Bérlet vagy lízing?

Kérdés: Szerződést kötöttünk személygépkocsi-bérletre, maradványérték-elszámolással. Az időtartam 48 hónap. A futamidő végén a gépkocsi tulajdonjoga a bérbeadóé marad. Az első bérleti díj a bruttó maradványérték, majd havonta bérleti díjak és árfolyam-különbözet került kiszámlázásra. Az egyedi bérleti szerződés változó kamatozást tartalmaz, viszont a havi bérleti díjak kamatot nem tartalmaztak. A futamidő végén elszámoltunk, a bérbeadó értékesítette a gépkocsit. Az eladási ár és az általa kalkulált könyv szerinti érték különbözetével elszámolt, melynek eredménye jóváírás. Kérdésem a teljes bérlet költségeinek, illetve a jóváírás elszámolása.
Részlet a válaszából: […] A válaszadó sokáig gondokozott azon, hogy a kérdésben megfogalmazottakra válaszoljon-e. A kérdést teljes terjedelmében közzétesszük, Olvasóink tájékozódjanak arról, hogy hogyan lehet összekeverni a bérletet a lízinggel. Ha a kérdést szó szerint értelmezzük, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Lízingszerződés tartozásátvállalása

Kérdés: "A" társaság devizaalapú nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében járművet lízingelt, amelyre a jövőben nincs szükség. Ezt az eszközt "B" társaság átveszi a tartozás átvállalásával. A lízingbe adó ehhez hozzájárult. A lízingbe adó a fennmaradó kötelezettséggel egyező összegben helyesbítő számlát állított ki "A" társaságnak. "A" társaság könyveiben a jármű bruttó értéke 45 M Ft, elszámolt értékcsökkenés 38 M Ft, a nettó értéke 7 M Ft. A lízingszerződésből eredő kötelezettség (december 31-i árfolyamon) 9 M Ft (30 000 euró). A lízingbe adó által megküldött helyesbítő számlán 30 000 euró szerepel, amelynek a teljesítéskori árfolyama: 302,44 Ft/euró. Hogyan kell könyvelni az "A" társaságnál az eszköz kivezetését?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben ugyan tartozásátvállalásról van szó, de valójában nem az. A lízingbe adó a lízingelt eszközt azért veszi vissza, mert a lízingbe vevő talált egy olyan társaságot, amelyik a visszavett eszközt a visszavételt követően lízingbe veszi a lízingbe adótól. Ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Negatív bejövő számla áfája

Kérdés: Az Áfa-tv. 132. §-ának (2) bekezdése alapján a negatív előjelű helyesbítő bejövő számla áfatartalmát fizetendő adót növelő tételként kell figyelembe venni. Ezért nyitottam egy 4674. főkönyvi számlát ezen tételeknek. Így az áfabevalláskor a 467. összesítő számla az összes fizetendő áfát mutatja, a 466. számla az összes levonható áfát. A könyvelőprogram összeállítói szerint nincs ilyen előírás. Mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény a beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat biztosító egységes számlakeret használatára tartalmaz kötelező előírást. Ezen belül a gazdálkodónak kell a számlarendjében rögzítenie azt, hogy eszközeinek és forrásainak, a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Adásvételi szerződés felbontása

Kérdés: Társaságunk 2012-ben értékesítette ingatlanát. A szerződés alapján a vevő birtokba vette, a földhivatali bejegyzés megtörtént. A megkötött szerződés alapján a vételár következő részletét 2013-ban kellett volna a vevőnek kiegyenlítenie. Az adásvételi szerződés szerint, ha ez nem történik meg, akkor az eredeti állapot helyreállításával érvénytelenítik az ügyletet. A szerződést 2013 novemberében felbontottuk, az érvénytelenítő számlát kiállítottuk. Helyesen jártunk el? Szükséges-e a társaságiadó-bevallást és a beszámolót korrigálni? Vagy a meghiúsulás tisztán a 2013. évet érintő gazdasági esemény lesz?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 237. §-ának (1) bekezdése szerint: érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. A kérdés alapján valójában erre történik utalás azzal, ha a vevő nem fizet, akkor az eredeti állapot helyreállításával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Előleg áfaalanynál, számla az áfamentesnél

Kérdés: Ügyfelem 2012-ben áfaalanyként előleget kapott: 100 E Ft + 27 E Ft áfa összegben: T 38 – K 453: 127 E Ft, T 36 – K 467: 27 E Ft. 2013. január 1-jétől alanyi adómentes lett. Az ügyletről kiállításra került a végszámla nettó 150 E Ft-ról, amelyen a következő adatokat tüntettük fel: a számla végösszege: 150 E Ft, megfizetett előleg: -100 E Ft, fizetendő: 50 E Ft. Könyvelése: T 311 – K 91: 150 E Ft, a kapott előleg: T 453 – K 311: 100 E Ft, és T 453 – K 36 az előleg áfája: 27 E Ft. Helyesen jártunk el? Hogyan kell eljárni akkor, ha hasonló feltételek mellett az ügylet meghiúsul, és az előleget vissza kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 193-196. §-ai szabályozzák azon eseteket, amikor az adóalany az alanyi mentesség időszakában nem járhat el alanyi minőségben. Ezek között az elő­legnek a teljesítés időszakában történő számításba vétele nem szerepel. Ebből következően a kérdésben leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Könyvelői szerződés felmondása

