1089 talált cikk a hitel kifejezésre

Kérdés: A jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállításakor milyen időpontban meglévő arányos eredménytartalékot, tőketartalékot kell figyelembe venni és kifizetni a cégbírósági bejegyzés napján? Lehet-e közbenső beszámoló alapján évközi időpontra megállapítani a saját tőkét, illetve leszállítással arányos eredménytartalékot?

Kérdés: A Számviteli Levelek 198. számában a 4147. kérdésre adott válasz szerint, ha a megépített lakások eladásakor a telek arányos része is eladásra kerül, a vásárolt készletek között kimutatott telek bekerülési értékét növelő tételként számításba vehető a telek vásárlásához felvett hitel kamata is. Kérdésünk, hogy deviza- vagy devizaalapú hitel esetén – a kamathoz hasonlóan – a telek bekerülési értékét növelő tételként figyelembe vehető-e az árfolyamveszteség? Ha igen, akkor hogyan számolandó el az árfolyamnyereség?

Kérdés: A 3759. és a 4071. kérdésre adott válaszuk az illetékfizetés tekintetében ellentmondást tartalmaz. Kell-e illetéket fizetni, ha a tagok lemondanak a taggyűlés által jóváhagyott és kötelezettségként kimutatott osztalékról?

Kérdés: A kft. 2006-ban hitelintézettől nagy összegű CHF-alapú beruházási hitelt vett fel. A beruházást 2007. évben aktiválta. A számviteli politikában meghatározott jelentős mértéket meghaladta a 2008. évi árfolyam-különbözetből adódó veszteség. Megtehette-e a kft., hogy ezt a veszteséget elhatárolja? Ha igen, meddig? Megteheti-e kft., hogy a nagy árfolyamnyereségből adódó nyereséget elhatárolja? Ha igen, meddig?

Kérdés: A vagyonhasznosító kft.-nél az év végi értékelés során megállapítást nyert, hogy az értékpapírok egy részénél a nyilvántartási érték magasabb, mint a mérlegkészítés időpontjában azok piaci értéke. A különbözet összegében értékvesztést számoltunk el, amellyel a társaságiadó-alapot nem növeltük. A kft. számviteli politikája minden értékvesztést jelentősnek minősít. Amikor az értékpapír-állományból értékesítés történik a jövőben, akkor arányosan vissza kell írni a korábban elszámolt értékvesztést. Helyesen jártam el?

Kérdés: Az Szt. 14. §-ának új (9) és (10) bekezdése vonatkozik-e a pénzügyi és egyéb pénzügyi tevékenységet folytatókra? Második kérdésem: ugyanebben a bekezdésben szereplő "kivéve ha külön jogszabály eltérően rendelkezik" kikre vonatkozik?

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokbaadás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, illetve a birtokbaadásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d) pont, 55. § (1) bekezdés és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat, vagyis hogy az eladó kiszámlázza a teljes vételárat, miközben még az áfa összegének megfelelő részt sem kapja meg, az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Az Áfa-tv. 55. § (2) bekezdését is figyelembe véve, Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?

Kérdés: 2009. március hónapban – adásvételi szerződés keretében – 30 millió forint + áfa összegben gép-berendezés vásárlás történt. A júniusban megkapott számlán a teljesítés megegyezik a szerződésben szereplő dátummal, a fizetési határidő 2009. 05. 31., amely számlát hitelből egyenlítették ki. Könyvelhetem-e a számlát júniusban, és visszaigényelhetem-e az áfát?

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?