Találati lista:
681. cikk / 1089 Euróhitel forintszámlák kiegyenlítésére
Kérdés: A kft. bevásárlóközpontot építtetett. A kivitelező a megvalósítás során részszámlákat bocsátott ki forintösszegben. Az építtető kft. a banktól beruházási hitelt kapott, amely euróban kerül folyósításra, a beruházás forintértékének megfelelő összegben. A bank a kivitelező – általunk igazolt és megküldött – számláját forintban egyenlítette ki. Erről értesítést küldött, amelyben közölte a forintban kiegyenlített összeget, az átváltási árfolyamot, és az így számított eurót azzal, hogy így mennyi hitelünk van euróban. A szállítói kötelezettséget milyen összegben csökkentsük, a folyósított hitelt milyen árfolyamon vegyük figyelembe? A kft. az MNB-árfolyam alkalmazását rögzítette a számviteli politikájában. Kell árfolyam-különbözetet elszámolni? A hitel visszafizetése 2009 végével kezdődik. Az év végi értékeléskor keletkező, még nem realizált árfolyam-különbözetet hogyan számoljuk el? A társasági adó alapjánál hogyan kell azt figyelembe venni?
682. cikk / 1089 Saját vállalkozásban végzett beruházás (áfa)
Kérdés: Megvalósult egy 200 millió Ft összegű beruházás, 2008. évben fejeződött be és került aktiválásra. A beruházás több külső vállalkozó igénybevételével valósult meg. Mintegy 20 millió Ft értékben az anyagot a társaság vásárolta meg, amelyet nem számlázott ki a hitelezőnek. A felhasznált, beépítésre átadott anyagot mint saját teljesítményt számolta el a társaság a számviteli előírások szerint. Kérdés, hogy ez valóban saját rezsis beruházás az Áfa-tv. szerint? És az épület aktivált értéke képezi a fizetendő áfa alapját? A létesítményben egy szinten uszoda, szauna és konditerem is van, amely nem a vállalkozási tevékenységet szolgálja. Mikor és milyen formában kell az áfa megosztását elvégezni, mikor kell megfizetni az uszodai szintre jutó visszaigényelt áfa összegét? Az uszodai szint épületrészhez bevételszerző tevékenység nem kapcsolódik, az a tulajdonosok és az alkalmazottak pihenését, kikapcsolódását szolgálja majd.
683. cikk / 1089 Elveszett számla pótlása
Kérdés: Mi számít hiteles számlamásolatnak? Ha egy számla elveszik (pl. postán elkeveredik), és a számlakibocsátó fénymásolja a nála nyilvántartott számlát, és azt cégszerű aláírással ellátva ráírja, hogy a számla az eredetivel mindenben megegyező másolat, akkor ez a bizonylat a számla befogadójánál megfelel az Áfa-tv. 127. §-ának (adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei)? Egyáltalán mi a teendő, ha egy számla elveszik?
684. cikk / 1089 Be nem jelentett devizaárfolyam használata
Kérdés: A cég könyvelője elfelejtette bejelenteni az adóhatóság felé, hogy az Áfa-tv. 80. §-a szerint a külföldi pénznemben történő számlázásainál az alkalmazandó devizaárfolyam a számviteli politikában rögzített, hivatalosan közzétett MNB-árfolyam lesz. A partner részére a mai napig is az MNB-árfolyamon történik a számlázás. Kellemetlen lenne tudatni a partnerrel, hogy rosszul számláztunk, és magasabb értékű számlát kell kifizetnie. Hogyan kerülhető el ez, hogy a belföldi partner ne bontsa fel a szerződést? Bevételünk jelentős részét ő képviseli. Lehet-e, hogy cégünk az áfát önellenőrzi, a különbözetet bevallja és megfizeti? Hogyan könyveljünk, hogy a szankciókat elkerüljük? A társaságnak Közösségen belüli és kívüli beszerzése is volt.
685. cikk / 1089 Forintban kiállított számla kifizetése euróban
Kérdés: Cégünket egyik partnerünk azzal kereste meg, hogy a forintban kiállított számláinkat euróban szeretné kifizetni. Több különböző értékű és fizetési határidejű számláról van szó. Van-e ennek valamilyen törvényi akadálya, illetve milyen árfolyamot kell a kiegyenlítésnél figyelembe venni? Mivel importálunk, esetenként nekünk is szükségünk van a devizára. Megteheti-e a vevő azt, hogy legközelebb devizás számlát kér, amelyet végül forintban egyenlít ki? Ebben az esetben milyen árfolyamon történjen az elszámolás?
686. cikk / 1089 Társasági kölcsön kiváltása bankhitellel
Kérdés: Társaságunknak a korábbi évek során egy másik kft. euróalapú kölcsönt nyújtott. 2008-ban ezt a kölcsönt euróalapú bankhitellel váltották ki. A bank a hitel összegét közvetlenül a kft.-nek utalta át. Társaságunknál a gazdasági eseménnyel kapcsolatosan pénzmozgás nem volt. Helyesen járunk-e el akkor, ha a társaság könyveiből a korábbi kötelezettség összegét a könyv szerinti árfolyamon vezetjük ki, és a bankkal szembeni kötelezettséget a számviteli politikában rögzített, az átutalás napján érvényes MNB-árfolyamon írjuk elő? Ebben az esetben ugyanis árfolyamveszteséget mutatunk ki annak ellenére, hogy valós pénzmozgás nem volt!
687. cikk / 1089 Átalakuló társaság könyvvizsgálója
Kérdés: "A" kft. beolvad "B" kft.-be. Az "A" kft.-ben 50%-os tulajdonrésszel rendelkezik "C" kft. Auditálhatja-e "C" kft. könyvvizsgálója "B" kft. végleges átalakulási vagyonmérlegét, illetve vagyonleltárát?
688. cikk / 1089 Használt cikk beszerzése a Közösségen belülről
Kérdés: A használtcikk-kereskedelemmel foglalkozó kft. az Áfa-tv. XVI/2. alfejezet rendelkezéseit alkalmazza a Közösségen belülről beszerzett, a lomtalanítás során kitett használt áruk esetében. Mivel ingyen jut hozzá az árukhoz, a kérdés az, milyen áron kerül be a kft. könyveibe és milyen iratok, nyomtatványok szükségesek az áru eredetének igazolásához, illetve a beszerzéshez?
689. cikk / 1089 Elektronikus beszámoló beadása
Kérdés: Kérem, adjanak felvilágosítást az elektronikus beszámoló beadásával kapcsolatosan! Az egyik szaklapban azt olvastam, hogy "az elektronikus számviteli beszámoló a kormányzati portál útján is benyújtható, ez esetben nem kívánja meg a jogalkotó a fokozott biztonságú elektronikus aláírást". Az IRM-honlapon arról tájékoztatnak, hogy a beszámolót fokozott biztonságú aláírással kell ellátni. Ez utóbbi szolgáltatás éves díja 20 000 forint + áfa, ami a kisvállalkozásoknak nagy terhet jelent. Kell-e szoftvercsomag, illetve a cég könyvelője is benyújthatja a beszámolót elektronikusan?
690. cikk / 1089 Kapott támogatás az iparűzési adónál
Kérdés: Mezőgazdasági őstermelő, illetve egyéni vállalkozó az FVM-től földalapú támogatást, továbbá a VPOP-től gázolaj jövedéki támogatást kapott. Ezeket az iparűzési adó alapjánál nettó árbevételként figyelembe kell venni? Szakmai körökben vitára adott okot a kérdés, de az érintett önkormányzatok is eltérően nyilatkoztak róla!