Kérdés: Egyik ügyfelem már több hónapja nem fizet. A szerződést nemfizetés címén felmondtam, az átadás-átvételi jegyzőkönyvet megírtam, a programban lévő adatokat kimásoltam, hogy átadjam. Az ügyfelem nem fizet, vitatja a követelést, az egyenlegközlőt nem írta alá. Mit tehetek? A mérlegben ezt a követelést szerepeltessem? Milyen adóvonzata van? Bíróságon kívüli megegyezés lehetséges?
Részlet a válaszából: […] Az ügyfelével kötött szerződése volt, amelyet felmondott. Feltételezhetően a szerződésben azt is szabályozták, ha az ügyfél nem fizet, a szerződés felmondásán túlmenően milyen egyéb eljárást kezdeményez a szerződést felmondó fél, az adott esetben a könyvelő. Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Mérlegkészítés napja után érkezett számlák

Kérdés: A mérlegkészítés időpontja 2012. évre vonatkozóan 2013. 01. 31-e. A cég a beszámolóját ennek megfelelően készítette el és tette közzé. 2013. 01. 31-ét követően azonban érkeztek számlák, amelyek számviteli szempontból a 2012. évet érintik. Ha ezeket a költségszámlákat semmilyen módon nem könyvelték 2012. évre, hogyan kezeljük azokat? Szükséges a társasági adót módosítani? Vagy rögzítsük 2013. évi költségként? Ha önellenőrizni kell a 2012. évi társasági adót, akkor a beszámolót hogyan módosítsuk? A cég 2013. májusi keltezésű számlát kap, amely 2012. évi szállításhoz kapcsolódó bonifikációról szól?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 1. pontja szerint a mérlegkészítés időpontja az az időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni.Ha a cég a mérlegkészítés időpontját –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Egészségügyi szolgáltatás árbevételének elszámolása

Kérdés: Az egészségügyi szolgáltatás OEP-finanszírozása két részből áll: egyrészt egy alapösszegből, amely összeget a tárgyhónapban utalnak, másrészt a havi teljesítménypontok alapján meghatározott összegből. Ez utóbbit általában 2 hónap csúszással átutalják. Év végén ezt az árbevételt hogyan kell figyelembe venni? A kivaadózásra történő áttéréskor mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámolás nem változik a kivaadózásra történő áttéréskor és azt követően sem, függetlenül attól, hogy a kiva esetében a tényleges pénzmozgással kell számolni.A számviteli elszámolás az Szt. 72. §-a (1)–(2) bekezdésének előírásából következik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Utólag adott engedmény?

Kérdés: A beszállító partnerünkkel kötött szerződés szerint a szállító a megrendelő részére utólagosan adott engedményt biztosít, havonta az egyeztetett nettó kiszállított és kiszámlázott áru alapján. Az utólagosan adott engedmény mértéke a mindenkori havi nettó forgalom 22%-a. A számviteli törvény a vásárolt készlethez utólag adott-kapott engedményt az egyéb bevétel, egyéb ráfordítás kategóriában nevesíti. Elszámolása a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg történik. Az így nyújtott engedmény nem kapcsolható konkrét áruszállításhoz, illetve számlához, így az Áfa-tv. hatályán kívül esik. Elszámolás: a szállító a tárgyhót követő 3. napon a megrendelő felé faxon és levélben elszámolólevelet küld, amely tartalmazza a megállapított utólagos adott/kapott engedmény összegét, küldi az adott időszak beszerzésére vonatkozó forgalmi adatokat és a kibocsátott számlák listáját. Az elfogadott elszámolólevél egy példányát, egyeztetés után, a megrendelő aláírásával ellátva visszaküldi a szállítónak. Az elfogadott elszámolólevél a könyvelés, a pénzügyi nyilvántartás bizonylata is.
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel alkalmas arra, hogy a tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv gyakorlati alkalmazására példa legyen.Az Szt. 77. §-ának (7) bekezdése szerint egyéb bevételként [az Szt. 81. §-ának (5) bekezdése szerint egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Pénzügyi kedvezmény

Kérdés: Régi vevőnk részére egyszeri pénzügyi kedvezményt szeretnénk adni. Kb. nettó egymillió forint értékben vásárolnának tőlünk a szokásos 20 napos fizetési határidővel. Mivel likviditási problémánk van, megkérjük őket, hogy 5 nappal hamarabb fizessék ki a számlájukat, cserébe 250 ezer forint + áfa pénzügyi kedvezményt adnánk. Elegendő-e, ha a számla kiállítása után – szóbeli megegyezésre hivatkozva – erről írunk egy értesítést? Ez tulajdonképpen skontó lesz? Vagy az engedményt utólagos számlahelyesbítéssel dokumentálom?
Részlet a válaszából: […] Az engedmény mértéke alapján egyértelmű, hogy az engedmény összegéről helyesbítő számlát (számlával egy tekintet alá eső okiratot) kell kiállítani a szerződés módosításával egyidejűleg.Skontó, a fizetési határidőn belül történő pénzügyi rendezés esetén adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.
1
11
12
13
33