1064 cikk rendezése:
1001. cikk / 1064 Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye: ingatlan bérbeadása
Kérdés: A könyvvizsgáló tevékenységi körében ingatlan-bérbeadás is szerepel. A kft. 2001-ben új lakóingatlant vásárolt, amelyet bérbe ad. A kft. mikrovállalkozásnak minősül. Élhet-e a kft. az adóalap-csökkentés lehetőségével, illetve a vásárláshoz felvett hitel kamata után az adókedvezménnyel? Nem kell-e az ingatlant üzemkörön kívüli ingatlannak minősíteni, mivel a főtevékenység nem a bérbeadás? Lehet-e az adóalap-kedvezmény mellett értékcsökkenést elszámolni?
1002. cikk / 1064 Hitel kamatának kimutatása
Kérdés: Gépjárművásárláshoz felvett hitelt és annak kamatát a cég könyveiben az alábbiak szerint számolták el: – a hitel teljes összegét előírták hosszú lejáratú hiteltartozásként, – a hitel kamatát pedig teljes összegében könyvelték az egyéb kötelezettségek között a hitelkamatokkal szemben, – a törlesztések során a tárgyhavi összeggel csökkentik mindkettőt. Év végén a kamatteher elhatárolását el lehet-e végezni úgy, hogy a tárgyévre az időarányos kamatot vesszük figyelembe, a többit elhatároljuk, vagy a kamatot csak a hitelt nyújtó bank ütemezése szerint lehet figyelembe venni, és ennek megfelelően kell az elhatárolást elvégezni?
1003. cikk / 1064 Tagi kölcsön
Kérdés: 2001. január 1-jétől adhat-e a társaságnak a vele kapcsolt vállalkozásban lévő magánszemély tagja kamatmentes kölcsönt úgy, hogy sem szja-, sem tao-fizetési kötelezettsége ne keletkezzen? Hogyan kell megítélni, ha a keretszerződést már 2000. december 31-e előtt megkötötték? Hogyan kell kezelni a 2001. január 1-jén már meglévő, korábban kamatmentesen nyújtott tagi kölcsönöket?
1004. cikk / 1064 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra
Kérdés: A társaság 2000. évi beszámolójának jóváhagyásakor a tulajdonosok a mérleg szerinti eredményen felül az eredménytartalék terhére is megszavaztak osztalékot. Erről taggyűlési határozat született, a kiegészítő mellékletben is szerepel, az eredménykimutatásban azonban csak a mérleg szerinti eredmény kifizetését tüntették fel osztalékként. A könyvelésben, a mérlegben viszont az alapítókkal szembeni kötelezettségek között a tagok határozata szerinti összeg szerepel. Az eredménytartalék igénybevételét közvetlenül könyvelték át az alapítókkal szembeni kötelezettségre. A beszámolót a könyvvizsgáló hitelesítette, és az eljárást helyesnek tartotta. Valóban helyes ez a megoldás?
1005. cikk / 1064 Értékpapírok árfolyamvesztesége
Kérdés: Forgatási céllal vett értékpapír lejáratakor, illetve piaci értéken (napi áron) történő értékesítése esetén – amennyiben árfolyamveszteség keletkezik – a 2001. évi társasági adó alapját meg kell-e növelni?
1006. cikk / 1064 Tagi kölcsön felső határa
Kérdés: A bt. beltagja milyen összeghatárig nyújthat tagi kölcsönt vállalkozásának? Van-e felső határ?
1007. cikk / 1064 Elszámolási kötelezettséggel adott fejlesztési támogatás elszámolása
Kérdés: A GM-től vissza nem térítendő támogatást kaptunk kapacitást növelő fejlesztésünk megvalósításához. A támogatás 5 évre szól, elszámolási kötelezettség a GM felé erre az időtartamra áll fenn, bankgaranciát is erre az időtartamra kértek. Hogyan történik az elszámolás és a nyilvántartás?
1008. cikk / 1064 Üzleti jelentés hiánya
Kérdés: Az új Szt. 19. §-ának (1) bekezdése szerint az éves beszámolónak nem része az üzleti jelentés. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell a beszámoló és az üzleti jelentés adatainak összhangját. Milyen záradékot adhat a könyvvizsgáló, ha ennek a kötelezettségének az üzleti jelentés hiányában nem tudott eleget tenni? Mely szervezet és milyen szankcióval sújthatja azt a céget, aki nem készít üzleti jelentést?
1009. cikk / 1064 Pótbefizetés kezelése átalakulásnál
Kérdés: Egy társaság tulajdonosai pótbefizetéssel rendezték a társaság tőkevesztését. A társaság időközben átalakult. Átalakulás esetén a beolvadónál – véleményem szerint – megszűnt az a jogcím, amiért azt eleve befizették, ezért a vagyonmérlegben a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba visszavezették.Mi a helyzet akkor, ha a pótbefizetés a beolvasztónál volt? Ha nem lehet visszafizetni, akkor negatív lesz az eredménytartalék, és nem lehet átalakulni. Véleményem szerint ez hátrányos megkülönböztetés. Hogyan kell ekkor eljárni?
1010. cikk / 1064 Határozatlan idejű szerződés szerinti előleg elszámolása
Kérdés: Partnereink részére – határozatlan idejű szerződés szerint – termékeket szerzünk be. A szerződés szerint átlag egyhavi vásárlás finanszírozására egyszeri előleget kapunk, amellyel azonban csak a szerződés megszűnésekor (esetleg sok-sok év múlva) kell elszámolnunk. A kapott előleg miatti kötelezettséget hova soroljuk be a könyvelésnél, illetve a mérlegkészítéskor?
