1089 talált cikk a hitel kifejezésre

Kérdés: Egy ismert cég nevében kerestek meg bennünket, egy terméket ajánlva. Előre kérték a termék ellenértékét. Az összeget átutaltuk. Az áru leszállítása iránt érdeklődve megtudtuk, hogy velük nem állapodtunk meg, a pénzt sem ők kapták, nem az ő számlájuk. Az ügyben rendőrségi feljelentést tettünk. Az átutalt összeget a bankkivonat alapján a szállítónak adott előlegként könyveltük. Hova kell az összeget átvezetnünk, mivel a szállító ismeretlen?

Kérdés: A számláinkat elektronikusan szeretnénk megőrizni. Az e-mail mellékleteként már hitelesítéssel érkező, illetve nem hitelesített pdf-formátumban kapott számlákat kinyomtatjuk, és a továbbiakban mint papíralapú számlákat kezeljük, küldjük a társosztályoknak igazoltatásra. Könyvelés után az SAP-rendszerünkből kapott bizonylatszámot ráírjuk, a kifizetés dátumát rögzítjük rajta, majd beszkenneljük a mellékleteivel együtt, és elküldjük elektronikus hitelesítésre egy szolgáltatóhoz. Ezután csatoljuk az SAP-rendszerben a könyvelési bizonylathoz. Megfelel-e ez a folyamat az elektronikus számlák megőrzése, illetve az elektronikus archiválás szabályainak?

Kérdés: A kft. a tulajdonát képező személygépkocsit térítés nélkül átadta a tagsági viszonyát megszüntető ügyvezető részére. A gépkocsi vásárlásakor áfalevonás nem történt. Kérem a gazdasági események kontírozását! A gépkocsi bruttó értéke: 6650 E Ft, elszámolt értékcsökkenése: 5954 E Ft, piaci értéke (hivatalos márkakereskedőtől kért kalkuláció alapján): 2575 E Ft. Számlát kell kiállítani?

Kérdés: A 2016. évi számviteli változások kapcsán kérnénk szakértői választ a mikrogazdálkodói beszámolót választók és a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetek tekintetében. Úgy látjuk, hogy az érintett rendeleteket nem módosították, pedig – véleményünk szerint – a számviteli változások ezeket a szervezeteket is érintik.

Kérdés: Társaságunk vevője felszámolási eljárás alá kerül. A követelést bejelentettük a felszámolónak. A felszámoló egyszerűsített felszámolási eljárás keretében kezdeményezi a cég megszüntetését. A bíróság a megszüntetésről végzést hoz, amelyben szerepel, hogy a hitelezők kielégítésére vagyon nem áll rendelkezésre. Mi ennek a végzésnek a másolati példányát kaptuk meg. A végzésben a cégünk nincs nevesítve. Tekinthetjük-e a követelésünket a bírósági végzés alapján behajthatatlan követelésnek?

Kérdés: A Ptk. 3:309. §-ának (6) bekezdése szerint: az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakor a részvényeseket megillető összeg megállapítása során számításba kell venni – az alaptőke csökkenése arányában – az alaptőkén felüli vagyon összegét is. A Számviteli Levelek 306. számában megjelent értelmezés szerint az alaptőkén felüli vagyon összegébe beletartozik a tőkeleszállítás időpontjában meglévő pozitív tőketartalék, eredménytartalék és mérleg szerinti eredmény is, amit közbenső mérleg támaszt alá. A kft.-kre vonatkozó rendelkezések között hasonló előírást nem találtam. Ha a kft. szállítja le tőkekivonással a törzstőkét, ott is számításba kell venni a tagokat megillető összeg megállapítása során – a törzstőke-leszállítás ará­nyában – a tőkeleszállítás időpontjában meglévő törzstőkén felüli vagyon összegét? Akkor is, ha a törzstőkecsökkentés cégbírósági bejegyzésének időpontja 2015. 10. 28.?

Kérdés: Társaságunk 2016-ban módosítaná a számviteli politikáját az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése alapján. Ez azt jelentené, hogy a számlázásban előfordulna, hogy ugyanazon a napon, tárgynapi teljesítési dátummal kell kiállítani a devizás vevőszámlákat, a délelőtti számlakiállításnál még a megelőző napi árfolyammal, délután viszont már az aznapi árfolyammal. Adózási állásfoglalásban megerősítést találtunk arra, hogy ez áfa szempontjából elfogadható. Kérjük annak a megerősítését, hogy számviteli szempontból elfogadható-e, ha két különböző árfolyamot használnánk azonos keltű számlák esetében! Ha a társaság devizában vezeti a könyveit, akkor változna az eset megítélése?

Kérdés: A Számviteli Levelek 335. számában megjelent 6821. számú, cím szerinti témájú kérdésre adott válaszunkhoz olvasónk észrevételt tett, mely szerint pontatlanul hivatkoztunk a törzstőke leszállításáról szóló hirdetmény tartalmára (a hitelező által igényelhető biztosítékra), a törzstőke leszállításának bejegyzéséhez a biztosíték teljesítésére.

Kérdés: A kft. nagy értékű gépek, szerszámok vásárlására fejlesztési célú beruházási pályázat alapján vissza nem térítendő támogatást kapott. A beruházások aktiválásakor a gépek várható használati idejét 3 évben határozták meg. Időközben a társaság piaca nem a várakozásoknak megfelelően alakult, a kft. veszteséges, a gépek kihasználtsága a minimálisra csökkent. A kihasználtság csökkenésével az Szt. szerinti értékcsökkenés megváltoztatható-e? Az értékcsökkenést milyen indok alapján lehet felfüggeszteni, milyen intervallumra? Figyelembe véve a pályázati gépek fenntartási kötelezettségét, forgóeszköz-átsorolási lehetőség hiányát. Az értékcsökkenési leírás elszámolásának csökkenésével vagy annak hiányával a fejlesztési célú támogatás értékcsökkenéssel arányos elhatárolást is csökkenteni kell? Ha az Szt. szerinti értékcsökkenési leírást nem számoljuk el, akkor a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás sem vehető figyelembe az adóalapnál?

Kérdés: A 6009-es számú kérdéshez kapcsolódóan érdeklődöm: 2013 óta történt-e változás az elektronikusan továbbított (e-mail-csatolmányként), de az elektronikus számla követelményeinek (elektronikus aláírás és időbélyegző) nem megfelelő pdf formátumban lévő számla adóhatóság általi elfogadását illetően? Elfogadható-e az a gyakorlat, ha az elektronikus úton előállított (számlázóprogrammal) számlákat e-mail-csatolmányként juttatjuk el a vevőhöz?