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel alkalmas arra, hogy a tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv gyakorlati alkalmazására példa legyen.Az Szt. 77. §-ának (7) bekezdése szerint egyéb bevételként [az Szt. 81. §-ának (5) bekezdése szerint egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Pénzügyi kedvezmény

Kérdés: Régi vevőnk részére egyszeri pénzügyi kedvezményt szeretnénk adni. Kb. nettó egymillió forint értékben vásárolnának tőlünk a szokásos 20 napos fizetési határidővel. Mivel likviditási problémánk van, megkérjük őket, hogy 5 nappal hamarabb fizessék ki a számlájukat, cserébe 250 ezer forint + áfa pénzügyi kedvezményt adnánk. Elegendő-e, ha a számla kiállítása után – szóbeli megegyezésre hivatkozva – erről írunk egy értesítést? Ez tulajdonképpen skontó lesz? Vagy az engedményt utólagos számlahelyesbítéssel dokumentálom?
Részlet a válaszából: […] Az engedmény mértéke alapján egyértelmű, hogy az engedmény összegéről helyesbítő számlát (számlával egy tekintet alá eső okiratot) kell kiállítani a szerződés módosításával egyidejűleg.Skontó, a fizetési határidőn belül történő pénzügyi rendezés esetén adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Visszamenőleg kiállított számla

Kérdés: Az egyéni vállalkozó és a költségvetési szerv között folyamatos teljesítésű szerződés áll fenn. Az egyéni vállalkozó tevékenysége egészségügyi szolgáltatás, tehát áfamentes. A szerződés szerint a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig számláz az egyéni vállalkozó, a költségvetési szerv pedig 30 napon belül fizet. Az egyéni vállalkozó az idei évben visszamenőleg 4 évre állított ki teljesítési számlát, évenként külön-külön. Lehet visszamenőleg ennyi évet számlázni? Köteles a költségvetési szerv befogadni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az Art. rendelkezéseinek figyelembevételével az elévülési időn belül (5 év) lehet visszamenőleg számlázni, ha a korábban elvégzett teljesítést a teljesítést követően nem számlázták, vagy nem megfelelő értéken számlázták, jellemzően akkor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Alkatrészcsere elszámolása

Kérdés: Az autószerelő kft. alkatrészeket vásárol. Előfordul, hogy visszaviszik, mert mégsem az kell, de nincsen más. Ilyenkor visszafizetik az árát. Az is előfordul, hogy visszaveszik, és más fajtát hoznak el, vagy egészen mást. Ilyenkor ez az alkatrész kevesebbe kerül, a különbözetet visszafizetik. Az áfabevallásba a visszárut a 31. sorba kell beírni, mint fizetendő áfát. Egyik esetben sem lehet, mint visszaigényelhető adót csökkentő tételként a 66. sorba beírni? Számvitelileg a visszáruk értékesítésként kezelendők?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének e) pontja egyértelműen választ ad. Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez kapcsolódó visszáru – áfát nem tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Üzembentartói jog átengedése

Kérdés: A kft. a tehergépkocsijának üzembentartói jogát visszterhesen átengedi egy másik kft.-nek. A könyvviteli elszámoláshoz elegendő-e az üzembentartói jog átruházásáról szóló szerződés, amelyben meg van jelölve az üzembentartói jog átengedésének az ára is? Vagy számlát is ki kell állítani? Ha számlát állítanak ki, akkor az áfás? Ha ezt az üzembentartói jogot az átruházó kft. visszavonja, milyen összeget kell az átvevő kft.-nek visszafizetnie?
Részlet a válaszából: […] A kft. azzal, hogy a tehergépkocsija üzembentartói jogát visszterhesen átengedi, valójában jogot alapított, amelynek az árát az áfa felszámításával számlázni kell. [Az alapított jog átengedése szolgáltatásnyújtás, és az Áfa-tv. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.
1
11
12
13
32